Singerék ügyelnek arra, hogy mindig a soron következő szinttel jutalmazzák a szorgalmas látogatókat. A szembetűnő eredmény láttán motiváltabbá válnak. Majtényi szerint az aurafotózás iránti érdeklődés is a fejlődés bizonyítéka. Viszont amikor istenné lesznek, olykor vissza kell őket minősíteni, nehogy eltunyuljanak.
Kállai Egon lett az első bevert képű, többszörösen büntetett előéletű isten. 

Plázaistenek

    Nyolc szint létezik. A vörös az ösztönlétet jelenti, a fehér azonos az isteni ranggal.
Egész napos üzem, Majtényi Beáta és Singer Szigfrid étkezni sem tud nyugodtan. Nem sztárfotósok. Beáta apja befolyásos üzletember, megnyittatta a boltot. Nyugaton több éve dívik az auraipar, a magyarok fáziskéséssel mindig lekövetik a nagy bizniszeket.
    A nehézfiúk közül is főleg a túlszteroidozott, hurkás tarkójú, nemesített tenyészgorillákat izgatja az újdonság. A fő gengszter-létkérdéskörhöz csatlakozhat ez is, avagy leköröztük-e a másikat nemcsak pénzben, hatalomban, hanem most már aurában is. A tar plázaállatokon kívül bárányarcú párocskák, fiatalkorúak, módosabb polgárok és finom üzletemberek várnak izgatottan az aurafotózásra.
    Pók Ödön szerben utazik. Hogy milyenben? Mindenfélében, nem szokta részletezni.
Az elsők között volt, akik aurabérletet vettek. Acélos izomzata van. Múltkor széthasította fejjel a mobilüzlet vastag kirakatüvegét, mert az aktuális ribanca aznap másvalakivel hált.
    Majtényi és Singer semmi egyénit nem visz a vállalkozásba. Mégis az ő tízrongyos szolgáltatásukért él-hal a plázanemzedék. A többi bevásárlóközpont ötezerért fotóz, de azokat gagyinak tartják. Buda jól szituált polgárai és bűnözői csak tudják a tutit.
A sor közelében Selyem Zoltán, a sovány mérnökember kíváncsiskodik. Általában többedmagával, kollégákkal vagy hétvégén a családdal. Sok időt tölt az üzlet környékén. Hevesen kritizálja az aurafotózást. Tudománytalannak tartja.
    Egy napon Selyem egyedül érkezik. Undorral áll be a sorba. Kíváncsi, hogy mit kritizál. Kapásból kijön neki a felvilágosult szint. „Nem rossz így elsőre” – gondolja, és egy tea mellett eltöpreng a dolgon. Legközelebb a kollégákkal jár arra. Selyem elérzékenyülve áll be a sorba.
 – Srácok! Tudom, tudom... De én mégiscsak hiszek benne!
    Az aranyláncos Tortenkó pumpált ajkú babájával fényképezkedik. Singerék beprogramozzák nekik az aktuális szintet. Tortenkóból világ-bölcs, nőjéből pedig arkangyal lesz. A másodikon még koccintanak egyet a fejlődésükre, azután be a Jaguárba. Tortenkó hazáig magyarázza, hogyha kicsit ráerősítenek lelkiekben, akár Istenek is lehetnek. Szervkereskedő haverjára tegnap szállt rá a szent-aranygőz, nagyjézusi rangot kapott, márcsak egy szint választja el az istentől. Tortenkó számára ő az etalon.
    Egy docens úr is a sorban toporog. Szűken pislog ki feketekeretes szemüvege mögül. Ide-oda kapkodja fejét, hol Pókot nézi kedélyesen, hol egy plázagorillára mosolyog. Alázatos kis jószág, behódolt a nyers erőnek és a divatnak. Jóllehet, az egyetemen vasfegyelmet tartó zsarnok.
