Ugrás a tartalomra

Kína 5. Buddha ünnepe

 Így tehát Kínába a fecskékkel együtt érkezem és a sárgarigókkal távozom.
  A kertek felett fecskék repdestek, miközben otthon, Veszprémben eggyel sem találkoztam. (De más sem.
 

5. Buddha ünnepe

 

 

  Buddha ünnepe a 4. holdhónapban! – figyelmeztettek, amikor megtudták, hogy májusban érkezem, amikor a bűnök letörölhetők s a bölcsesség és béke elérhető. Én leginkább arra lettem volna kíváncsi, hogy az európaiak reneszánszával egyidejű Ming-dinasztiának, a „Fényességes”-eknek székhelye, Peking, a város, amelyet a dinasztiaalapító Hongwou döntése ellen föllázadó (hiszen örökösének az unokáját kiszemelő) és a hatalmat megszerző fia milyen. A Végtelen Öröm (Yongle) császára állítólag a nagyon régi kínai városépítészeti elképzelések nyomán építtette az új fővárost, középpontjában a Tiltott várossal. A négy égtájat megjelölő pontokba császári oltárt emeltetett, s az épületek kijelölte területet mintegy mintául tekintve hatalmas, négyzetes mintázat szerint képzelte el a települést. A központ körül utcák négyzetrácsos hálózata húzódik, a Tiltott Várost négyzet alakú fal veszi közre. Hasonlóan négyzet alakú területet láthatunk a Ming császárok nyughelyén. Az elkerített temetkezési terület egyik része azonban négyszögletes: az, ahol a kertkapun belépve pavilon és csarnok emlékeztetnek a dicső elhunytra. S a tér kerek fallal körülvett földhalomhoz illeszkedik: ezek mélyén rejtőzik a sírkamra. Evilági terület az, ami négyszögletű.

  Így tehát Kínába a fecskékkel együtt érkezem és a sárgarigókkal távozom.

  A kertek felett fecskék repdestek, miközben otthon, Veszprémben eggyel sem találkoztam. (De más sem. Augusztus elején olvasom Fenyvesi Ottó kisesszéjét, amelyben azt panaszolja el, hogy ezen a nyáron városunkban nem látni fecskéket.) A gólyák már kelepeltek, termetes köröket róttak az azúrkék égbolt alatt, a csúszkák, vörösbegyek és feketerigók lázasan sürögtek a hegyoldalon, tudomást se véve a kert és a kertemet magába foglaló erdő válaszfaláról, s bár éjjelbe futva a denevérek is megérkeztek s rovarokat ragadoztak, a fecskék mintha elmaradtak volna. Kínába érkeztek talán? – mert ott elkezdődött általuk a tavasz, a május.

  A kínai kert olyan módon tárul fel látogatója előtt, mint nézője számára a papír- vagy selyemtekercs festménye. Csupa pontos, kifejező részlet, elheverő kavics, vízmosta szirt, amelynek valós méretére kizárólag a környezetében fölfedezhető foltokból következtethetünk (de az a következő pillanat része, nem azé, amely erre a sziklaoromra vagy bércre szánt), levél fölött lebegő szitakötő, amelynek a szárnya, habár a zöld folt fölött vibrál, semmit sem takar el se a színből, se a levélből, táplálékát elkapó aranyhal a cseréptálban, az erős széltől valahonnan oldalról, s éppen a mi látványunkba behajló bambuszágacska, rajta néhány ingatag levélkével.

  Csekélyke dolgok itt és ott, de – hol tűpontosan, hol szétázott kontúrral – mindegyik véglegesen, mint a bejárati folyosó végén az ajtó, avagy a terebélyes halászháló zsinegei között a lukak. Nem hiányoznak e részletekből sem az udvari emberek, sem a néma látogatók, a lesütött tekintetű és felhőkontyú lányok sem, akik a fűzfás irányába igyekszenek. Ami van, ami benne megtapasztalható, az a minimalizmus, ezért tulajdonítható számukra szimbolikus értelem? – morfondírozom, s újból belefeledkezem a részletek egyikébe. Részlet részlet után, s mindegyik bekeretezett: az épületekből kivágott ablakok által, a libanyakú korlát réseivel, a domb fatörzsei segítségével, a pavilonok előtt álldogáló szobrok révén. Mint a kitekert papírképen egymás nyomában tárulnak fel a pictura szépségei, lassan követik egymást, időt adva a szemlélődésnek, a gyönyör parazsának föllobbanásához és a megértés élvezetének lángolásához, semmit sem siettetve, türelmesen, megértően. A kép részleteiben ismerhető egyes-egyedül meg: a természetet utánzó kínai kertnek nincs egyetlen nézete, nincs olyan néző által megkeresendő pontja, ahonnan a tekintet a teljest be tudja fogadni. Olyan kompozíció, amely egyidejűleg megtapasztalhatatlan.

 

Géczi János
http://www.geczijanos.eoldal.hu/
Kína 1. Marco Polo
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1079
Kína 2. A Milliós
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1093
Kína 3. Sárkányok
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1106
Kína 4. A selyem
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/1118

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.