Megtanulnék csak arra felébredni, hogy hánynom kell. Élhetnék a szüleimmel. Egész nap arról beszélgetnénk, mi történt az NCIS-ben, és hétvégénként kirándulni járnánk.

Ami nem

Ülhetnék kezemben egy üveg borral a Dunaparton. Halkan beszélgetnénk arról, hogy ez az ország úgy szar, ahogy van, ki kéne menni külföldre, bárhová, de el innen, csak nincs miből. Állhatnék a fóti Cora-ban egy kóstoltató stand mögött. Elmondanám milyen az új pisztáciás Danone krémpuding naponta háromszáz embernek. Lehetnék otthon, hámoznám a krumplit és énekelnék a gyereknek, gondolatban már tervezném a következőt. Ülhetnék a net előtt estétől reggelig. Csinosítanám az összes adatlapom, éjszakákon át lógnék WOW-on és vadidegenekkel chatelnék. Szeretkezhetnék tengerparton. Lehetnék a Transz-Szibériai vonaton egy hátizsákkal, fülemben az I-pod fülhallgatójával. Lehetnék másnapos, valahol van minden este buli. Megtanulnék csak arra felébredni, hogy hánynom kell. Élhetnék a szüleimmel. Egész nap arról beszélgetnénk, mi történt az NCIS-ben, és hétvégénként kirándulni járnánk. Lehetnék halott. Lehetne három pasim egyszerre. Gyűjthetnék szavazócédulát, lehetnék porszívóügynök vagy börtönviselt. Beállhatnék egy vándorcirkuszba, élhetnék sátorban az erdő közepén, vagdoshatnám a karomat, öltözhetnék mindig a legjobb ruhákba, lehetnék béna, vagy skizofrén, lehetnék térdepelve a Bazilika kövén, lehetnék kopasz, lehetnék hadviselt, lehetnék én a harmadik telefonáló. Nem vagyok.