* Olyan műfaj, amely leginkább illik hozzá, a líra és epika ötvözése, ami elgondolkodtat – jellemezte Orbán János Dénes költő, író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MÍL) elnöke Böszörményi Zoltán legújabb kötetét.

* Aki nem ismeri a székely észjárás fondorlatosasságát, aki nem hallott még az ilyesfajta irodalom jellegzetes szövegeiről, vagy netán a Madagaszkár projektről, mi szerint új hazát kell keresni a székelységnek, a Tusványoson sorra került irodalmi esten, melyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) szervezett, izgalmas élményekben lehetett része.

* Az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetéről, a kiadók profiljáról, az online formában való könyvterjesztésről beszélgettek Tusványoson a Pallas-Akadémia, a Bookline, Corvina Könyvesház képviselői. - Varga Melinda beszámolója a Tusványosi irodalmi estekről

Párpercesek gondolatsora

Olyan műfaj, amely leginkább illik hozzá, a líra és epika ötvözése, ami elgondolkodtat – jellemezte Orbán János Dénes költő, író, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MÍL) elnöke Böszörményi Zoltán legújabb kötetét. A közismert író ezúttal nem verssel vagy nagyregénnyel lepte meg olvasóit, hanem tömör, lényegretörő történetekkel, párpercesekkel.
Az idei tusványosi tábor nemcsak a politikai, közéleti kérdésektől volt hangos, irodalmi programokban is bővelkedett. Ilyen volt Böszörményi Zoltán könyvbemutatója is, amelyen izgalmas irodalmi titkokra derült fény, a közismert írónak újból sikerült meglepnie olvasóit.

A párperces történetek műfaj Orbán János Dénes szerint leginkább illik Böszörményire. Mégpedig azért, mert a lírai, epikai elemek használatával, a tömörséggel hatásos irodalmi bombát készít el az olvasó számára.
Böszörményi magyar nyelven hét verseskötet, két nagyregényt publikált, talán furcsa lehet az olvasók számára, hogy miért pont novellákkal rukkol elő. A magyarázat egyszerű: egyfajta kikapcsolódást jelentett a regények után. Az is kiderült, hogy párhuzamosan ezzel a kötettel a szerző Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról című verseskötetét is megírta, amely hamarosan napvilágot lát. Akárcsak a verseiben és a két nagyregényben Böszörményi nem mellőzi az emberi sorsot foglalkoztató kérdéseket. Tömören, velősen beszél a szegénységről, a kiszolgáltatottságról, a pénzről, a halálról – valójában olyan dolgokról, amelyek az emberiséget foglalkoztatják. Mindezt néhol megható líraisággal teszi, így természetes, hogy olvasóit elbájolja, leveszi a lábáról.
Orbán János Dénes rátapint a lényegre, amikor az állítja, ebben is van önéletrajzi adalék. Az író megkapóan válaszol erre a „feltételezésre” – van olyan író, aki nem önmagát írja? A kötetben szereplő egyik novella is találóan reflektál erre az igazságra, amely az íróra vonatkozóan a következőt állítja: „csak annyit lehet elhódítani a valóságtól, amennyi igaz van benne. A többi csak mese, képlékeny anyag, káprázat. Hancúrozás az élettel”. Böszörményi sem tesz másként, legújabb könyve által elhódít a valóságból szemelvényeket, megkeveri azokat írói üstjében, majd tálalja az olvasóknak.
Orbán János Dénes az esten a szerzőt saját életéről is faggatta. Böszörményi mögött igencsak izgalmas életpálya áll, hogy csak néhányat említsünk, 11 évesen közli első verseit a Napsugárban, akkor úgy gondolja az írói mesterség a legjobb dolog a világon. Balettiskolába jár. 1981-ben megjelent Címjavaslatok kötetében szereplő ezeréves táj, ezeréves vágy sorokra felfigyel az akkori rendszer, ezért kénytelen elmenekülni az országból. Fél évet egy osztrák menekülttáborban él, majd később Kanadába vándorol. A kilencvenes években tér vissza Erdélybe. Megalapítja a Jelen Házat, a Nyugati Jelen napilapot és az Irodalmi Jelen folyóiratot is, amely a magyar nyelvterület legnagyobb példányszámban megjelenő lapja volt, jelenleg online formátumban működik.
Mint látjuk Böszörményi gazdag irodalmi tevékenységéről közismert, kulturális, irodalmi szervezetek létrehozásában is nagy szerepe van.
Új könyvével egy újabb írói oldalt mutat meg magából, felkeltve ez által az érdeklődést hamarosan megjelenő verseskötete iránt is. Hiszen az írónak nem szabad lustálkodnia, ahogy ő mondaná: ”az író állandóan lesben áll, hogy rajtakapja a valóságot valamin, amit aztán saját laboratóriumában feldolgoz, megmunkál, újraformál, továbbgondol, átlényegít”.
 

