Azt is csak utólag állapítottuk meg, hogy félelmetes agyarai ellenére milyen ügyetlenül védekezett. Csak a Bogdán Pistát sikerült megtaposnia, de ő is megúszta egy lábtöréssel. Végül amikor magadta magát, az Ökrös hentes végzett vele, gyakorlott mozdulattal mártotta a szívébe a kardot.

Szörnyek

    A küzdelemtől felajzottan álltunk a tetem körül. A kutyák kimerülten lihegtek melletünk, egyikük törött gerinccel feküdt néhány méterre, egy másik felhasított oldalát nyalogatta.
A púpos szörnyeteg élettelenül hevert a lábunknál. Kifordult szemével, sárga agyarával, félig leszakított ormányával, a vértől iszamlós talajra  lógó nyelvével visszataszító látványt nyújtott.
    Öten is alig bírtunk végezni vele, pedig sörétes puskával, szamurájkarddal, vasvillával és baltával támadtunk rá. Hetekkel ezelőtt bukkantunk először szokatlan nyomaira a domboldalban. Sanyi bácsi messziről látta is az erdőből előtűnő irdatlan, foltos állatot. Egycsapásra izgatott szóbeszéd és találgatás tárgya lett a kocsmában és a vegyesboltban. A lehetőség, hogy valamiféle soha nem látott ragadozó tévedt a környékre, felborzolta a kedélyeket. Amikor pedig néhány napja eltűnt a 13 éves Szabó Lajoska, nyilvánvalóvá vált, nem babra megy a játék, meg kell védeni magunkat. Ettől kezdve kisebb csapatokba szerveződve, állandó készenlétben álltunk.
    A Bogdán gyerek szúrta ki a legelőn ólálkodó szörnyet. Sikoltozva rohant a hírrel, mi pedig nem tétlenkedtünk. Ráeresztettük a kuvaszokat, majd felfegyverkezve nekirontottunk. A behemót állat meglepően lomhán mozgott, és elég ostobának is tűnt. Csak akkor kezdett el őrjöngeni, amikor az egyik kuvasz belemart a hasába. A hatvankilós ebet egyetlen ökleléssel vagy három méterre lódította.
De addigra mi is ott voltunk. Előbb beleeresztettük mind a két patront, aztán ütöttük, vágtuk ahol értük. A vértől és a kuvaszok morgásától egészen belevadultunk. Azt is csak utólag állapítottuk meg, hogy félelmetes agyarai ellenére milyen ügyetlenül védekezett. Csak a Bogdán Pistát sikerült megtaposnia, de ő is megúszta egy lábtöréssel. Végül amikor magadta magát, az Ökrös hentes végzett vele, gyakorlott mozdulattal mártotta a szívébe a kardot.
Aztán csak fújtattunk az izzadságot törölgetve, és kijózanodva figyeltük a rettenetes állat haláltusáját. Sohasem láttunk hozzá hasonlót. Az állatorvos sem tudta megmondani miféle lehet. Másnap az egyetemről kellett leküldeni egy szakértőt. Jó darabig ő is a tarkóját vakargatva vizsgálta a tetemet. Amikor megkérdeztük, mi a baja, csak annyit mondott, kár volt agyonverni. Véletlenül keveredett ide, ártalmatlan, gumóevő fajta.