Rippl-Rónai József műveiből nyílt emlékkiállítás csütörtökön a Szolnoki Galériában, ahol 38 festmény, 19 grafika és néhány fotó segítségével ismerkedhet meg a közönség a XX. századi magyar festészet egyik legjelesebb alakjának munkásságával.
A teljes életműről áttekintést adó tárlat anyagát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Plesznivy Edit főmuzeológus válogatta.
Mint azt Horváth László, a társrendező szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta, a mostani kiállítás szervesen illeszkedik a galéria nagy képzőművészek, többek között Dürer és Chagall alkotásait bemutató tárlatsorozatába.
Rippl-Rónainak ugyan nem volt személyes kötődése a Tisza-parti városhoz és annak művésztelepéhez, de bizonyára sok szolnoki kedveli őt, akiknek így nem kell Kaposvárra, Budapestre vagy Párizsba utazniuk, helyben megcsodálhatják műveit – tette hozzá.
Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a művész életpályáját vázolva kiemelte: Rippl-Rónainak volt bátorsága ahhoz hogy szakítson mesterével, noha Munkácsy-epigonként biztos jól keresett volna festményeivel. Nagyságát jelzi, hogy magyar festők műveiből nem tudnak külföldön úgy tárlatot rendezni, hogy azon nem lennének a keze nyomán született képek és grafikák – tette hozzá.
Az 1861-ben született Rippl-Rónai József pályája első évtizedeiben a kor legforróbb szellemi közegében, Párizsban dolgozott. Kezdetben Munkácsy segédjeként alkotott, de az 1889-ben készült Nő fehér pettyes ruhában című festménye már a mestertől való elszakadás első stációját jelölte.
Sikeres külföldi évek után Magyarországra a századfordulón tért haza azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kortárs festészet megújítására vállalkozzon. 1902-ben Kaposváron telepedett le, majd hat évvel később ott megvásárolta a Róma-villát, amely emlékházaként napjainkban is őrzi eredeti enteriőrjeit.
Az 1910-es évektől kezdve egyre kevesebb olajképet festett, élete hátralévő részében kizárólag a pasztellnek szentelte művészetét. Baráti köréhez tartozott többek között Szinyei Merse Pál, Vaszary János, Medgyessy Ferenc, Petrovics Elek, Lázár Béla, Bölöni György, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond. (MTI)
Fotó: wikipedia