Székely irodalmi guruzsma

 Aki nem ismeri a székely észjárás fondorlatosasságát, aki nem hallott még az ilyesfajta irodalom jellegzetes szövegeiről, vagy netán a Madagaszkár projektről, mi szerint új hazát kell keresni a székelységnek, a Tusványoson sorra került irodalmi esten, melyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) szervezett, izgalmas élményekben lehetett része.

Egyedülálló antológia – Iszkiri a guruzsmás berbécs elől – került be a magyar irodalomba, amely Fekete Vince, György Attila, Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Sántha Attila írásait foglalja magába.  A tusványosi táborban bemutatott kiadvány, népes hallgatóságot vonzott magával.
A fent említett székely írók humorral, iróniával, fondorlatos szófordulatokkal tűzdelt írásai nem ismeretlenek az irodalmi köztudat számára, több alkalommal is adtak ízelítőt műveik által a székely nyelvjárás és gondolkodásmód jellegzetességeiből.
Szőcs Géza, író, költő, kulturális államtitkár – aki ezúttal az est moderátora volt – szerint a székely irodalom nagyon gazdag, ilyen sűrítettségben, ahogyan az írók, költők művelik ezt, nem vesz el.
Az olvasó joggal teheti fel a kérdést, mitől is székely egy vers, egy novella vagy épp egy regény. Attól, mert székely az alkotó, vagy pedig mert olyan jellegzetes nyelvi elemek találhatók benne, amelyek más magyar nyelvterületen nem lelhetők fel. Sátha Attila úgy gondolom találóan foglalta össze a választ: „székely irodalmi stílusérzék” szükséges hozzá. Azt is kijelentette: nem elégséges székely tájszavak beleszövése a szövegbe, hiszen attól még korántsem lesz székely irodalmi szöveg. Az a fajta stílusérzék, amiről ő beszél, magában hordozza a székely ember gondolkodásmódját, szóhasználatát, jellegzetes szokásait is. És ilyen tekintetben azt hiszem, létjogosultsága van a székely irodalom terminológiának. Az antológia megjelenésével pedig hivatalosan is bebizonyították: igény van ezekre az írásokra, az olvasók kedvelik az egyedi humort, az újszerű stílust.
Sántha Attila szövegeihez úgymond már lábjegyzet is jól jön, hiszen, azok számára, akik nem Székelyföldön élnek, nem minden kifejezésre bólogatnak rá értően. Szőcs Géza szerint a költő valóságos nyelvújítást visz véghez, akárcsak Kazinczy Ferenc. Sántha mosolyogva teszi hozzá: csupán a székely észjárás ismerete és ennek kellő stílusban való leírása szükséges ehhez.
Fontos megjegyezni, Sántha Attila a Székely szótár szerzője is, amely hatásos útmutató lehet azok számára, akik nem értik ennek a tájegységnek a jellegzetes kifejezéseit, vagy csak egyszerűen kíváncsiak e különleges nyelvjárásra.
Muszka Sándor írásai, főként versei nemcsak a székely észjárás jellegzetességeiről szólnak, bőven talál magának lírai, finom hangú írásokat, életről, szerelemről, szegénységről, nőkről az is, aki nem az ilyesfajta irodalom elkötelezettje, ám Muszkáról meg kell jegyezni: az irodalmi stand up comedy műfajának legnagyobb lókötője. Az est folyamán, aki még nem ismerte volna, végighallgathatta a költő néhány, székelységet is érintő, humoros történetét.
Sikernek örvendett Orbán János Dénes híres meséje, a Misimackó, Fekete Vince szövegei és György Attila elmés hozzászólásait, többek között a székely megnevezés eredetét illetően is díjazta a közönség.
Orbán János Dénes az est végén elmondta: koránt sincs vége az antológia megjelenésével a székely szövegeknek, ugyanis jövő év januárjában megvalósítják a Madagaszkár-projektet. Hogy mi köze a Madagaszkárhoz a székelységnek? Orbán János Dénes kiáltványából ez is kiderült: a székelyeknek új hazát kell keresniük, ugyanis itt már elviselhetetlenné vált a helyzet. Orbán szerint okosabbaknak kell lennünk, mint őseink voltak, olyan helyet kell választanunk hazának, ahol meleg van, nem úgy, mint a Gyergyói- vagy a Csíki-medencében, de az „új hazában” kell lennie dombnak, hegynek, síkságnak is, ahol mindent lehet termelni, állatokat is legeltetni. Nagyon fontos az is, hogy sziget legyen, így a kellemetlen betolakodóknak nem lesz esélyük megközelíteni otthonunkat.
Ugyan első hallásra vicces ötletnek tűnik, Orbán és a székely írók komolyan gondolták a projekt megvalósítását, valóban elmennek Madagaszkárra és az antológiának is lesz még folytatása.

