Építészmérnöknek készült, de író lett. Műkedvelő urbanistának vallja magát, prózájában kitüntetett szerepet játszanak az épített helyek, különösen „álmai városának”, Budapestnek egykori és mai színterei. – Beszélgetés Térey Jánossal.

Viola Szandra költő és két segítője 2014. augusztus 7-én Egy szál versben és némi fehérneműben jelent meg az Oktogonnál, hogy népszerűsítsék a kortárs költészetet. A testverselő ötletgazdát kérdeztük az akcióról.

Bár a főváros pesti oldala meglepő módon kevesebb írószoborral büszkélkedhet, mint a budai, így is akadhatunk szép számmal a nagy forgalmú terektől kieső, "eldugott" emlékművekre, vagy olyanokra, amelyek mellett talán naponta elmegyünk, de észre sem vesszük őket.

Sétára indultunk a fővárosban, hogy felfedezzünk néhány kevésbé ismert, vagy környezetében tökéletesen megbújó írószobrot. Először a budai kerületeket jártuk be, hogy megörökítsünk nagy íróink bronzba öltött alakmását..

„Eltiporva” címmel május legvégén nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be. A tárlaton jártunk.

Ökölvívóként kezdte, mint Hemingway, első regényével hetvenéves koráig várt. Pszeudo – A Schiele-rejtély című regénye megjelenése után családjával kellett ringbe szállnia, már ami a kibeszélési konfliktusokat illeti. Baranyai Lászlóval Kőrössi P. József beszélgetett a Nyitott Műhelyben.

Négy fiatal alkotó vágott bele a jelen gyors tempójára reflektáló irodalmi-képzőművészeti kísérletbe, az Instaversbe. A „három az egyben” műfajt az Attention Alkotóműhelyben ismerhettük meg.

A gyilkos golyók kioltották az osztrák–magyar trónörökös és felesége életét, de nem álltak meg a két áldozat testében. Tovább süvítettek bosnyák földről a szélrózsa minden irányába, Budapest, Bécs, Róma, Berlin, Párizs és London, Varsó és Szentpétervár, Belgrád, Bukarest, Szófia, Athén, Konstantinápoly és Bagdad felé, millió és millió puskagolyóvá változva, megszámlálhatatlan ágyúlövedékké, gránáttá, torpedóvá és bombává, kínhalált osztó lángsugárrá és mérges gázzá.

Budapesten mutatkozott be az Akcent című lengyel folyóirat szerkesztősége a Magyar Napló és az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendégeként. Elhozták magukkal a frissen megjelentetett lengyel nyelvű magyar költészeti antológiát is, a Még közelebb című válogatást.

Különös utat járt be Bóna László, a Kalligram Kiadó szerzője új kötetében: „Hongkong, Nagyvárad, London, Korond, Székelyudvarhely, Makaó, Torinó és Tai O” – írja a fülszöveg, ám az igazi felfedezések magában az író-utazóban zajlottak. Az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Mészáros Sándor.

Tóth Erzsébet Birodalmak árnyékában címmel tartotta meg székfoglaló előadását a Magyar Művészeti Akadémián. A költő-író-műfordítót Jánosi Zoltán laudálta.

Nem cárok – neves irodalmárok, M. Nagy Miklós és Vámos Miklós beszélgettek az orosz kultúráról a Fogasházban. Az apropó M. Nagy frissen megjelent kötete, amely ezúttal nem műfordítás, hanem regény.

Úgy tűnik, nem könnyű eldönteni, ki melyik generációhoz tartozik: Fehér Renátó, Tinkó Máté és Tóth Kinga esetében néhány év különbség is számít. Az Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren Benedek Anna beszélgetett a három fiatal költővel.

A 85. Ünnepi Könyvhét utolsó hétvégi napján sem fogyatkozott meg az olvasók és a dedikálók hada - fényképezőgépeink is kattogtak, hogy megörökítsék a jó pillanatokat. Képriport vasárnapról.

Szombat délután az Oroszlános kútnál igen színes felhozatal fogadta az érdeklődőket, mind szerzők, mind témák terén.

Mások mellett Kányádi Sándort és Sohár Pált is köszöntötte Böszörményi Zoltán az Irodalmi Jelen idei díjátadóján, ahol öt kategóriában vehették át az elismerést a jutalmazottak.

Képösszeállításunkban a Vörösmarty tér szombati pillanataiból kínálunk ízelítőt.

A közelmúltban Dian Viktória vette át a legnagyobb múltú hazai ifjúsági kiadó, a Móra főszerkesztői tisztségét. Tradíció és modernség folytonosságáról, olvasó (vagy nem olvasó) gyerekekről beszélgettünk, a kiadó múltjára is visszatekintve.

Miután megismerte Petri gondolatait a szerelmi költészet nehézségeiről, úgy érezte, a kétezres években már egyáltalán nem érdemes ilyen témájú verseket írni. Aztán mégis visszatalált hozzájuk. A Nyitott Műhelyben Mészáros Sándor és Tarján Tamás jó hangulatú esten mutatta be Bajtai András harmadik, Kerekebb napok című kötetét.

A trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján a Bethlen Gábor Alapítvány az Eötvös Collegiumban tartott megemlékezést Teleki Pál szobránál, majd átadták idei Teleki Pál Érdemérmeket.