Az asszony teleengedte a fürdőkádat. Hozott tiszta törülközőt. Feltűzte a kislány hosszú haját a feje búbjára. Az levette rongyos ruháját, s belemászott a meleg vízbe. Egészen addig benne maradt, amíg kihűlt. Aztán felöltözött az új holmiba, összetekerte a levetett gönceit, köszönt és elment.

Madonna

Mint egy porcelánbaba – legelőször ez tűnt fel az asszonynak, amikor ajtót nyitott a csengetésre.
– Tessék valamit adni – mondta a kislány bátortalanul – valami ruhát, vagy egy kis kenyeret.
– Éhes vagy? Gyere csak beljebb, ide a konyhába.
Paprikáskrumplit tálalt, s hozzá uborkát nyersen. Nézte, ahogy eszik. Vékonyka gyereklány, mégis egy kis madonna, gondolta, barna szeme, fekete haja, kreol bőre csak úgy tündököl.
– Izlik?
– Ühüm.
– Várj csak.
Bement a szobába. Kivett a beépített szekrényből egy kék, derékban húzott selyemszoknyát meg egy fehér pólót. Kis habozás után egy bugyit is.
– Ezt vedd fel – nyújtotta.
– Szeretnél megfürödni?
– Még soha nem fürödtem kádban.
Az asszony teleengedte a fürdőkádat. Hozott tiszta törülközőt. Feltűzte a kislány hosszú haját a feje búbjára. Az levette rongyos ruháját, s belemászott a meleg vízbe. Egészen addig benne maradt, amíg kihűlt. Aztán felöltözött az új holmiba, összetekerte a levetett gönceit, köszönt és elment.
Este a nő elmesélte a férjének, mi történt.
– Te hibbant agyú – üvöltött a férfi – ki tudja, milyen betegsége van, te meg csak úgy megfürdeted a mi kádunkban, mint valami közfürdőben vagy szeretetszolgálatnál! Odaadod a legjobb szoknyádat! Majd ide fog járni ezentúl az egész pereputtya, olyanok ezek mind. Ez is csak kiszagolni jött, hogy mit lehetne ellopni.

De nem jött többet sem ő, sem más. Az asszonynak, amikor elképzelte, milyen lenne, ha gyereke született volna, mindig a kis cigánylány jutott eszébe.