    Singerék ügyelnek arra, hogy mindig a soron következő szinttel jutalmazzák a szorgalmas látogatókat. A szembetűnő eredmény láttán motiváltabbá válnak. Majtényi szerint az aurafotózás iránti érdeklődés is a fejlődés bizonyítéka. Viszont amikor istenné lesznek, olykor vissza kell őket minősíteni, nehogy eltunyuljanak.
Kállai Egon lett az első bevert képű, többszörösen büntetett előéletű isten. Amikor Lexusába ül, mellégurul az egyik díler haverja, aki rögtönzött melldöngetésbe kezd:
     – Tesó, tegnap három guriga zsebbe!
     – Nem rossz... Igaz, Bogyókám, hogy a buzi Feri heteket kihagyott és visszahuppant a világ-bölcsre?
     – Ja-ja, valami ilyet kukorékolnak!
     – Szarom le, az ő baja. Amúgy hivatalosan is isten vagyok. A fotós gádzsi szerint hajszállal már az istenség felett állok. Szeva, sietek, legközelebb megáldalak, hogy több léd legyen.
    A díler ámulva nézi a távozó Lexust. Elszégyelli magát, hogy neki csak BMW-je van, és, hogy csupán keleti guru.
    Gyerekcsapat tolong a fotózó előtt. Vezérük a Rolex órás pufók. Ő következik, haverjai kint várják. Miután végez, felszabadultan ugrálni kezd. Örömében nyakon csapja az elálló fülű, sápadt társát, akit csak azért cipel magával, hogy egy hamburger fejében szétalázzon. Ráugranak a mozgólépcsőre, a McDonald’s felé szaladva így kiabál a pufi:
     – Kis buzik! Király vagyok! Hamarosan isten leszek!
Sorban áll a lelkes Pók Ödön is, pedig ő már egy hete isten. Kiderítette, hogy a fejlődésre hajlamos egyéneknek országonként adható tíz isten a köbön minősítés. Pók erre gyúr.
Hétköznapi, jellegtelen párocskák, néhány műmaffiózó a fotózó előtt. Majtényi odaszól Singernek:
     – A keményebb burájú újoncoknak egyből mehet keleti guru, veszélyesek lehetnek, ha udvariatlanul bánunk velük.
    Singer beállítja a computert. Fontos az árnyalás és a szivárványhatás. Magasabb pozícióknál fokozatosan adagolják a szentpárát: kisjézusnál az ezüstgőzt, nagyjézusinál aranygőzt. Az istennél gyémántgőzt, az isten a köbön rangnál pedig szent-rubingőz özönlik be. Majtényiék azt hirdetik, hogy ez fentről jön, tőlük függetlenül. A átszellemült alanyok természetesnek veszik, akkor sem fognak gyanút, amikor Frigy Gyula palackcsere-munkás becsörtet Majtényiékhoz.
    – Itt ez a vacak ezüst, holnap hozom a két gyémántot, jól megy felétek. Sok az istenetek! Az Ördög Plázából alig rendelnek!
    – Köszi, mennyi lesz?
    – Hat… de hagyd, Jani már rendezte.
    Frigy Gyula továbbáll. Singerék megállás nélkül fotóznak és hívják elő a képeket.
    – Ki az a srác, aki az előbb volt? – kérdi Singer.
    – Valamilyen egyetemista. Harmadszor jár itt – feleli Majtényi.
    – Akkor dobd rá a lilát, mehet a keleti guru. A szipogós romasrácnak pedig a kisjézust. És ne felejtsd rányomni az ezüstgőzt.
    – Micsoda? Ő is harmadszorra…
    – Igen, de elég balhés arc.
    Békésen telnek a napok, míg be nem ront az üzletbe egy tagbaszakadt hegyomlás:
    – Köcsög majmok! Adjátok ide a pénzemet. Hogy a picsába estem vissza a bölcsig? Amikor múltkor már nagyjézus voltam?
    A földre vágja a virágokkal teli vázát, majd rájuk csapja az ajtót. Arrébb a liftet rugdosva dühöng:
    – Hogy lesz így belőlem a jövő héten isten? Ötgurigába fogadtam…