Jaj, nagyon szellemes vagyok így a halál küszöbén, csak mernék már ugrani, mert kezd hideg lenni… ott nem lesz hideg, ahová megyek…
De hová is megyek?

Lelki segély

Az utolsó pillanatban megrettentem… pedig sulykoltam magamba, hogy nincs más megoldás… És igaz is nincs más megoldás… mint ugrani…
Ha már idáig eljutottam… Eljutottam?! Betörtem, kulcsot loptam… Valószínűleg nem tudnak majd azonosítani, nincs nálam igazolvány. Legalábbis rögtön biztos nem, majd az ujjlenyomatok, vagy fogminták alapján… ha marad belőlem egyáltalán használható fogminta. Tíz emeletnyi zuhanás után… ki tudja mi marad utána az emberből, talán aki már látott ilyet… de ők sem lehetnek sokan, rendőrök, halottkémek, helyszínelők, boncmesterek… Szomorú…
Nem is értem miért választanak az emberek ilyen foglalkozásokat maguknak, talán érdekli őket a halál?! De miért nem jó azzal a maga idejében foglalkozni, csak rohan a világ a halál elé és nem jön rá, hogy az élettel kellene törődnie?! Hahaha…
Istenem, én beszélek?!
Arra készülök, hogy levessem magam a mélybe és vörös pacaként végezzem, örökre beleégetve magam a rideg betonba és tessék az életről papolok…
Istenem… Ez a szomorú… nem a boncmesterek!
Magamnak lenni, az a szomorú…
Jaj, nagyon szellemes vagyok így a halál küszöbén, csak mernék már ugrani, mert kezd hideg lenni… ott nem lesz hideg, ahová megyek…
De hová is megyek?
Valószínűleg a pokolba, legalábbis a közhiedelem szerint, mármint ha a köz katolikus. Bár már sokan más vallást tartanak a magukénak…
Hopp… elkalandoztam, szóval a pokol, nem lesz kellemes, amikor Lucifer vasvillával böködi seggem, de mi mást tehetnék?!
Talán beszélnem kellene valakivel…
Úgyis itt a telefonom, pillanat telefonkönyv… jó egy hete elmentettem egy lelki segély szolgálat telefonszámát, de ki is ment a fejemből. Lelki segély?
Kiment a fejedből???
Áhh nem is akartam felhívni… de talán most teszek egy próbát utoljára, végül is minek tennék az újságba, ha szart sem ér. Hopp, de nincs pénz a kártyámon… pffff bukott a mutatvány.
Mi van hülye vagy? Ezek a számok mind ingyenesek, tudod 0680…
Hopp ez így igaz még jó, hogy valakinek eszébe jut.
Tegyünk egy próbát?
Tegyünk! Maximum leteszem!
Hopp, akku feszültség alacsony! Na még jó, hogy erre nem gondoltam, a pokolban ugyanis hitem szerint nincs térerő! Hahaha! Na mindegy, egy hívást még talán kibír, egy utolsót.
Tárcsázom. Kicsörög.
–    Halló? Lelki segélyvonal.
Milyen kellemes hangú férfi, már értem miért ő kapta ezt a munkát.
–    Halló?
Hopp, megint elkalandoztam.
–    Halló, jó estét!
–    Miben segíthetek?
–    Tudja épp egy épület tetején állok – és veled beszélek hahaha – és ugrani készülök és érdekelne, hogy ilyen helyzetben milyen tanáccsal tudna szolgálni?
Milyen hülyeségeket beszélek?! Na mindegy erre mit lépsz kisfiam? Most biztos könyörögni fogsz, hogy ne tegyem meg hasonló baromságok, talán előhozza, hogy gondoljak anyámra, sőt biztos, minek is csörögtem ide, felesleges volt…
Hát akkor tedd le kisanyám!
–    Azt illetően, hogy fejjel vagy lábbal érkezzen? – hallom a hangszórón.
–    Tessék?
Meglepő fordulat.
–    Fejjel vagy lábbal óhajt érkezni? Javaslom a fejre való érkezést, ami biztos halált eredményez, bár amennyiben kellően magas épületet választott az utóbbi megoldás is garantált.
–    Hogy?
–    Ugorjon!
–    …
–    Rajta, hallom, ahogy kapkodja a levegőt! Ugorjon, mire vár? Talán inába szállt a bátorsága?
Jézusom, fura egy lelki segély ez, micsoda telefonbeszélgetés?! Őrület?!
–    Halló? Ott van még? Vagy bevégeztetett?
–    Nem, még itt vagyok…
Szinte szégyellem… hahaha!
–    Szóval?
–    Ne haragudjon, azt hiszem lehetek őszinte…
–    Persze, hiszen most javasoltam, hogy vesse magát a betonra. Úgy hiszem most már lehet őszinte, ez a szakma megköveteli a közvetlenséget, jut eszembe beton van maga alatt?
–    Igen, mármint igen, beton. Szóval elnézést, hogy belepofázok, de magának nem bátorítania kellene, hogy minden rendbe jön, hogy szeressem az életet, gondoljak a családomra, satöbbi, satöbbi…
–    Maga szerint beválna? Önnek segítene?
–    Valószínűleg nem…
–    Így van, maga most megdöbbent?
–    Igen.
–    Másképp látja a dolgokat?
–    Igen.
–    Akkor még mindig véget akar vetni az életének?
–    Nem.
–    Na látja!
–    Nem is olyan hülyék maguk!
–    Köszönjük. További szép napot!
–    Önnek is.
Hopp, akku lemerült, megyek feltöltöm az aksit.