"Nagyon örülök, tudom, hogy évek óta esélyesnek tartották" – mondta Mesterházi Mónika, Alice Munro magyar fordítója az MTI-nek annak kapcsán, hogy a kanadai írónőnek ítélte oda a 2013. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
A fordító felidézte, hogy a 2000-es évek közepén kereste meg a Park Kiadó Munro egy novelláskötetével. "Azelőtt csak a nevét ismertem" – árulta el Mesterházi Mónika.
"Sűrű mondatokat ír, minden fontos, a megfigyelés sokszor a narrátor tudatán keresztül ér el az olvasóhoz. Gyakran egy-egy esetlegesnek tűnő helyzetből indulnak el a történetek, a kései novellákban gyakori a több évtizedes feedback is. A legjobb novelláinak különös katarzisa van" – méltatta a kanadai író munkáit a fordító.
Megjegyezte, hogy Munro a hétköznapi pillanatokat ragadja meg írásaiban. "Hogy mi válik a hétköznapi élet kitüntetett pillanatává, azt épp az írói döntés határozza meg. Egy novellában, ahol nincs hely magyarázkodásra, az esetleges pillanatban is benne lehet az egész személyiség, a jó és rossz döntéseivel, sorsával" – hangsúlyozta.
A női élet, döntések, lehetőségek, felelősség vagy felelőtlenség, megöregedett hippik, anya-lány kapcsolat, házasság, gyász, öregség – sorolta Alice Munro kedvelt témáit, hozzátéve, hogy nem ez határozza meg az írónő írásművészetét. "Ezek csak a témák. A döntő a megírás" – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy milyen Munro szövegeit fordítani, Mesterházi Mónika elmondta, hogy nem könnyű feladat, de igen élvezetes. "Ritkán ír párbeszédet, gyakoriak a leírások, a fordítónak épp fordítva lenne könnyű. Mégis érezni, hogy minden a helyén van. Legnehezebb az Egy jóravaló nő szerelme című kötet címadó novellájának tudatfolyamos fejezete volt, ugyanakkor talán azt élveztem a legjobban" - idézte fel a munkát, hozzátéve, hogy nem mindegyik Munro-kötet fűződik a nevéhez, a Szeret, nem szeret... című, kilenc történetet tartalmazó könyvet Borbás Mária fordította.
Mesterházi Mónika az életműből kiemelte az Asszonyok, lányok élete című kötetet, amelyet "lazán fűzött novellák soraként" jellemzett. Hozzátette, ezt a könyvet gyakran "az írónő fiatalkori önarcképeként" is emlegetik Joyce nyomán. "A magyarul megjelent kötetekből legszívesebben az Egy jóravaló nő szerelmét emelném ki, vagy a Csend, vétkek, szenvedély-t" – tette hozzá. (MTI)