Újabb hat egyedülálló kulturális vagy természeti értéket képviselő helyszínt nyilvánított az emberiség közös örökségévé vasárnap az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Brazíliavárosban ülésező világörökség-bizottsága.
A Brazíliában, Mexikóban, Kínában, a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén és a Csendes-óceán déli részén elterülő Kiribatin található új helyszínekkel már 910-re emelkedett a rangos nemzetközi elismerést élvező helyek száma a világban.
Az UNESCO emellett kibővítette négy, már elismert világörökségi helyszín területét is Ausztriában, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban.
A házigazda Brazília Sao Cristóvao nevű északkeleti városának Sao Francisco (Szent Ferenc) tere nyert elismerést az ott található XVIII–XIX. századi templom, kolostor, palota és más épületek miatt.
A Kína délnyugati részén található, folyóüledékből képződött, csipkézett alakzatú Danxia-hegységet azért választották a világörökség részévé, mert fontos szerepet játszik a szubtrópusi erdők megőrzésében, valamint 400 ritka vagy veszélyeztetett állat- és növényfajnak ad otthont.
A mexikói Camino Real de Tierra Adentro (királyi belföldi út) Mexikóváros északi részétől vezetett észak felé az Egyesült Államokba, és a XVI. századtól mintegy 300 éven át arra használták, hogy a mexikói bányákból ezüstöt szállítsanak rajta. Az UNESCO indoklása szerint azért érdemes a világörökségi címre, mert előmozdította a társadalmi, kulturális és vallási kapcsolatok erősödését elsősorban a spanyol és az indián kultúra között.
Mexikóban egy másik helyszín is felkerült az UNESCO listájára. Az ország déli részében húzódó Oaxacai-völgy őskori barlangjainak némelyike olyan régészeti leleteket és sziklarajzokat tartalmaz, amelyek az ott élő nomád vadászó-gyűjtögető közösségek földműveléssel való megismerkedését tükrözik. Az egyik barlangban több ezer éves magokat és kukoricacső-maradványokat találtak, amelyek a legkorábbi ismert, növénytermesztésre utaló bizonyítékot képezik az amerikai kontinensen.
A Madagaszkártól keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Réunion vulkáni sziget nemzeti parkjának egy részét is a világörökség részévé nyilvánították. A vulkáni csúcsok és sziklák uralta térségben szubtrópusi esőerdők, köderdők és füves puszták váltják egymást "az ökoszisztémák és tájak figyelemreméltó és képileg vonzó mozaikját alkotva" – fogalmaz közleményében az UNESCO.
A csendes-óceáni Kiribati Köztársasághoz tartozó Phoenix-szigetek, amelyek a világ legnagyobb védett tengeri területét alkotják, ugyancsak az UNESCO-listára kerültek. Az indoklás szerint a térség a világ egyik legnagyobb érintetlen korallszigetcsoportját és ökoszisztémáját őrzi, ezenkívül 14 ismert tenger alatti hegység is található itt. Ez utóbbiak a feltételezések szerint kihunyt vulkánok, amelyek ma a tengeri életformák döbbenetes sokszínűségének adnak otthont.
A kibővített világörökségi helyszínek a Graz közelében található XVII. századi Eggenberg Kastély, a bulgáriai Pirin Nemzeti Park, Moldvában egy hét – a bővítéssel már nyolc – XV. és XVI. században épült templomból álló épületegyüttes, valamint az ősi sziklaművészetéről híres portugáliai Coa-völgy, amelyet most a spanyolországi Kasztília és Leónban található Siega Verde 645, sziklára vésett őskori képével egészítettek ki.
A világörökség-bizottság tíznapos brazíliai ülése kedden ér véget. (MTI/AFP)
Moldvai (Románia) templom (blog.publi24.ro)