A 200 éve született zeneszerző, Erkel Ferenc utolsó operáját mutatják be július 10-én a komáromi Monostori-erődben. Az István király című opera címszerepét Jekl László énekli, a MÁV Szimfonikus Zenekart Csányi Valéria vezényli, a rendező Frigyesi András.
Gizella királynét Szakács Ildikó, Imre herceget Kovács Barna, menyasszonyát, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja. A többféle kórusból álló énekkar betanítását a zeneszerző leszármazottja, Somogyváry Ákos végzi, zenei konzultáns Kassai István zongoraművész – közölték az alkotók az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón.
Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. 1874-ben Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett.
Frigyesi András felidézte, hogy a darabot 1885. március 15-én mutatták be. A történetében az Istennek tett fogadalom és az uralkodói felelősség érvényesítéséhez szükséges fiúi szófogadás konfliktusán túl a férfias helytállás, a szenvedélyes, büszke szerelem, a sértett hiúság, a gátlástalan karrierizmus, az önérvényesítő hatalomvágy játszik fontos szerepet.
A négy felvonásos, a kormányfő védnökségével létrejövő produkció összesen mintegy 200 közreműködőnek ad feladatot. Folynak a tárgyalások, és a legfontosabb engedélyek már megvannak a második előadásra – számolt be Frigyesi András, aki szerint az újrázásra a budapesti Szent István-bazilika előtti téren kerülhet sor augusztus 30-án. (MTI)
Fotó: Erkel Ferenc 1845-ben (Barabás Miklós kőrajza)/wikipwdia