KritX

Miközben a magyar értelmiségi az alvadt vért mossa le magáról, eljut többek között Bangkokba, Bulgáriába, Japánba, Los Angelesbe és még Békéscsabára is. Gerlóczy Márton Check-in című prózakötetét Evellei Kata értékelte.

KritX

Lackfi János Milyenek a magyarok? című kötete a nemzeti sztereotípiákat összegyűjtő útikalauz. Szórakoztató olvasmány – de több-e az ezerszer hallott közhelyek ismételgetésénél?
 
 

Mészöly Miklós prózapoétikájával rokonították írásait, Céline-nel állították párhuzamba, az egzisztencialistákhoz sorolták; időkezelése, emlékidéző kollázsai, megkapó montázsai miatt Proust „titkos tanítványának” nevezték Rubint.

Busch Péter Boszorkánypöröly című lélektani krimije még az ismert kereskedelmi csatornák híradóit is megmozgatta. Minket is.

KritX

Keresztury Tibor A készlet erejéig című kötetében tulajdonképpen mindvégig a miskolci Magyar–Szovjet Barátság tér lakóinak világáról mesél, még olyankor is, amikor Budapest vagy éppenséggel Stuttgart a színtér. A tíz év írásaiból készült válogatást Bene Zoltán mutatja be.
 

Az anya halálától egészen a tatárszentgyörgyi romagyilkosságokig ível az ihletforrása Kántor Péter Köztünk maradjon című verseskötetének, amely mindannyiunk közös, megbeszélendő problémáira irányítja a figyelmet.

KritX

Elif Shafak A város tükrei című történelmi kalandregénye a 16. századi Spanyolországba és az Oszmán Birodalomba kalauzolja el az olvasókat.
 
 

A Hangzó Helikon sorozat legújabb darabjában Ferenczi György és a Rackajam keltette életre az 1956-ban fiatalon elhunyt költő műveit. Blues, rap, gospel, rockopera, népzene – ezek formálták szerethető dalokká a börtönverseket.

Áfra János Glaukóma című verseskötetében a lírai én mások tekintetén keresztül vizsgálja önmagát. Mi pedig Rónai-Balázs Zoltán szemével pillantottunk bele a könyvbe.

KritX

Kácsor Zsolt Rettenetes Vlagyimir című regénye Molnár Ferenc klasszikus ifjúsági regényét gondolja tovább a kommunista diktatúra éveibe helyezve a szereplőket. Evellei Kata értékelte a könyvet.
 
 

Erotika, filozófia, szépségkultusz, férfitermészet és tiszta ég. E kulcsfogalmak társíthatók Noszlopi Botond legújabb, A szórakoztatás mesterfoka című kötetéhez.

KritX

Bognár Péter Bulvár című kötete az elmúlt évtized egyik legradikálisabb kísérlete a vers és a líra fogalmának átgondolására. Vajon a bátorsághoz társul-e maradandó esztétikai érték?
 
 

KritX

Rejtő lexikon. Rejtő Jenő 27 nagyregényének világa 2500 szócikkben – egy önmagában is hajmeresztő vállalkozás, amely egy új szöveguniverzumot próbál létrehozni, miközben átláthatóbbá teszi az életművet, és talán maga is egy újabb Rejtő-művé válik. Dreff János gondolatfutamát olvashatják.

KritX

Miért írt Heller Ágnes a Vigiliába? A Nyugat szerzői a lap konkurensei is voltak egyben? Borbély Szilárd lírája az ellen-testkultusz megnyilvánulása? – Szénási Zoltán Párhuzamosok a végtelenben című tanulmánykötete irodalmi előítéleteket cáfol tényszerűen, sokoldalúan. 

Vörös István Keresztelés özönvízzel című regénye bonyolult, intellektuális (ál)krimi, amelyben az elbeszélők igaz-hamis játékot játszanak, az olvasó magázott bűnsegéd és terapeuta egyben. Valódi bűntett nincs, csak bűntudat és próbára tett olvasó.

KritX

Kisvárosi korrupció? Nem kívánt terhesség? A várandós lét viszontagságai és a nehezen kivitelezhető szex? Természetföldrajzi körkép? Az Édent jelentő otthon ismételt felfedezése? – Vajon mi állhat Miklya Anna Eső című regényének középpontjában?

Kemény István A királynál című verseskötetében egy generáció anti-Szózatának közlése mellett Ady Endre ostorát is szeretné a kezébe venni. Lássuk, sikerül-e neki?!

Kemény István A királynál című kötete főként közéleti verseket tartalmaz. A tematika végül mégis a családi tűzhely felé mozdul el. Kántás Balázs mutatja be az odavezető utat.

„Miért rajzolják ki a fenyőfák a Nyéki-hegy oldalán a mai napig a történelmi Magyarország határait? Hogyan lehetséges, hogy a Városmajorban még mindig áll a Horthy-különítményes Prónay Pál szobra?” – A Budapest a diktatúrák árnyékában című könyv többek között ezekre keresi a választ.

KRITIKA

Győrei Zsolt A Velemi Névtelen versei és levelesládája című kötetének egyszer pajzán, máskor a független magyar királyságot sirató költeményei a középkor poétikai formakincséből merítenek. Kellemes színfoltok a kortárs irodalomban – meglepő aktualitásokkal.
Kapcsolódó anyag: videointerjú és versek