Ugrás a tartalomra

Jelige: Luna – Hold lények

Sűrű univerzum rengetegében léptekkel bejárhatatlan helyen, messze innen mélységeken át, több ezer kilométeres, sikár vidéken. Homok buckák alatt, Napból keltek útra kicsi lények. Évezredek alatt eljutottak a Hold közepébe. Napból a Holdra, Holdról a Földre. Utaznak messzi csillagvidékek rengetegeiben, univerzum vidékeit bejárva. Csillagtengereken át, Holdra s Földre zuhanva. Kristályszemeket bányászva homokváraikban élnek. Egy kihunyt kráter belsejében sivár sivatag közepének alján. A Holdnak sötét oldalán, ahol sosem süt a nap. Nincsen nap felkelte és nincsen lemenő nap. Kristályszemekkel táplálkozva fénnyé változik átlátszó testük. Cikáznak Hold anya tavába, akkor tündöklő telihold veszi kezdetét. Melyben órákon át lebegnek. Mikor a kristály kirezeg a térben, a hold szférájába érve terjedelmes fénnyel indulnak a Földre. Végtelent bejárva repülnek a világűrbe. Egy másik bolygóra érkezve, lélegzik öntudatlan. Előző énjét Föld tükrébe rejteni, új világot látni. Láthatatlanná válnak a Föld légköre felé tartva. Szertefoszlanak a fénysebességben egymástól, Igy bolyonganak ki tudja merre, szállnak tájak végtelenjeiben.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.