Könyvkiadás Erdélyben

Az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetéről, a kiadók profiljáról, az online formában való könyvterjesztésről beszélgettek Tusványoson a Pallas-Akadémia, a Bookline, Corvina Könyvesház képviselői.

Magyar könyvkiadás és könyvterjesztés Erdélyben
Burus Endre (Pro Print, Csíkszereda), Csigi Levente (Kriterion, Kolozsvár), Sarány István, (Pallas-Akadémia, Csíkszereda), Balázs D. Attila (Bookline.ro / Bookline.sk, Budapest)
Moderátor: Bencze Tibor (Corvina Könyvesház, Csíkszereda)

A televízió, a technika vívmányai ugyan háttérbe szorították az olvasást, azonban az tapasztalható, az emberek még mindig szeretik a könyveket – véli Burus Endre a csíkszeredai Pro Print kiadó igazgatója. A beszélgetés további része ezt a kijelentést bizonyította be, Erdélyben történelmi, műszaki, kisebbségtörténeti, művészeti és szépirodalmi kiadványokra is van igény, a könyvvásárlási csúcs szeptembertől decemberig terjedő időtartamokra tehető – derült ki.
A kilencvenes évek közepén folytattak erdélyi, magyar könyvkiadás helyzetéről szóló beszélgetéseket, de valószínű most is eljött az ideje felvetni ezt a témát – fogalmaz Burus Endre. Majd rátér a Pro Print rövid ismertetésére, melyből kiderült: a tizenöt éves kiadó jelenleg hatszáz kiadványt számlál, ennek révén élhetik meg nemzeti hovatartozásukat, nincsenek elkötelezve semmiféle szervezet, alakulat, politikai párt mellett, amelynek az az előnye, hogy senkinek nincs beleszólása, mit publikálnak.
A függetlenségnek azonban természetes hátulütője a pénzhiány, de olykor azt is fel kell vállalni, nem annyira nyereséges, ám színvonalas kiadványoknak is teret kell adni – teszi hozzá Burus.
Bencze Tibor Corvina Könyvesház képviselőjének kérdésére, miszerint milyen változások tapasztalhatóak az erdélyi, magyarországi könyvkiadásban, Sarány István a Pallas-Akadémia szószólója elmondta, az ő tapasztalata szerint inkább a szórakoztató jellegű kiadványokra van igény, de a modern kivitelezésű albumokat, néprajzi kiadványokat is vásárolják.
Burus bevallása szerint kiadója legutóbbi adatai szerint a legsikeresebb kiadványuk egy szakácskönyv volt, de a történelmi könyvek, a turisztikai munkák is nagy népszerűségnek örvendnek. Mint mondta, mindig kell lennie olyan könyvnek, amely emeli az eladási forgalmat, ám a szépirodalmi könyvek kiadását ez nem szoríthatja hátrányba.
A Bookline internetes hálózat 2007 óta működik, és mára már elérte a 15 000 felhasználót. Az oldal előnye, hogy bárki számára elérhető bármilyen általuk reklámozott kiadvány, a megrendelőnek házhoz szállítást is biztosítanak. Balázs D. Attila a portál vezetője javasolta az erdélyi kiadók számára, népszerűsítsék náluk is a könyveiket. Véleménye szerint új terjesztési módokat kellene találni, ahhoz, hogy mindenki számára elérhető legyen egy-egy kiadó könyvtermése.
A továbbiakban megállapították azt is, a felvidéki, magyarországi olvasók könyvvásárlási igényei nagyjából azonosak, az erdélyi olvasóké kissé másabbak, ők inkább előnyben részesítik a helytörténeti kiadványokat, könnyedebb irodalmat. Érdekes észrevétel volt: Erdélyben egy könyvbemutatóra sokkal több ember elmegy, mint Magyarországon.
A Bookline meglátása arra mutat rá, a könnyedebb irodalmat mindenhol szívesebben olvassák, ám adataik a tudományos kiadványokra is kedvező fényt vetnek, azok talán még nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a szórakoztató irodalom.
A vita során az is felmerült: Erdélynek jobban kellene nyitnia a magyarországi értékesítés felé, a pályáztatási rendszert átláthatóvá, korszerűbbé kellene tenni, valamint jobb ismertetőket kellene írni a kiadványokról, melyeknek kritikai vetületei is vannak.
Felmerült az is: az író–olvasó találkozók szervezése is fontos, ezen belül a középiskolások megérintése által lenne nagy esély a könyvterjesztésre, az olvasás népszerűsítésére.
A beszélgetés végkifejleteként leszűrődött: minthogy csak egységes magyar irodalom van, így egységes a magyar könyvkereskedés is, ezért nyitottak kell lennünk egymás fele.

Varga Melinda