A Költészet Napján több évtizedet barangoltunk be Budapesten: a Pinceszínházban az „ősünnep” kezdetét elevenítették fel, míg a Magvető Kávézó megnyitása a jelenből üzent a jövőnek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban különleges kiállítás nyílt a Költészet Napja előestéjén: a húszéves Parnasszus folyóirat jeles kortárs költők eredeti kéziratait ajándékozta a könyvtárnak. A versekhez képzőművészek készítettek alkotásokat, így születtek új, komplex műalkotások a paravánokon.

A magyar irodalmi élet színe-java gratulált a 75. születésnapját ünneplő Nyerges Andrásnak, akinek írói és publicisztikai munkáiból „120 év magyar történelme” köszön vissza.

Napjainkban a betérő külföldiek ámulva csodálják a New York aranyozott stukkóit, csavart márványoszlopait, freskóit és velencei csillárjait, de írót nem nagyon találnak a márványlapos asztaloknál, mert az árakat a turisták pénztárcájához szabták. – Sárközi Mátyás tárcája.

Miután megismerte Petri gondolatait a szerelmi költészet nehézségeiről, úgy érezte, a kétezres években már egyáltalán nem érdemes ilyen témájú verseket írni. Aztán mégis visszatalált hozzájuk. A Nyitott Műhelyben Mészáros Sándor és Tarján Tamás jó hangulatú esten mutatta be Bajtai András harmadik, Kerekebb napok című kötetét.

„Villányi László esőcsepp-versei súlyosak, de kicsinyek, lefelé tartanak, keresik az útjukat. szépségük, hullásuk, áttetszőségük megragadja az olvasót” – mondta Tarján Tamás irodalomtörténész a győri József Attila- és Príma-díjas költő legújabb kötetének bemutatóján.

Tandori a magyar irodalom extrémsportolója – jellemzi őt Tarján Tamás. A legradikálisabb magyar költő – fogalmaz Esterházy. Vagy csak egy vándor napóra, mely nem tesz mást: mutat. Utóbbiak már Tandori saját szavai – a 75 éves költőt a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték születésnapja alkalmából.

Ady Kelet- és Nyugat-képe, erdélyisége, az iskolai „macsó” és a slammerek ihletője is megelevenedett azon a konferencián, amelyet a Politikatörténeti Intézetben rendeztek a költőről. A szekciók végén Erdős Virág, Kovács András Ferenc, Nyerges Gábor Ádám és Térey János rímeltették műveiket Adyra.

Az évad minden bizonnyal egyik leghevesebb vitája robbant ki a Godot irodalmi estek július 3-i beszélgetésén, ahol az irodalmi kánonok kérdését járta körül Bán Zsófia, Tarján Tamás és Veres András, Károlyi Csaba moderációja mellett.

Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng Eszter, Pécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás ). És a bónusz interjúk: Anonymus, Boldog Zoltán, Weiner Sennyey Tibor, Mányoki Endre.

Csendes vidék, nyugodt környék, gondoltam, pedig dehogy. Idén huszonöt éve, hogy Sárándi beválogat néhányat Nagy Gáspár Nagy Imre sorozatából, köztük A Fiú naplójából (1981) és az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című verseket, ettől aztán lett haddelhadd. A lapot bezúzatja az éber hatalom, országos cirkusz, Sárándit elhajtják, szegény azóta se tért magához, Payer nyugdíjba zavarják, és az élet megy tovább.