Válaszképp Kunderát idézi Szabó Tibor (bár nem az én kedvenc Kundera idézetemet, mely szerint „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást”) hanem azt a definíciót, mely szerint az igazi irodalom mond valamit a létről, és mivel - neveti el magát- olvasott lektűrt eleget, talán itt húzódik az a nehezen definiálható határ, hogy a lektűr nem mond erről semmit.

Démoni idők

2009. április 26., 12:30, Kner Imre terem, Démonok ideje.

   Egész misztikusan hangzik, de nem a démonok szállták meg a Jövő házának egyik lekerített, kicsiny sarkát, hanem az a néhány, de annál lelkesebb és kíváncsibb ember, aki a 47 Démonok ideje című regény bemutatójára, és szerzőjére, Szabó Tibor Benjáminra voltak kíváncsiak a vasárnapi ebéd utáni szieszta helyett.
   A családiasságot fokozta, hogy az író barátja, munkatársa, a Bárka folyóirat főszerkesztője, Elek Tibor mutatta be a könyvet, a tőle megszokott rövidke, negyedórás felvezetőkkel, 8 in 1 jellegű kérdésekkel, amelyek nagy részét –bámulatunkra - Szabó Tibor észben bírt tartani.

   Elek felvázolta a fiatal szerző eddig megjelent prózáinak jellemező vonásait, kitért a szövegek közt megfigyelhető vándormotívumokra, és arrafelé kanyarította a beszélgetés fonalát, hogy a PR-ként is hangzatos fülszöveg- mely szerint a regény egyszerre: szépirodalom, sience fiction, thriller – valóban csak kiadói-szezői fogás-e, s hogy valójában hol húzódnak a szerző szerint a szépirodalom és a lektűr határai. 

   Válaszképp Kunderát idézi Szabó Tibor (bár nem az én kedvenc Kundera idézetemet, mely szerint „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást”) hanem azt a definíciót, mely szerint az igazi irodalom mond valamit a létről, és mivel - neveti el magát- olvasott lektűrt eleget, talán itt húzódik az a nehezen definiálható határ, hogy a lektűr nem mond erről semmit.
   Bár későn indult az irodalomban, eddigi regényeiből is sokat tanult, építkezett a Ciprusi királyban felbukkanó szexuális ferdeségből, a Lányos apák puskájának erotikus novelláiból, s ezeket az ösztönvilági kérdéseket is megtartva, beleépítve jutott el a harmadik könyv nagy kérdéseihez: a kiszolgáltatottsághoz, ahhoz, hogy vajon ki irányítja életünket, és egyáltalán, védekezhetünk-e a befolyásolhatóság ellen?

   Ezek a fontos kérdések Nádor Ádámon, a főhősön keresztül is követhetők a történetben, hisz neki is választania kell a saját boldogsága, és a közösség érdekei közt - ami nem is olyan kis feladat, „pusztán csak” a világot kéne megmentenie. "Jézus mondta, lehetetlen, hogy egy ember két lóra üljön fel, két íjat feszítsen ki, és lehetetlen, hogy egy szolga két urat szolgáljon" –olvashatjuk Tamás evangéliumának 47. töredékét a regény mottójaként , s itt megtudhatjuk azt is, hogy nem csak emiatt lett a cím ez, hanem, mert a regény ideje negyven hét, sőt még egy terhesség is 40 hét - vagyis 47. Aáááá értem-mordul fel ezen pontján a bemutatónak a közönség azon része, akik ezeket még nem rakták így össze magukban.

   Elek Tibor szeretné tovább csigázni a közönséget, s bár tesz még egy kis kitérőt irodalmi előképekre, intertextualitásra, mégiscsak a „sztorira” tereli a beszélgetés fonalát.

   A szöveg olyan helyszíneken játszódik, amelyeket jól ismer a szerző, és egy fiatal pár történetét meséli el a jelenben.  Egyrészről követi hogyan bomlik szét közös jövőjük - részben saját gyengeségeik, részben egy világméretű összeesküvés miatt, amit egy Békés megyei falucskából irányítanak, és az, hogy egy dombegyházi paraszt bejelenti a világra való igényét azért, valljuk be, meglehetősen abszurd, de vicces rész.

   A történetről nemigen árul el többet, a szöveg kerül ismét előtérbe, szó esik a fodrozódó hullám-elméletről, mitológiai utalásokról - körülbelül ötvenet elrejtett belőlük. Ijesztő belegondolni, hogy milyen műveletlennek éreztem volna magam, ha olvasás közben húzom a strigulákat és csak 40-ig jutok. Eldől, hogy rejtvényként fogom fel újraolvasáskor, hiszen úgy mégis izgalmasabb kutatni, mikor Szabó Tibor megjegyzi, akkor dolgozott jól, ha az olvasó ezeket észre sem veszi, annyira sikerült beledolgoznia, forgatnia a szövegbe ezeket.
   Ekkor megnyugodva hátradőlök, és hallgatom a felolvasást. Kellemes hangon, jól olvas, először egy szép, leírót, majd másodszorra egy okos-tudományos-összeesküvős szövegrészletet. Szerintem.

   Tán érthető, ha az ember a családtagjai, barátai, egykori tanárai előtt nem szívesen interpretálja olyan saját szövegrészleteit, ahol erotikus, szenvedélyes, és itt-ott meglehetősen vad szexuális jelenetek is vannak, pedig ebben a regényben bizony ez is akad épp kellő mértékben, nem csak összeesküvés, borzongás…
   Hiába sugallta Elek Tibor, és a közönség is, hogy valami borzongást vagy egy „kis szexet akar” hallani - ezúttal ez elmaradt, marad az otthoni felfedezés, majd talán legközelebb már csak oldalszám alapján kérik az olvasók Szabó Tibor Benjámin 47 – Démonok ideje című könyvéből a kedvenc részeiket.
   Így legyen!

Kép és szöveg: Csapody Kinga

   Kapcsolódó:

   Klein László ugyanerről az eseményről:

http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1955

   Interjú az íróval:

http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1765