A Petőfi Irodalmi Múzeum új, időszaki kiállítása.Megnyitó: 2016. március 7., hétfő 18 óra.
Jékely Zoltán, Szent György-komplexum, részlet
A kiállítást megnyitja: Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta
Közreműködik: Adorjáni Bálint, a Radnóti Színház színművésze, Dragomán György író és Róka Szabolcs énekmondó
A sárkányok évezredek óta foglalkoztatják az emberek fantáziáját. Szerepelnek a különböző mitológiákban, legendákban, a legkorábbi képi és szöveges emlékekben is. A sárkány elleni küzdelem, a harc motívuma azzal szembesít, hogy az élet nehézségeit nem lehet kikerülni, a hősnek küzdenie kell azért, hogy létének magasabb szintjére jusson.
A sárkányok bemutatása többféle megközelítést tesz lehetővé. Arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a különböző kultúrkörök sárkányértelmezéseit, bemutatjuk a „tudományos" leírásukra tett kísérleteket, érzékeltetjük rendkívül termékeny jelenlétüket a képzőművészetben, de mindenekelőtt az irodalom sárkányait ajánljuk látogatóink figyelmébe.
A PIM minden korosztály számára élményszerű találkozást nyújt a sárkányok izgalmas világával. Eredeti műtárgyak mellett kipróbálható másolatok, kreatív játékok is gazdagítják a kiállítási teret. A kultúrtörténetből vett példák kiindulási pontként szolgálnak az irodalmi sárkány-alakváltozatok gazdagságát bemutató válogatáshoz.
Az irodalom legkülönbözőbb műfajaiban, válogattunk a klasszikus és a kortárs irodalom legjavából, de bemutatjuk a gyermekirodalom, a népmese és a fantasy-irodalom fontosabb sárkányos műveit is. Számos irodalmi szövegen keresztül kerülünk közel ehhez az izgalmas lényhez. A tárlaton olvashatunk az alábbi szerzőktől: Áprily Lajos, Babits Mihály, Csukás István, Ferencz Győző, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kassák Lajos, Kodolányi János, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Takács Zsuzsa, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zalán Tibor és még sokan mások.
A kiállítás interaktív módon vonja be a látogatókat a sárkányok megismeréséhez.
A kiállítás megtekinthető: 2016. november 6-ig
Belépőjegy: 800 Ft – felnőtt, 400 Ft – gyerek, 1500 Ft – családi jegy (2 felnőtt, 1 gyerek)
Facebook esemény (a megosztást köszönjük):
https://www.facebook.com/events/904115059696528/
SÁRKÁNYOK A MAGYAR IRODALOMBAN (A Petőfi Irodalmi Múzeum válogatása)
A legfontosabb sárkányölő hős: János Vitéz (Petőfi Sándor: János Vitéz)
A legfontosabb sárkányos verssorok: „Az emberfaj sárkányfog-vetemény” (Vörösmarty Mihály: Az emberek)
A legismertebb sárkány nevű magyar irodalmi hős: Sárkány (Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláiban Somlyó Zoltán megnevezése)
A legfontosabb sárkányos költő: Jékely Zoltán
A legfontosabb sárkányos dráma: Weöres Sándor: Octopus avagy Szent György és a sárkány históriája
A legismertebb sárkányos regény: Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
A legismertebb sárkányos gyermekregény: Csukás István: Süsü, a sárkány
Reich Károly linómetszete – a Vitéz János című magyar népmeséhez készült. A népmese terében látható a kiállításban, különlegessége, hogy eredeti színes linófaragvány. A királylány rabló sárkányt, a sárkányerőt és a sárkányharcot is megjeleníti.
Athanasius Kircher's Mundus Subterraneus, 1665. művének sárkánya. A mű a 17. század egyik bestiáriuma, mely a kor természettudományos ismereteinek összefoglalója. Az állattanon belül a sárkányt is tárgyalja, a kor tapasztalati tényei keverednek az anekdotákon alapuló leírásokkal.
Nagy László: Szent György és a sárkány, 1970-es évek, acryli.
Megjelent bolgár műfordítás kötete, mely inspirálta a festészetben is, több Szent Györgyről szóló népkölteményt is lefordított. Maga Szent György alakja ikonikus volt számára.