Most pedig bocsáss meg, szól bennem a kakukk, megyek zuhanyozni, utána indulok Dante bugyraiba hullákat boncolni. Ha jó sztorit szeretnél, hegyezd a tolladat, holnap Hágába repülök, ott majd folytathatjuk.

Interjú fél hónappal később

Mire vagy kíváncsi, kérdezte a világhírű festő a csinos riporternőt. Mit nem tud még rólam hajdani városom? Kérsz egy jeges whiskyt? Ne rázd a fejedet, ismerem a brancsod. Tudom, ti inkább natúr ciánt isztok. Ha a Tisza kibírta, ti se haltok bele. Akár csak nekem, a kihívás mindig kell. Füves cigit, tudom, nem túl sűrűn szívtok. Gondolom, csak akkor, ha kell a felvezető. Mi ez a mozdulat, miért akarod levenni a pulcsid? Látom én, mit takar. Az arányaidat, korodhoz képest, tűrhetőnek vélem. A hajadat viszont ne fessed lilára, mert hiába vagy Mona, a szép Lisa mosolyát már sokan koppintották. Most pedig bocsáss meg, szól bennem a kakukk, megyek zuhanyozni, utána indulok Dante bugyraiba hullákat boncolni. Ha jó sztorit szeretnél, hegyezd a tolladat, holnap Hágába repülök, ott majd folytathatjuk.
Hágában, fél hónappal később.
Hol is tartunk, Mona? Bocsánat, kisasszony, úgy veszem észre, megint alkonyodik, mennem kell tusolni. Ha megmosod a hátam, közben beszélhetünk. Hallottál Schillerről? Talán azt is tudod, milyen fegyver nemmel tépette ki Posa márki szívét? Képzeld el, kicsi lány, olyan színpadképet kérnek a rendezők, hogy a szöveget is mondják... Schillert, ha a történelmet porolt, sohase izgatta, ki került a trónra, inkább azt fájlalta, ha már oda került, miért csak az a saját szempontjai viselnek koronát.
Mi történt, kislány, kérdezte a világhírű festő, úgy érzed, mellőzlek? Két aktot – fejben – már készítettem rólad. Az első, jelenlegi másod. A második pont olyan, amilyen majd tíz év múlva leszel, ha hozzá mész ehhez a tokás lapcézárhoz. A harmadik pedig, ha találok színeket, pontosan olyan lesz, mint az a cicababa, akit a főnököd rövidesen rám küld, ha nem viszel neki használható löttyöt.