Jelige: Libertitas – Szálka a szememben, Más világ
Ez egy ilyen világ:
Fonákon hordjuk a ruhát
Bohócnak adunk koronát
Míg a herceg megmenti Rózsikát
Míg a tűsarok nem szúrja át a vénát
Hintójáról lelopjuk az emblémát
Kolbászba töltjük lovát
Hát, ez egy ilyen világ!
Ne szólj szám, s a fejem nem fogom,
Nem az enyém, leszarom.
A mese már nem a régi
Mi tudjuk, hogy kell élni
Cifra palota, rácsos az ablaka
Kapuját őrzi hét törpe
Le vannak szúrva a földbe
Aki belép ide, halál fia
Sárkány helyett itt tucatnyi gorilla
int: Andersen halott, ne kerülj bajba!
Ne szólj szám, s a fejem nem fogom,
Nem az enyém, leszarom.
A mese már nem a régi
Nem akarok aludni!
Nyomasztóak a képek
Sarkon álló tündérek
A világ kifordult magából
A föld bűzlik a szenny szagától
De nem érzed, mert tart a mámor
Tű, fű, hű drogok
Inhalált szteroidok
Szebb világról álmodok
A mese már nem a régi
Ki vagyok én ki vagyok?!
Ne szólj szám, s a fejem nem fogom,
Nem az enyém, leszarom.
Ez egy ilyen világ:
Kilógunk a sorból, mint a búzavirág
Várjuk, hogy csak úgy kijut a jóból
Várjuk, hogy csokor lesz a gyomból
Aki szelet vet, vihart arat
Ha szándék van, kő kövön nem marad
Szememben szálka, a tiedben gerenda
Meddig mutogat a két vak egymásra?
Szememben szálka, tiedben gerenda,
Meddig mutogat a két vak egymásra?
Más világ
Vágy a hatalom
Képzelt birodalom
Nem kérdez, bekebelez
Torkodba golyót ereszt
Báb zsoldosok és faragott mágusok
Mint a Párkák, megírják az álmod
A sorsod, a virtuális valóságot
Színészkednek, és hamis próféták
Kiabálnak propagandát
Butított társadalom
képezi a csordát
Sztárpásztorok hirdetik
Birkáknak az amnesztiát
Terepszínre pigmentál
Bőrkabátban a király
Aki szókincsről dumál
Soron kívül emigrál
Ez más világ, ember!
Nem tűr hibát a rendszer
Gyötör, majd elsöpör
Előbb emészt, csak aztán öl
Boldog, aki nincstelen
Mert az bilincstelen
És átlát a szitán
Nem néz többet oly bután
Hited legyen a fegyver!
És lecsorog a vegyszer
Álomporos szemhéjad
Felnyílik, míg megvirrad
Azt mondod:
A belső a fontos
De beszólsz a vaknak, hogy fogdos
Azt mondod:
A pénztől nem vagy boldog
Közben a koldust is meglopod
Azt mondod:
Te hiszel
De kereszt helyett tüzet viszel
Apád, anyád letagadod
Így fogadnak el a haverok
Ez más világ, ember!
Nem tűr hibát a rendszer
Gyötör, majd elsöpör
Előbb emészt, csak aztán öl
Boldog, aki nincstelen
Mert az bilincstelen
És átlát a szitán
Nem néz oly bután
Hited legyen a fegyver!
És lecsorog a vegyszer
Álomporos szemhéjad
Felnyílik, míg megvirrad
