Július 21-én ünnepli 55. születésnapját Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar film egyik legismertebb és legelismertebb alakja.
Pécsett született, érettségijét követően volt hajógyári segédmunkás és szállodaportás is. Amatőr filmesként került kapcsolatba a Balázs Béla Stúdióval, az ő támogatásukkal készítette el 1977-ben négy nap alatt első filmjét Családi tűzfészek címmel. A dokumentum-játékfilm amatőr szereplőkkel készült egy család tragikus lakáshelyzetéről, s a gyors forgatás, a rögtönzések, de leginkább a tér és a távolság problémájának kulcskérdése miatt John Cassavetes műveihez hasonlították.
Ugyanebben az évben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1981-ben diplomázott. 1980-as Szabadgyalog című filmje szintén dokumentarista alkotás, az emberi kapcsolatok reménytelenségét mutatta be, miként a Panelkapcsolat is, ebben a válságba jutott házaspárt a Koltai Róbert-Pogány Judit színészpár alakította.
1982-ben a Macbeth-ből készített tévéadaptációt, amely egyetlen, közel 70 perces vágásból áll. Ezután a szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult, a közeli kamerás felvételeket a hosszú snittek, a nyomasztó realizmust a metafizikusabb látásmód váltotta fel. Az új korszak első darabja 1984-ben az Őszi almanach volt.
A nyolcvanas évek közepétől lett állandó munkatársa Krasznahorkai László író, első közös alkotásuk, a Kárhozat az elmagányosodás, a reménytelenség, a kárhozatba zuhanás sajátos feldolgozása. A nyomasztó érzést csak növelik a hosszú snittek, a fekete-fehér tónus, s az özönvízszerű, állandó eső. A három évig forgatott, 1994-ben elkészült Sátántangó mindez ideig a leghosszabb, hét és fél órás magyar film, amely az ördög csábító és kényszerítő erejét mutatja be a játékfilm eszközével. Az apokaliptikus állapotot, a világvége hangulatot sugárzó alkotás a nézőt a legfelkavaróbb élmények átélésére kényszeríti.
Krasznahorkai Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült a magyar filmszemlén fődíjat nyert Werckmeister harmóniák. A cím a XVII. századi német orgonista egy művére utal, amely az emberi viszonyokban megteremthető harmóniát jelképezi, a film ugyanakkor egy időtlen, szinte poszt-apokaliptikusan nyomasztó hangulatú magyar alföldi kisvárost mutat be. A békésnek amúgy sem nevezhető rend felborul, gyilkos indulatok robbannak ki, a pokoli káosznak minden és mindenki áldozatául esik.
Tarr legutóbbi filmje, A londoni férfi nehezen készült – a forgatást többször elhalasztották, francia producere öngyilkos lett, de 2007-ben 19 év után első magyar alkotásként meghívták a cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A rendező jelenleg A torinói ló című filmjén dolgozik, a Krasznahorkai László írásain alapuló alkotást utolsó filmjének szánja, későbbi terveiben a fotózás, festés és írás szerepel.
Tarr Béla 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott, az idén pedig elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és számtalan külföldi elismeréssel díjazták. Évtizedek óta állandó munkatársa (és élettársa) Hranitzky Ágnes vágó, akit filmjei társrendezőjének tekint, 1984-től dolgozik Víg Mihály zeneszerzővel, s T.T. Filmműhely néven Téni Gáborral közös produceri irodát működtet. (MTI)