Ugrás a tartalomra

A Krasznahorkai-univerzum

A magyar kortárs irodalmat világszerte ismerik és elismerik. Idehaza erről ritkán értesülünk. Nem így a Goethe Intézet október 27-i rendezvényén, ahol a tucatnyi nyelvre lefordított és számos díjjal kitüntetett Krasznahorkai László és három fordítója mondja el, hogyan készül a magyar irodalom nemzetközi ismertsége és elismertsége, melyhez sokszor a német fordításon keresztül vezet az út.

A budapesti Goethe Intézet a német kiadókkal karöltve hűségesen menedzseli a magyar irodalmat. „Sokszor a német fordítás jelenti az első lépést a tágabb világirodalmi térbe”, összegzi a magyar írók álmait dr. Nagy Márta kulturális szakreferens. A vágyott siker nyomvonalát október 27-én (szerdán) 18 órai kezdettel a Goethe Intézetben Krasznahorkai László példatára szolgáltatja majd, akivel német, lengyel és spanyol fordítója társaságában találkozhatunk. Az est során a fordító mesterségéről, a műfordításokban rejlő lehetőségekről és nehézségekről beszélget a szerző Heike Flemminggel, Ela Sobolewskával és Adán Kovacsiccal, egy szeptember készült budapesti filmfelvételen pedig megismerhetjük Waseda Mikát, az író japán fordítóját is. Az est folyamán részletek hangzanak el a művekből magyar, német, spanyol, lengyel és japán nyelven.
Nemcsak Krasznahorkai művei utazták be a világot, de ő maga is. Regényei előkészítése és írása során többek között Mongóliában, Kínában és Japánban is járt. A „Háború és háború” (1999) kapcsán pedig hőseihez hasonlóan Európát és Észak-Amerikát bolyongta be. Krasznahorkai 1985-ben tűnt fel a „Sátántangó” című, különös világú, teljesen egyedi hangú regényével. Azóta 15 regényt és elbeszéléskötetet írt. Susan Sontag „Az apokalipszis Gogolt és Melvillet idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait. W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.Krasznahorkai László írásai a társművészeteket is többször megihlették. Hat filmforgatókönyvet írt Tar Béla rendezőnek, a független 21. századi filmművészet világszerte elismert ikonikus alakjának.
Idén Krasznahorkai és német fordítója, Heike Flemming kapta a „Seiobo járt odalent” című elbeszéléskötetéért a „Berlin Brücke”-díjat. A neves kitüntetést, melynek védnöke Esterházy Péter, kétévente ítélik oda egy közép-kelet-európai írónak az előző két esztendőben megjelent regényéért és annak kiemelkedő német fordításáért. Idén júniusban ötödször adta át díjat a BHF-BANK-Stiftung. Ötödik átadásának alkalmából tágabb formát öltött a díj: most először lehetett valamennyi közép- és kelet-európai országból pályázni a közelmúltban németre fordított művekkel. Az elismerés 20 ezer euró pénzjutalommal jár, amely az író és fordító között feleződik, melynek odaítélésben idén a Literarisches Colloquium Berlin és a Stiftung Preußischer Kulturbesitz mellett a Goethe Intézet is részt vett. A díj odaítéléséről független zsűri döntött, amelynek Wilhelm Burmester, Esther Kinsky, Klaus-Dieter Lehmann (Goethe Intézet elnöke), Jörg Magenau és Katharina Narbutovic voltak a tagjai.
A Goethe Intézet globális hálózat: a világ 91 országában 136 intézet működik, további 13 pedig Németországban található. Mintegy 2800 munkatársa a nyelvtanfolyamok mellett évi 5000 kulturális programot is szervez, mely révén hatékony információ- és kultúracserét valósítanak meg az egyes országokban. A budapesti intézet 1988-ban jött létre. 2009-ben 1500-an tanultak németül nyelvtanfolyamain, és mintegy 170 kulturális programja volt. Az intézet megújult honlapja segíti a nyelvtanulókat, eligazodást nyújt a sokszínű programokban és aktuális tartalmi ajánlót is kínál a sajtó részére.
További információk:
Dr. Nagy Márta
kulturális szakreferens
nagy@budapest.goethe.org <mailto:nagy@budapest.goethe.org&gt;
+ 36 1 3744075
+ 36 70 3243968
HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
ELŻBIETA SOBOLEWSKA műfordítói pályafutását Budapesten kezdte, majd 1984 és 1995 között szerkesztőként, fordítóként és íróként dolgozott neves kiadóknak Varsóban, Krakkóban, Pozsonyban és Münchenben. Ezt követően multinacionális cégeknél dolgozott, majd 1998-ban ismét visszatért a fordításhoz és a könyvkiadáshoz. 2004-2005-ben a visegrádi országokat érintő kulturális projekteket írt a lengyel kulturális minisztérium számára.
ADÁN KOVACSICS 1953-ban született Santiago de Chilében. Bécsben romanisztikát, anglisztikát és filozófiát tanult, 1980-ban Barcelonába emigrált, ahol jelenleg is él és műfordítóként dolgozik. Német, magyar, valamint angol nyelvű műveket ültet át spanyolra. Többek között Goethét, Hebelt, Hofmannsthalt, Celant fordított, a magyar irodalomból pedig Kertész Imre, Nádas Péter, Krasznahorkai László és Konrád György műveit ültette át spanyolra. Az Universitat Pompeu Fabra (Barcelona) posztgraduális műfordítás-kurzusának tanára, számos irodalmi témájú esszé és cikk írója. 2009-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést.
HIKE FLEMMING 1985-ben született, filozófiát, germanisztikát és magyart tanult Lipcsében és Bécsben, valamint magyar irodalmat és műfordítást Budapesten. A Seiobo járt odalent az elsö nagyobb megjelent fordítása. Berlinben él, jelenleg a kortárs magyar regényröl szóló disszertációján dolgozik.
MIKA WASEDA
Esterházy Péter és mások műveinek japán fordítója, az oszakai egyetem magyar tanszékének vezetője. Magyarul az eszperantó közvetítésével tanult: édesapja az eszprenantó nyelv rajongója és kiváló ismerője volt. A lányát a 80-as években Európába küldte eszperantista barátaihoz. Mika így került Magyarországra. Az ország annyira megtetszett neki, hogy két év elteltével egyetemi tanulmányokba kezdett az ELTE-n.