Könyvhét Budapesten IJK-kötetekkel
A magyar nyelvű könyvkiadás nagy ünnepén 74 pavilonban több mint kétszáz könyves cég állította közszemlére kiadványait. Közöttük egész utcasort foglaltak el a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar kiadók.
Könyvhét Budapesten IJK-kötetekkel
Sok látogató, rengeteg érdeklődő, de kevés vásárló
A magyar nyelvű könyvkiadás nagy ünnepén 74 pavilonban több mint kétszáz könyves cég állította közszemlére kiadványait. Közöttük egész utcasort foglaltak el a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar kiadók. És mindjárt hozzá kell tennem, záróráig böngészték a könyvbarátok az Irodalmi Jelen Könyvek, a csikszeredai Corvina és Pallas Akadémia, a pozsonyi Madách-Posonium kiadványait.

A nagy múltú Kriterion és a Koinónia Kiadókkal közös standon állította ki az Irodalmi Jelen a 2006-ban lezárult regénypályázatán díjazott szerzők munkáit, a folyóirat friss számát és az idén napvilágot látott könyveket: Sigmond István, Bárányi Ferenc regényeit, illetve Puskel Péter a nyomdából éppen csak kikerült anekdotakötetét.
Az utóbbi két szerző június 6-án délelőtt a könyvsátor előtt dedikálta könyveit.
A nyitó napon pedig Kántor Lajos dedikálta itt Szilágyi Domokosról írt új könyvét.
Az IJK-kötetek évről évre jelen vannak a rangos hazai és határon túli könyvheteken, -vásárokon. Az író, olvasó körökben híre ment, hogy elsősorban a szórványban és a nyugati emigrációban élő kortárs alkotók, illetve a fiatal szerzők munkáinak biztosít megjelenési lehetőséget. Ezért is a félszáznál jóval több kötetet szárnyra bocsátó, de a könyvpiacon még mindig fiatalnak számító aradi kiadó kiadványai az első jelentkezés óta megkülönböztetett érdeklődésre tartanak számot. Nemcsak az olvasók, hanem a szakma részéről is. Két évvel ezelőtt a szegedi könyvkiállításon Puskel Péter Emléklapok a régi Aradról albumát a vásáron jelenlévő legjobb külföldi könyv díjával jutalmazták.
Az 1929 óta folyamatosan megrendezett könyvünnepen elsősorban a kortárs magyar írók, költők munkáit mutatják be. Csütörtöktől előre összeállított órarend szerint váltották egymást a szerzők, találkoztak az olvasókkal, dedikáltak. Bárányi doktort például a nagyvilágba szétszóródott orvoskollégák közül is sokan felkeresték, hogy szót váltsanak és megvásárolják Boldogság délibábja című kötetét. Itt találkoztunk az 1990-es évek végén Temesvárról áttelepedett Mandics György íróval is.
A sátrak előtti asztalok körül állandó volt a nyüzsgés. Akadt szép számmal olyan érdeklődő is, aki csak azért jött el, hogy élőben láthassa kedvenc olvasmánya szerzőjét. Mások beszédbe is elegyedtek a szerzőkkel, kérdezgettek, sőt olykor vitatkoztak is.

A közvetlen párbeszéd és véleménycsere politikai felhangoktól alig szennyezett terepe volt pénteken, szombaton a Vörösmarty tér.
És ez a mai közállapotokban igazán örvendetes. Pedig olyan könyvek is a standra kerültek az idei rendezvény újdonságaiként meghirdetett Fejes Éva-, Csányi Vilmos-, Kepes András-, Weiler Péter-kötetek mellett, mint az egykori propagandatitkár, Berecz János Kádár élt... Aki nincs ellenünk... c. munkája.
A mai magyarországi közhangulatról vall az a tény, hogy a legtöbben nem a Magvető, a Kossuth, a Kalligram, az Osiris sátrait keresték fel, ahol a mai magyar líra és próza nagyjai, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spíró György, Zavada Pál stb. köteteit árusították, dedikáltak vagy léptek mikrofon elé a szerzők, hanem ott voltak a legtöbben, ahol a humorista Nagy Bandó András és Maksa Zoltán várta az olvasókat.
Sok volt a látogató, rengeteg az érdeklődő, de meglehetősen kevés a vásárló – foglalták össze a könyvhét első felének tanulságait a könyvárusok.
P. P.

