Március 14-én adják át a legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából 1948-ban alapított az Országgyűlés.
Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ez azonban 1953-ban megszűnt.
Az első alkalommal kitüntetett 110 személy között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.
A Kossuth-díjnak alapításakor kettő, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak: 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György esztéta, filozófus, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész kapta meg. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató kétszer kapott Kossuth-nagydíjat, 1952-ben és 1957-ben.
A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és a kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából is adományozták a kitüntetést.
1990 óta ismét évente egyszer, a március 15-iki ünnepségekhez kapcsolódva adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díjat 1990-es megalapítása óta a kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kulturális és művészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.
Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.
Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976 és 1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-től a rendszerváltásig 200 ezer forintra nőtt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen. (MTI)