A kultúra államosítása zajlik Magyarországon – vélekedett Konrád György író egy vasárnapi bécsi pódiumbeszélgetésen.
A kultúra anyagi erőforrásainak elosztásában történelmi szempontból két ellentétes folyamat figyelhető meg: "jó időkben" a maguk a művészek döntenek szabadon az erőforrások felhasználásáról – vélekedett. "Vannak azután rossz idők is, amikor a kultúrát ismét államosítják". Ma ez utóbbi zajlik Magyarországon, a kultúra állami ízlésnek való alárendelése – tette hozzá a műsorvezető kérdésére.
A Der Standard című osztrák liberális lap, az Erste Alapítvány és az IWM bécsi társadalomtudományi intézet Válságban van-e az európai kultúra című közös rendezvényén Konrád György mellett Claudia Schmied osztrák kulturális és oktatási miniszter, Alexander Pereira, a Zürichi Opera főigazgatója és Gaston Salvatore chilei származású, Olaszországban élő író vett részt. A mintegy 150-200 fős hallgatóság előtt elhangzott vitában a kultúra helyzetéről, a kultúra és a politika kapcsolatáról esett szó a mai Európában és közelebbről azokban az országokban, ahol a meghívott résztvevők élnek.
Konrád a magyar politikai helyzetről úgy vélekedett, hogy Magyarországon többségi demokrácia van, amely "egyre inkább diktatúraként működik". A kormány az egész médiát megpróbálja ellenőrzés alá vonni és félelmet kelteni az újságírókban. Természetesen nem fog mindenki félni, de "egyfajta csendes ideológiai polgárháború zajlik" az országban. A kérdés az, hogy a választók mennyiben támogatják ezt – tette hozzá.
A magyar író a rendezvény címadó témájáról úgy vélte, kultúra a rendszerváltás előtt is létezett és most is létezik, a kormányváltásoknak a történelem távlatából nézve csak marginális jelentőségük van. Külön kell választani a kultúrát mint intézményrendszert és mint a művészek belső szükségletéből fakadó művészeti tevékenységet – mondta.
A művészet támogatásának kérdéséről úgy vélekedett, a művészek mindig is több szubvenciót és kevesebb cenzúrát akartak. Magyarországon a Kádár-rendszer alatt volt cenzúra, de volt szubvenció is. 1989-ben a cenzúrát eltörölték, de a szubvenció is "kérdésessé vált", különböző politikai irányzatoktól, áramlatoktól és pártoktól függővé. Az értelmiség és az állam kapcsolata időben változó Magyarországon, "néha egészen békés, néha nehéz".
Konrád György egy kérdésre válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy egy közös közép-európai kultúra létezésének feltételei ma kevésbé kedvezőek, mint a rendszerváltás előtt voltak. Akkor a térség országaiban a művészek közös tapasztalata volt az elnyomás, és a szolidaritás és a barátság érzése fejlődött ki köztük. A rendszerváltás után az egyes országokban elindult nemzeti és nacionalista tendenciák miatt a művészek gondjai jobban az országhatárok között maradtak. A szolidaritás érzése gyengült, de részben megmaradt – mondta.
Több "Európa" jót tesz a művészeknek, mert nem csak "alulról", de kívülről is kontrollt jelent az egyes kormányokra nézve – mondta az európai integrációra kitérve. Az a tény például, hogy a magyar médiatörvény körüli vita megjelent az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és a különböző európai intézményekben, Konrád György szerint azt mutatja, hogy lassan kialakul egyfajta konszenzus az európai szabadság alapértékeiről és a szabad kultúráról. Ma, eltérően például az 1930-as évektől, minden kormánynak kell valamilyen lojalitást tanúsítania az európai kormányok közös vélekedéséhez – jelentette ki. (MTI)