Ugrás a tartalomra

Kína 3. Sárkányok

A meglehetősen csúfnak látszó sárkányok (szarvval, karommal, pikkelyes testtel, nyakukon és gerincükön taréjjal, denevérszárnyasan ábrázoltatnak) Kínában nem azzal az értelemmel rendelkeznek, mint Európában. Yunnanban például négy színű változatuk van. Olyan jóságosak, balgatok és szorgalmasak, mint a németeknél a törpék. A sárkányok akkor jöttek létre, amikor a Jin és a Jang, ahogy Borges mondja: ’ritmikus játékából’ megteremtődött a Tízezer Lény, azaz a kozmosz.

 

  

 Kína 3. Sárkányok

 

 

A pekingi Dong’Anme Dajie elején mindenesetre milliók állják naponta körül a Marco Polo egykori lakóházának tartott hely előtti járdán azt a kínaiasan méretes bronzplakettet, amelyet súlyos lánccal kerítettek el, nehogy a járókelők akaratlanul átgyalogoljanak rajta. A ház keskeny, kapunyi széles, s két oldalán oszlopokat imitáló (a kínaiak által európai stílusúnak tartott, mintha az európaiság stílus, ráadásul egyetlen stílus volna) relief húzódik, amely a rá vetődő árnyakat nappal és éjjel egyként összeráncolja.
  Kína első pillantásra (ha nem veszem számba az Európáról és a fehér emberről kialakult tévképzeteket) nem áll másból, mint fellegekből, állatfaragványokból és ismeretlen helyekről összehordott kőzetdarabokból. Felhők, felhőlények és kövek stílusgyakorlata a főváros, a vidék, az ország és földalatti barlangjai úgyszintén! Az egymástól elválaszthatatlan, egymást feltételező ég és föld nem önmaga által idéződik meg. Peking és Xian és a teljes Yunnan tartomány egyetlen hónapon át, minden szempillantás alapján csupa könnyed lebegés, szélben szitáló lomb, pára, mozgásban lévő gőzgomolyag. Borges képzelt lényeinek java Kínából származik, a sárkányok, unikornisok, teknősök, darvak, főnixek, oroszlánok és egyebek, s mindegyiknek originális köze mutatkozik úgy a felhőkhöz, mint a kövekhez.

  Kína második pillantásra fellegekből, állatfaragványokból és kőzetdarabokból összeálló kert. Ilyen kertet fedez fel az európai ember a harmadik és sokadik pillantásával is, amelyet – hogy a helyi hagyományt kövesse – többnyire mennyei, édeni vagy isteni hortusnak igyekszik leírni, s ezzel az aktussal kissé áteurópaiasítani.
  A Tiltott városban (ahonnan származik élményeim eleje), a Ming- és Quing császárok használta Sárkánytrónt magába foglaló Legfőbb Harmónia csarnoka piros oszloperdeje között található néhány aranyozott sárkánykép-véset, hat áll belőlük, felhőmotívumok és lebegő mitikus lények kavarognak rajtuk. Csak közelről szemlélhetőek, messziről nem több a hat oszlop, mint merő sárga ragyogás. Talán ezeken figyelhető meg a legszebb sárkány-kollekció.

  A Legfőbb Harmónia csarnoka a három legfontosabb szertartási épület élén áll, mögötte a Központi Harmónia, s végül a Megőrzött Harmónia csarnoka. E három nagyméretű pavilon közös földmagaslatra épült, amelyek az udvar mind a négy oldaláról márványlépcsőkön közelíthetők meg. A lépcsősorok közepén, bármely oldalon gránitból faragott kősáv, amelyre felhők között lebegő sárkányt – a császári hatalom szimbólumát – véstek. A fehér teraszoszlopok vésetein szintén sárkányok, továbbá főnixek, felhők és lótuszlevelek azonosíthatók, s a teraszoszlopok alatti falon egy-egy sárkányfej található. Sárkányon sárkány, s annak csúcsán úgyszintén sárkány. Pirosban, aranyban, fehérben. (S szüntelen folytatódott, és ez állt a sárkányélmények végén, az utolsó kínai napomon, miután Pekingbe visszatértem, s a Nyugodt Öregség palotája bejáratát őrző Kilenc Sárkány falán is megnéztem a gyöngyökkel játszó, különböző színű élőlényeket.)

  A meglehetősen csúfnak látszó sárkányok (szarvval, karommal, pikkelyes testtel, nyakukon és gerincükön taréjjal, denevérszárnyasan ábrázoltatnak) Kínában nem azzal az értelemmel rendelkeznek, mint Európában. Yunnanban például négy színű változatuk van. Olyan jóságosak, balgatok és szorgalmasak, mint a németeknél a törpék. A sárkányok akkor jöttek létre, amikor a Jin és a Jang, ahogy Borges mondja: ’ritmikus játékából’ megteremtődött a Tízezer Lény, azaz a kozmosz. Az első teremtmények egyike, akikben a férfias tulajdonságok, azaz a növekedés, a fény, a cselekvés, a páratlan számok, továbbá a kék szín, az égbolt, a hegyek, az oszlopok hol egyenletesen, hol pedig egyenetlenül, de feldúsulnak. Nyilván ezért lett a sárkány a császár, majd a birodalma jelvénye, így hát minden, ahol a sárkány képe rajta, magán viseli a császári és a császár fölött uralkodó égi ujjlenyomatot is. A sárkányok a felhők közt élnek (így, ha esik az eső, a sárkány és a föld egyesül), s a gyöngyben van az erejük! Ha elveszik a sárkány gyöngyét, a hatalma és kondíciója szertefoszlik.

Géczi János

Kína 1. (Marco Polo

 Kína 2. A Milliós

 

 

  

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.