Turczi István Kolumbiában járt a 24. Nemzetközi Költészeti Fesztiválon 2014. július 19-e és 27-e között. Képes összefoglalóját olvashatják.

Bár a főváros pesti oldala meglepő módon kevesebb írószoborral büszkélkedhet, mint a budai, így is akadhatunk szép számmal a nagy forgalmú terektől kieső, "eldugott" emlékművekre, vagy olyanokra, amelyek mellett talán naponta elmegyünk, de észre sem vesszük őket.

A Tusnádfürdőn július 22–26. között megrendezett 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a tavalyinál kevesebb kulturális és irodalmi rendezvénnyel várta a nem feltétlenül a közélet vagy politika iránt érdeklődőket. A Magyar Teátrumi Társaság és a Tilos Kávézó sátra azonban idén is gondoskodott ilyen programokról.

A mogyoróhegyi kempingben pénteken és szombaton megfordult többek között Grendel Lajos és Tolnai Ottó, életre kelt Faust, összehasonlíthattuk a fiatal lengyel irodalmat a hazaival, és egy hosszúra nyúló éjszaka után végül hazaszállingóztak a táborlakók.

Programok terén csütörtökön se mondott csütörtököt a FISZ-tábor. A felszabadult légkör ellenére a beszélgetések, műhelyek mindig pontosan kezdődtek, a résztvevők pedig lelkiismeretesen végezték a műhelyvezetők által megadott feladatokat.

A Fiatal Írók Szövetségének visegrádi táborában tartózkodó titkos tudósítónk rövid összefoglalókkal és pikírt képregénnyel jelentkezik a helyszínről. Lássuk, hogy mulat a fiatal magyar irodalom!

Sétára indultunk a fővárosban, hogy felfedezzünk néhány kevésbé ismert, vagy környezetében tökéletesen megbújó írószobrot. Először a budai kerületeket jártuk be, hogy megörökítsünk nagy íróink bronzba öltött alakmását..

Különös létérzés a címe Korter Vilmos fotókiállításának, amelyet július 17-én nyitottak meg a kolozsvári Korunk Stúdiógalériában. A két performance-sorozat dokumentációja élet és halál, illetve ember, állat és természet viszonyának abszurd megjelenítése.

Függőágyak a kolozsvári sétatéri fák között, fűben ücsörgő fiatalok, rengeteg vásárfia – a giccstől az értékes régiségekig –, miközben fület simogató dzesszmuzsika szól olyan előadóktól, mint Teodora Enache, a kolozsvári Jazzybirds, a belgrád Luz Azul zenekar, Jazzybit, Youvenins együttesek, a külföldön is közismert Moonlight Breakfast vagy a Kolozsvári Magyar Operában fellépő Melanie Pain. A hétvégén megrendezett Jazz in the Park immáron második alkalommal tette színesebbé a Kincses Város nyári hangulatát.

„Eltiporva” címmel május legvégén nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be. A tárlaton jártunk.

Ökölvívóként kezdte, mint Hemingway, első regényével hetvenéves koráig várt. Pszeudo – A Schiele-rejtély című regénye megjelenése után családjával kellett ringbe szállnia, már ami a kibeszélési konfliktusokat illeti. Baranyai Lászlóval Kőrössi P. József beszélgetett a Nyitott Műhelyben.

Mintegy háromezer alkotásból nyílt kiállítás a hétvégén a kolozsvári Expo Transilvania épületében. A stílusban, tematikában, formai megoldásokban bőséges kínálatot nyújtó tárlat a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem végzőseinek alkotásait dicséri.

A hagyományos és formabontó szobrok, grafikák, fényképek, kerámiák, üveg-és textilmunkák mellett azt is megtudhattuk, hogyan nézne ki egy nyugágy, gyerekszoba, autó, motorkerékpár, esküvői ékszer a fiatal divattervezők és dizájnerek szerint.

Négy fiatal alkotó vágott bele a jelen gyors tempójára reflektáló irodalmi-képzőművészeti kísérletbe, az Instaversbe. A „három az egyben” műfajt az Attention Alkotóműhelyben ismerhettük meg.

Budapesten mutatkozott be az Akcent című lengyel folyóirat szerkesztősége a Magyar Napló és az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendégeként. Elhozták magukkal a frissen megjelentetett lengyel nyelvű magyar költészeti antológiát is, a Még közelebb című válogatást.

Különös utat járt be Bóna László, a Kalligram Kiadó szerzője új kötetében: „Hongkong, Nagyvárad, London, Korond, Székelyudvarhely, Makaó, Torinó és Tai O” – írja a fülszöveg, ám az igazi felfedezések magában az író-utazóban zajlottak. Az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Mészáros Sándor.

Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész, a Pozsonyi Comenius Egyetem docense volt a Szerzőség és tapintás című beszélgetéssorozat második rendezvényének meghívottja. A kolozsvári Tranzit Házban Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, a Kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Intézet adjunktusa, illetve Gondos Mária Magdolna, az Irodalomtudományi Intézet mesterképzős hallgatója beszélgetett a vendéggel.

Kappanyos András műfordító Az újrafordított Ulysses – trükkök, csapdák és dilemmák a kultúraközvetítésben című kolozsvári előadásán a regény magyar nyelvű fordításának történetébe és a két éve megjelent újrafordítás munkafolyamatába avatta be az érdeklődőket. A meghívottat Balázs Imre József irodalomtörténész, költő, egyetemi oktató faggatta.

Tóth Erzsébet Birodalmak árnyékában címmel tartotta meg székfoglaló előadását a Magyar Művészeti Akadémián. A költő-író-műfordítót Jánosi Zoltán laudálta.

Nem cárok – neves irodalmárok, M. Nagy Miklós és Vámos Miklós beszélgettek az orosz kultúráról a Fogasházban. Az apropó M. Nagy frissen megjelent kötete, amely ezúttal nem műfordítás, hanem regény.

A debreceni könyvhéten bemutatták többek között Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat, Csobánka Zsuzsa A hiányzó test és Lapis József Az elmúlás poétikája című könyvét. Tudósítónk a helyszínen járt.