Péreli Zsuzsa Munkácsy-díjas gobelinművész Padlástörténelem címmel állítja ki munkáit a most megnyíló Magtárban, a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban pénteken.
A Visszajöttek a zenészek című, nagy méretű, 1,50 méterszer 1,20 méteres kárpitja fogadja a háromszintes épület földszintjén a látogatót. Péreli Zsuzsa az MTI-nek elmondta, hogy a gobelinen máramarosi zenészek vannak, magyarok, románok cigányok, zsidók és látnivaló, hogy együtt zenélnek.
A tárlat címéről megemlítette, hogy a ház és a padlás összetartozik és megfér benne mindenféle műfaj, az ő esetében a kárpitok mellett kollázsok, grafikák, akvarellek. Nemcsak a tárlat címe a Padlástörténelem, hanem egyúttal Péreli Zsuzsáé is, mert ahogy mesélte, több munkája úgy készült, hogy mint pesti lány a falusi házak padlásain kutatott és olyan kincsekre lelt, amelyekből kép vagy kárpit lett, például a frontkatona leveléből egy hatalmas, négy négyzetméteres gobelin, és ez is ott lesz a kiállításon.
Az uradalmi magtár három szintjéből kettőt Péreli Zsuzsa művei töltenek meg, a harmadikon video-installációkon keresztül ismerheti meg a közönség az épület és a skanzen történetét. A tárlatra öt-hat múzeum adta kölcsön a gobelineket, de ott van a művésznő hét hónapig szőtt és az egy hónapja elkészült Túlsó partok című legfrissebb munkája, a Dunakanyart idéző tájképe is, amely arról szól, hogy mindig vágyunk valahová és ha megérkeztünk, máris tovább állnánk.
A Föld és víz című korai munkája évtizedekkel ezelőtt az Egyesült Államokba került, de most visszatért és látható lesz a kiállításon – tette hozzá.
Péreli Zsuzsa jókedvében készítette a Homo mániákus című rajzsorozatot azokról az emberekről, akik megszállottak, munkamániások, gyűjtő- vagy egészségmániások, vagy azok, akiket rabul ejt a katonás életmód. 40-szer 50 centiméteres portrékról van szó és jókat lehet nevetni rajtuk – árulta el a művész.
Péreli Zsuzsa nagyon örül az új szentendrei kiállítótérnek, mert Magyarországon eddig nem látott módon lehet kitenni – akár egymás fölé is – a gobelineket, a látvány más élmény ebben a tágas népi épületben, mint egy múzeumban.
A szeptember 12-ig nyitva tartó kiállítás kurátora Sári Zsolt, a skanzen muzeológusa. Az Észak-magyarországi tájegységnél található Magtárat sok funkciós épületnek szánják, kiállítások mellett koncert- és színházteremként is használhatja majd a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. (MTI)