A századelő egyik legzseniálisabb zsurnalisztája és bűnügyi riportere, Tábori Kornél alakja kelt életre azon a beszélgetésen, amelyen a Bűnös Budapest című ciklusára épülő kismonográfiát mutatta be Boka László, Buza Péter, Hirtling István és Zelei Miklós.

Vörös István intellektuális humorral mutatja be a ’80-as évek Budapestjét egy kamasz fiú, Boldizsár életén keresztül a Gagarin avagy jóslástan alapfokon című új regényében. A Pepita Ofélia Bárban beszélgetett a szerzővel Ungvári Tamás.

Dr. Urbán László irodalomtörténész számos ismeretlen novellát mentett meg az utókornak régi folyóiratokból. Legutóbb Mándy Iván és Petelei István életművét bővítette Könyvhétre megjelent köteteivel.

A nemrégiben alakult és egyre népszerűbb Hochroth Budapest Kiadó gondozásában jelent meg magyar és német nyelven Payer Imre verseskötete az Egyre közelít (Es kommt immer näher). A költővel Rónai-Balázs Zoltán, a kiadó vezetője beszélgetett a Magyar Írószövetség székházában.

Sopotnik Zoltán Saját perzsa című, prózai betétekkel megszakított verseskötete egy életrajzi kirakós játék családtagokkal, szellemekkel és szocreál hétköznapokkal.

A Kolibri Fészekben – a Kolibri Színház stúdiójában – rendhagyó keretek között mutatták be Sopotnik Zoltán új könyvét, a Fahéjas kertet, mely a Kolibri Kiadó gondozásában látott napvilágot.

A 84. Ünnepi Könyvhéten Markó Bélát kérdeztük válogatott verseket tartalmazó kötetéről, a szonettről, valamint a politikus és a költő szerep viszonyáról.

Magyar írók Olaszországban – otthon vagy átutazóban címmel rendezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia az Olasz Kultúrintézetben a magyar–olasz kulturális évad keretében.

Kubiszyn Viktorral beszélgettünk Drognapló és a Könyvhétre megjelent Foglaltház című kötete apropóján irodalom és kábítószer kapcsolatáról, terápiáról és visszaesésről, valamint az Evangéliumról.

A levonuló dunai árral a Penna Írósuli néhány elszánt tagja palackba zárt novellákat bocsátott útra a folyón, ezzel a mottóval: „Azért a víz az úr”. Az írások a Szabadság-hídról indultak útjukra.

A szombati napot a Könyvhéten Medárd uralta: délután kétszer is leszakadt az ég a Vörösmarty tér felett. A hatalmas zuhéban a pavilonok keskeny eresze alatt családias hangulat alakult ki, de legalább volt idő alaposan megnézni a könyveket. Mi pedig foglyul ejtettük Kányádi Sándort.

Kati Marton amerikai író-újságíró nyolc könyv szerzője. Szülei története (A nép ellenségei – Családom regénye) után ezúttal házasságairól írt Párizs – Szerelmeim története című művében. Bár a kötetet Csáki Judit fordította, Kati Marton budapesti látogatásakor magyarul beszélgettünk.

Jászberényi Sándor költő és újságíró az egyiptomi forradalom haditudósítójává vált. Élményeit a Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója című naplóregényében olvashatjuk.

A befogadás nem jelent egyben megújítást és megújulást is. Mert a reneszánsz is befogadta az antikot, de a befogadásból egy teljesen más, minőségileg új irányzat született. Én ilyen minőségi másságot a modern s az ún. utómodern és posztmodern irányzatok között nem látok.

Kemény Judit innovatív személy, aki képes időlegesen kitörni, adekvát kifejezési formák keresésével és megtalálásával a kor adott keretei közül. Ennek ellenére a kortárs művészet perifériáján létezik.

Egy lengyel, egy olasz és egy szlovák szerző műve: három színfolt, három „csepp” az európai kortárs irodalom hatalmas tengerében. Csepcsányi Éva könyvajánlója a Könyvfesztiválra megjelent újdonságok közül.

Miről tudjuk meg, hogy nappal van, s nem éjszaka? A harmadik guru így felel: Ha a szembe jövő ember arcában felismered a testvéred arcát, akkor ér véget benned az éjszaka. – Én, ha egyedül vagyok, még a szobám ablakában zöngő szúnyog arcában is a testvérem arcát vélem felfedezni…

Szálinger Balázzsal a Köztársaság című legújabb kötete kapcsán beszélgettünk a divatba hozott politikai költészetről, drámairodalomról, Kolozsvárról, erdélyi és magyar szekértáborokról, megrendelt szövegekről és a harmadik világháborúról.

Mészáros Szabolcs ezeken a képein megmutatja, hogy nem fél. Egy festő, aki nem fél. Érzi, hogy az élet folyam-szerű, áramló, ezért imádja a kis folyókat, ezért imádja az esőt. Talán az esőt szereti a legjobban.

’45 után Karádynak is rövid úton vége. Gyorsan színpadi engedélyhez jut, de filmszínészként nem számolnak vele. Egy ideig – 1949-től nyíltan betiltják filmjeit, és amíg listára nem kerül – színpadi sikerei kárpótolják. A kommunistáknak nincs szükségük a Horthy-éra dívájára.