„Hashtagekkel összeköthetőek a műhelyekben felmerülő problematikák: forma, téma, címadás, nyelvi regiszter, kritika, önreflexivitás, vonatkoztathatóság, gondolatvezetés, esztétika, képalkotás. Egymás szövegeiben bogarászunk, szikével próbáljuk felfejteni a kitint, kikaparni a gyulladást, és hagyjuk beforrni.” – Sárkány Tímea levéljegyzetei, 2. rész.

„Évadnyitó beszédét Kollár Árpád, a FISZ elnöke veszteséglisták sorolásával kezdte ezen a szomorú szerdán. Te voltál az első, aki ma délután nem lehet fizikai valójában köztünk, majd a puccs miatt otthonragadó török vendégek következtek a sorban, a magyar–török műfordító szeminárium meghívottjai, és végül Kollár ellopott bográcsa, ami nélkül nem lesz az elkövetkezőkben se gasztroirodalmi program, se ebéd.” – Sárkány Tímea levéljegyzetei, első rész.

Felolvasást és virrasztást rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban Esterházy Péter emlékére. Az írók mellett olvasók is mikrofonhoz léphettek, és megoszthatták a közönséggel a kiválasztott Esterházy-részletet.

Hol nem mondta el Petőfi a Nemzeti dalt, bár ennek ellenkezőjét ünnepeljük évről évre? Lehetett-e valóban ez az a park, ahol a két Pásztor fiú „einstandolt”? Hol szónokolt Garibaldi unokája, és ki az a mellékalak Arany János emlékművén, amelyet a szobrász a múzeumalapító dédunokájáról mintázott? Az izgalmas válaszokat a MúzeumCafé rendezvényén tudtuk meg.

Kun Árpád saját bevallása szerint világéletében vándoréletet élt, amelynek Bordeaux-tól Budapesten át Kolozsvárig és Oslóig számos állomása volt. Az író Norvégia egyik fjordának kis falujából érkezett a székelyudvarhelyi G. Caféba, hogy Boldog Észak című, Aegon-díjas regényéről, Norvégiáról, valamint készülő kötetéről beszélgessen Murányi Sándor Olivérrel.

A Kieselbach Galériában június végén megnyílt Élő búcsú című Juhász Ferenc-kiállításhoz kapcsolódott a galéria irodalmi estje: a tavaly decemberben elhunyt költő verseit Galkó Balázs lenyűgöző előadásában hallgathattuk.

Az Utunk szerkesztősége, Létay Lajos és a bűvös kéziratfiók, Zilah és Kolozsvár a negyvenes években, prózaíró, akinek az volt az álma, hogy mozdonyvezető legyen – Szilágyi István kalandos életútjából kaphattunk ízelítőt az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi kiadásán a kolozsvári Bulgakov Kávézóban.

Az Alföld folyóirat és a dokk.hu portál voltak a Hajdúböszörményi Írótábor negyedik napjának meghívottai, délután Szeles Judit és Kollár Árpád kötetbemutatóiba kapcsolódhattunk be, az est pedig koncerttel és diszkóval zárult.

A kortárs költészet és a társadalmi problémák keresztmetszete, lírai avantgárd, paródiák Villonról, Balassi Bálintról, slam poetry merész kifejezésekkel és szabadossággal – a Hajdúböszörményi Írótábor harmadik napjáról tudósít Branczeiz Anna.

A metafizikus költészet, pajzán versek, a személyesség problémája a kortárs irodalomban, lírai színházi előadás – a Hajdúböszörményi Írótábor második napja is változatos programmal várta az érdeklődőket, délelőtt a szemináriumokon kemény munka folyt.

Négy íróiskola, irodalomhoz kötődő társművészeti szemináriumok, előadások, izgalmas könyvbemutatók várják a Hajdúböszörményi Írótábor zömében középiskolás tollforgatóit – Branczeiz Anna beszámolója az első napról.

A Parnasszus folyóirat tizedik alkalommal rendezte meg nyári irodalmi táborát Balatonszemesen, amelybe idén az Irodalmi Jelen is bekapcsolódott. A Turczi István szervezte prózaszemináriumokat akár írómaratonnak, irodalmi kiképzőtábornak is lehetne nevezni, a kőkemény munka alól az átmulatott éjszakák sem mentették fel a műhelyek résztvevőit.

A Napkút Kiadó zenés estjén a tavaly nyáron elhunyt Prágai Tamásra emlékeztek a Magyar Írószövetségben. Ez alkalomból első ízben adták át a Prágai Tamás-emlékdíjat.

A szívének kedves városáról biztosan mindenki örömmel ír akár verset, akár prózát, ám ha ezt legfeljebb 100 szóban kell megtenni, már nem olyan könnyű a feladat. A 100 szóban Budapest program szervezői az idei pályázatról tartottak sajtótájékoztatót, ahol a zsűri egyik tagja, Térey János prognosztizálta, kikből lehetnek sikeres pályázók.

Korántsem az irodalmi élet margóján tartják számon a Margó Fesztivál fellépőit: a több éve hagyományosan megrendezett sorozat idei estjein is számos jeles alkotóval találkozhatott a közönség. Sárkány Tímea a Petőfi Irodalmi Múzeumban két esten, Tóth Krisztina és Schein Gábor fellépésén vett részt, ahol a szerzők friss köteteiről zajlott beszélgetés a pódiumon.

Medveles és irodalom kapcsolata, hogyan számolja föl az önzést és a hiúságot a vadon, Szicília egy magyar költőnő szemével – az Új Forrás folyóirat lapszámbemutatóján „jártunk”, amelynek vendégei Murányi Sándor Olivér és Ughy Szabina voltak.

Irodalmi csemegévé érlelte az idő Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona erotikus lektűrjét, amely egy letűnt kor rejtett vágyait hozza a felszínre. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában frissen megjelent kötet szerkesztőjével, Arany Zsuzsannával Bollobás Enikő beszélgetett a PIM-ben.

Vasárnap, az Ünnepi Könyvhét negyedik napján a Vörösmarty tér újból megtelt olvasókkal és dedikáló írókkal, egyebek mellett találkoztunk Turczi Istvánnal, Csukás Istvánnal, Izsó Zitával, Ayhan Gökhannal, Kányádi Sándorral, Csukás Istvánnal, Grecsó Krisztiánnal és Darvasi Lászlóval.

Vasárnap délután dedikáláscsúcsot döntött a rendezvény: volt olyan pillanat, amikor közel hetven aláírást osztó írót, költőt, illusztrátort, tudóst, celebet, gurut és még ki tudja kit számoltunk össze a tér két oldalán. Talán az is bepótolta most azt olvasókkal való találkozást, akinek szombaton elmosta az eső a lehetőséget. A csúcsidőnek megfelelően igazi képözönt adunk közre, immár özönvíz nélkül.

Az idei Könyvhéten is megrendeztük az Irodalmi Jelen díjátadóját, ahol vers, próza és esszé kategóriában vehették át a tavalyi év legjobbnak ítélt szerzői az elismeréseket. A baráti hangulatú díjátadó ezúttal nemcsak az irodalmi élet viharai, de a valóságos felhőszakadás elől is menedéket adott.