Aztán az előtérben ültünk és egy szekrény ajtajában néztem tükörképünket. Mintha kinőttem volna. Mintha nem akarna rám idomulni. Ellenállt, de nem dacosan, inkább csalódottan.

Az öltöny

A zsebe még be volt varrva, a nagyanyám szakította ki, amikor belegyömöszölt egy igen tisztességes címletet, miközben még a virágokat is majdnem eldobtam. Ballagtunk. Aztán együtt fogadtak egyetemi polgárrá minket. Együtt voltunk gólyák. Lehánytam. Jöttek a vizsgák. Imádtam. A kabalám lett. Ott lógott a háttérben, amíg tanultam. Izgultunk, feszengtünk, aztán, ha már túl voltunk rajta - persze sikerrel - a kocsmában már lazábban voltunk. Együtt ittuk a sört és a felest. Talán többet is tudott, mint én, talán egy öltöny kevesebbet felejt. Túléltük az öt évet. Az államvizsgák és a védések voltak hátra. Mindent elolvastunk újra. Ismertük a film-, de a nevelés történetét is. Csakúgy soroltuk a neveket, gondolatokat. De így voltunk a filmelmélettel, sőt a neveléselmélettel is. Ritkán látott művelt öltöny lett belőle. Talán éppen erre gondolt, amikor már déltől ittasodva ünnepeltünk. Ugyan a hagyomány az hagyomány, de a talár alatt is büszkén bújt meg. Aztán, amikor a diplomákért nyúltam ő is kikandikált, megnézte mit kapunk, kivel fogunk kezet meg úgy mindent. Látta, hogy ott vagyunk, ahol elkezdtük. Mosolyogva jutott eszünkbe a sokszor tanult és egekig magasztalt, remekbeszabott keret, ami különlegessé teszi a történeteket.
    Aztán az előtérben ültünk és egy szekrény ajtajában néztem tükörképünket. Mintha kinőttem volna. Mintha nem akarna rám idomulni. Ellenállt, de nem dacosan, inkább csalódottan. Az ujjak rövidnek tűntek, a nadrág szára csúnyán elállt. Nem illettünk egymáshoz. Pedig, amikor vizsga előtt a tükörben megkötöttem a nyakkendőt és egy utolsót igazítottam a zakón, akkor minden tökéletes volt. Útban az egyetemre még a cipő kopogása is megnyugtatóan dallamos volt, tudással teli. Idefelé csupa disszonancia idegesített.
    Na végre! Nyílik az ajtó, és egy szőke nő jelenik meg tökéletes kosztümben.
-    A telefonos értékesítői pozícióra jelentkezett? - kérdi.
-    Igen - válaszolom, és ahogy felállok, érzem, hogy még jobban összekuszálódik rajtam minden.