Görgényi István 1973-ban elhunyt tatabányai festőművész évtizedekig rejtegetett, az 1956-as forradalomról és szabadságharcról készült festményeit láthatják az érdeklődők azon a tárlaton, amely pénteken nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban.
Görgényi István Aba Novák Vilmos és Rudnay Gyula tanítványa volt egykoron. A bányászként is dolgozó néhai művész 1956 után titokban festette meg a forradalomhoz kötődő élményeit – közölte Medgyesi Konstantin, a közgyűjtemény sajtóreferense.
A művek elkészültek, majd az alkotó elrejtette őket. Létrehozásuk, rejtegetésük tulajdonképpen titkos ellenállásként fogható fel. Görgényi szabadságát veszélyeztette volna, ha kitudódik a festmények léte. A művész 1973-ban bekövetkezett halála után újabb évtizedekre rejtve maradtak az alkotások, 2006-ban egy pincéből került elő a páratlan 56-os kollekció.
"Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - véli P. Tóth Enikő művészettörténész.
A festő ’56-os élményeit, titkolt gondolatait vászonra vitte, a műalkotásokat azonban mégis inkább elrejtette a nyilvánosság elől. Görgényi ezzel állandósult veszélyhelyzetet teremtett, hiszen a lelepleződéstől mindig tartania kellett, másrészt maga a tudat, hogy ábrázolni tudta 1956 forradalmát, rendkívül erős erkölcsi tartást adott neki, amely élni, túlélni segítette - fogalmazott a szakember.
A 2011 januárjáig látható tárlaton a festőművész félszáz alkotásával ismerkedhet meg a közönség. A festmények túlnyomó többsége a forradalomhoz kapcsolódó alkotás, bemutatnak azonban néhány portrét és tájképet is. (MTI)