A Gressai-kötetet nemcsak a szépen megtartott íve fogja össze, hanem az ismétlődő helyszínek, motívumok, valamint a szerző rajzai is. – Juhász Krisztina írása 
Gressai Ferdinánd hét ciklusból álló, kizárólag számozott verseinek mozaikjából először halványan, majd egyre élesebben körvonalazódnak emberi lények, tarka bőrű dinoszauruszok, modern járványok hordozói, posztmodern szociális munkások, misztikus elmeszülemények. – Balázs Beáta írása

Gressai Ferdinánd hét ciklusból álló, kizárólag számozott verseinek mozaikjából először halványan, majd egyre élesebben körvonalazódnak emberi lények, tarka bőrű dinoszauruszok, modern járványok hordozói, posztmodern szociális munkások, misztikus elmeszülemények. – Balázs Beáta írása

A Gressai-kötetet nemcsak a szépen megtartott íve fogja össze, hanem az ismétlődő helyszínek, motívumok, valamint a szerző rajzai is. – Juhász Krisztina írása
 

 
Rónai-Balázs Zoltán ajánlója Ayhan Gökhan Fotelapa című kötetéről
 
 
 

 
Hogyan működik a lírai érzéstelenítés? – Mádai Nándor írásából kiderül
 
 

Ember, természet, civilizáció, ökológia, válság, nevelés, harmónia – ezek a kulcsszavai a szegedi kiadású Ars Naturae folyóiratnak, melyről Kilény Zsigmond írását olvashatják

A költő Majorana „bőrébe bújik”, hogy az ő nevében mondhassa el gondolatait az életről, a világról, de elsősorban önmagáról, azon belül is költészetéről, művészi hitvallásáról. – Brauch Magda írása

A történetileg agyonterhelt „Szarajevó” szó örvényéből nehéz ép bőrrel kimásznia egy (ne felejtsük el, hogy vajdasági) költőnek. – Vincze Ildikó kritikájából kiderül, hogy sikerül-e
 
 

 
Az előadás megragadja a csehovi világ hangulatát, a nyughatatlanságot, amely abból fakad, hogy alakjai vágynak ugyan szembeszállni sorsukkal, mégis tehetetlenül nézik végig, ahogyan az élet elszáll felettük. - Pál-Kovács Ramona írása a Sirályról
A történet és a benne megjelenített érzések időszerűségét hangsúlyozó modern feldolgozás éppen egyszerűségével hat. - Pál-Kovács Ramona írása a La Traviata-ról
 

A történet és a benne megjelenített érzések időszerűségét hangsúlyozó modern feldolgozás éppen egyszerűségével hat. - Pál-Kovács Ramona írása

Az előadás megragadja a csehovi világ hangulatát, a nyughatatlanságot, amely abból fakad, hogy alakjai vágynak ugyan szembeszállni sorsukkal, mégis tehetetlenül nézik végig, ahogyan az élet elszáll felettük. - Pál-Kovács Ramona írása

 
A Nyestbeszéd című verseskötetről, amelyben Szőcs Géza 33 verse olvasható Faludy György válogatásában, Kántás Balázs recenzióját olvashatják.

Az újvidéki Symposion folyóirat Sirbik Attila szerkesztői irányításával készült, Tolnai szövegeire hangolt „képregényes” száma a legendás Új Symposion igényes vizuális víziói nyomában jár.  – Kovács Krisztina írása

Tóth Krisztina abból a szempontból nem tipikus költőnő, hogy lírai énje mindig félreérthetetlenül hangsúlyozná önnön női mivoltát, a Magas labda című kötetben is megtaláljuk azokat a verseket, amelyek nem csupán általában az ember, a költő, de a nő, az anya, a szerető tapasztalatait fogalmazzák meg lírai reflexiók és önreflexiók formájában. – Kántás Balázs írása a Magas labdáról
 
Töprengek Mirtse Zsuzsa kötetén. Ahhoz ugyanis, hogy rossz olvasmányként éljem meg, túl jó, hiszen megannyi szellemes ötlet, jó vers, szép sor foglaltatik benne, kár lenne egy (vagy két) csalódott szóval, igazságtalanul letudni a vele való foglalatoskodást. – Nyerges Gábor Ádám kritikus eredményhirdetése

A létbizonytalanság, az állandó szorongás, a mindenütt való vélt vagy valós idegenség érzése bizonyosan jellemzi a kelet-európai embereket, de ezen belül a kelet-európai nőre halmozottan igaz lehet. Habár Tóth Krisztina abból a szempontból nem tipikus költőnő, hogy lírai énje mindig félreérthetetlenül hangsúlyozná önnön női mivoltát, a Magas labda című kötetben is megtaláljuk azokat a verseket, amelyek nem csupán általában az ember, a költő, de a nő, az anya, a szerető tapasztalatait fogalmazzák meg lírai reflexiók és önreflexiók formájában. – Kántás Balázs írása

Töprengek Mirtse Zsuzsa kötetén. Ahhoz ugyanis, hogy rossz olvasmányként éljem meg, túl jó, hiszen megannyi szellemes ötlet, jó vers, szép sor foglaltatik benne, kár lenne egy (vagy két) csalódott szóval, igazságtalanul letudni a vele való foglalatoskodást. Más részről gyengeségei olyannyira kiugróak, tudatosabb, szigorúbb szerkesztéssel, kevésbé megengedő válogatással, szűkebb merítéssel olyan könnyűszerrel kikerülhető, mégis, elemi fontosságú problémák ezek, amelyek megléte az Idő és mérték olvasása során megakadályoz abban, hogy teljességgel pozitívan nyilatkozzak a könyvről. – Nyerges Gábor Ádám kritikus eredményhirdetése

 
A Schopenhauer-terápia olvasása közben többször elhatároztam, hogy na most teszem le – majd máskor, máshol folytatom. E mozaikszerűen szerkesztett könyv az életre hasonlít: nehéz kiszállni belőle, és az utolsó pillanatig nem tudjuk, mi sül ki ebből az egészből. Aztán „a végén mindenki összeáll egy képpé”. - Laik Eszter írása