A főnök ellilult fejjel magyarázta a hivatali szabályzatot, és majdnem, hogy durván,  kitessékelte a doktort. - Majd megmutatom én ezeknek, hogy mi a rend! - kiabálta magából kikelve.

Bumeráng

Komor Kázmér úr, olyan vasszigorral vezette a hivatalát, hogy annak párja nem akadt sehol. Számára a pontosság volt a legfőbb erény. Teljesen kikelt magából, amikor titkárnő Rózsika, zárás után, példátlan kéréssel állt elő, egy esős csütörtöki napon. - Főnők úr! Egy ügyfél Önnel akar beszélni, azt mondja, hogy életbe vágóan fontos az ügye. Komor Kázmér úr szigorú  ábrázatot öltve indult áldozatához, majd ő megtanítja a fegyelmezetlent a rendre! Dr. Fogarasi Frigyes megkönnyebbülve pillantott a közeledő főnökre és alázatosan előrenyújtva kezét,  sietve előadta tiszteletteljes kérését. Mindenképpen a  pénzére van szüksége, de sajnos, képtelen volt a nyitvatartási időn belül ideérni fontos elfoglaltsága miatt. A főnök ellilult fejjel magyarázta a hivatali szabályzatot, és majdnem, hogy durván,  kitessékelte a doktort. - Majd megmutatom én ezeknek, hogy mi a rend! - kiabálta magából kikelve. Komor Kázmér sohasem járt kocsival,   komótos sétákat tett késő esténként hazafelé. Egyszer csak iszonyatos fájdalom hasított az álkapcsába. Már biztos volt abban, hogy ez csak is a bal felső négyese lehet, amit a múltkor muszáj volt betömetnie. - Ezt  még ma este le kell rendeznem!- gondolta, hiszen holnap hivatalba kell mennem! Talált egy rendelőt, ahol késő esti ügyeletet tartottak. Az asszisztensnő már éppen a kabátját öltötte volna magára, amikor Komor Kázmér összekulcsolt kézzel rimánkodni kezdett, hogy még fogadják őt. Komor Kázmér nem félt semmitől, de a fogorvosi székben gyáva nyúlnak érezte magát A verejték kiverte sokat megélt homlokát,  keze-lába, remegett. - No, akkor kezdhetjük is!-  hajolt fölé Dr. Fogarasi Frigyes, és amikor Komor Kázmérban  tudatosult az, hogy a fogorvos egyenlő az ő délutáni „erőszakos” ügyfelével, még a vér is meghűlt az ereiben.  Fogarasi  nagyra feszítette Komor úr reszkető álkapcsát  és oda kiáltott  az asszisztensének. - Margitka drága, ide nekem a legnagyobbik fogót! A házbeliek este negyedtizenegykor, egy akkora ordításra ébredtek, amilyet még sohasem hallott a környék. Benne volt ebben Komor Kázmér minden fájdalma, megbánása és mérge is, de ez jó kis lecke volt arra, hogy elgondolkodjék azon, ami csütörtök délután történt a hivatalában......