Ugrás a tartalomra

Hajrá, magyarok! – A Népstadiontól a Puskás Arénáig

2021. június 11-én elrajtol a labdarúgó Európa-bajnokság, melynek Románia és Magyarország is társházigazdája. A magyar válogatott első csoportmérkőzése előtti pillanatokban, 2021. június 15-én, kedden 18:30-tól a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben kerül sor a Hajrá, magyarok! – A Népstadiontól a Puskás Arénáig című kiállítás, mely Magyarország legnagyobb stadionjának történetét és egyedülálló építészetét mutatja be. A kiállítás a Népstadion 1948-as építésének kezdetétől egészen a 2019-ben megnyílt Puskás Arénáig látványos fotókkal és tervrajzokkal, illetve a hozzájuk kapcsolódó történetekkel mutatja be a magyar sporttörténeti helyszín mintegy 70 éves történetét. 

A nemzet stadionjának gondolata már a 20. század elején megszületett. 1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapesten tartotta háromnapos ülését, ahol Coubertin báró a magyar fővárosnak ígérte az 1920-as olimpiát, a rendezéshez minden feltétel adott volt, egyet kivéve: Budapestnek nem volt stadionja. Bár tervek készültek, de a stadion nem épült fel, majd az első világháború meghiúsította az akkori olimpiai álmokat. 1947-ben a kormány elhatározta, hogy végre felépíti a Nép Stadionját. 1948. július 12-én megtörtént az első kapavágás, és 1953. augusztus 20-án, grandiózus ünnepség keretében sor került a Népstadion átadására. 

A Népstadionban sok emlékezetes meccset játszott a magyar válogatott, de sorkerült a magyar bajnokság történetében oly híres kettős rangadókra is, valamint a legendás SZÚR-ra (színészek és újságírók randevújára). Az Aranycsapat történetében kiemelkedik az 1954. május 23-i, Anglia elleni népstadionbeli mérkőzés. Az angolok a félévvel korábbi, londoni 6-3-as vereség visszavágójára érkeztek Budapestre, hogy revansot vegyenek Puskásékon. Az eredmény még nagyobb vereség lett, a helyszínen 100 ezer néző látta, ahogy az angol válogatott történetének máig legsúlyosabb vereségét szenvedte el, 7-1-re kaptak ki. A meccs után szállóigévé vált, hogy az angolok „egy hétre jöttek, és 7-1-gyel mentek”.

A Népstadion nem csupán a sportról, hanem a szórakoztatás egyéb módjairól is szólt. A futballmeccsek mellett a legendás koncertek legalább annyira hozzátartoznak a Népstadionról szóló társadalmi emlékezethez. Az Omega-koncertek, és az olyan világsztár fellépők, mint a The Rolling Stones, az AC/DC vagy Michael Jackson koncertjei közül is kiemelkedik az 1986. július 27-én tartott Queen-koncert a Népstadionban, ahol Freddie Mercury, az együttes frontembere hatvanezer emberrel együtt, magyarul énekelte el a Tavaszi szél vizet áraszt népdalt. 

2002. augusztus 21-én, 49 évvel a Népstadion átadója után Puskás Ferencről nevezték el a stadiont, mely ünnepségen jelen volt az akkor 75 éves legendás játékos.

A 2000-es évek elején egyértelművé vált, hogy Puskás Ferenc Stadion már nem alkalmas nagy sport és kulturális rendezvények lebonyolítására. Több alternatíva merült fel a lebontástól a megtartáson át az átépítésig. 2000 és 2010 között több tervpályázat is lezajlott, de döntés nem született. 2012-ben kiírtak egy újabb, városépítészeti pályázatot a teljes környék rendezésére. Az összes pályázó közül, egyedül Skardelli György javasolta az eredeti stadion megtartását, átépítését. Javaslatát gazdasági és érzelmi-szimbolikus oldalról is megindokolta: a meglévő stadiont kiegészítve, felújítva tegyék méltóvá Puskás Ferenc emlékéhez és a magyar sport nemzeti szentélyéhez.

Ebben a stadionban négy mérkőzést játszanak a most sorra kerülő labdarúgó Európa-bajnokság keretében. A magyar válogatott mérkőzései az Intézet udvarán követhetők lesznek. 

Forrás: 
Institutul Cultural Maghiar București
Magyar Kulturális Intézet Bukarest