Erkel Ferenc előtt tiszteleg születésének 200. évfordulója alkalmából szülővárosa, Gyula: kedden délután Erkel Ferenc az operaszínpadon címmel nyílt kiállítás, este pedig a Gyulai Várszínház Tószínpadán mutatják be a komponista zenéjére készült Sakkjáték című darabot.
A várszínház igazgatóságának termeiben látható tárlaton huszonhét jelmezt, a legismertebb Erkel-operák – a Bánk bán, a Hunyadi László, a Brankovics György – alakjainak korhű ruháit is láthatja a közönsége. Mint azt Gedeon József igazgató a keddi megnyitón elmondta, mintegy száz becses dokumentumért is maga utazott el a műveket játszó színházakhoz, például Nagyváradra.
A kiállításon szerepelnek az első bemutatók plakátjai, az 1800-as évek közepéről való díszlet- és jelmeztervek, illetve plakátok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) színháztörténeti tárából és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből (OSZMI).
Sirató Ildikó, az OSZK munkatársa kiemelte: 160 év operatörténete tárul föl az Erkel-dokumentáción keresztül, és nemcsak a határokon belülről. Fő helyen vannak a Hunyadi László első plakátjai, díszletképei, de kiállították a XX. század első felében Oláh Gusztáv kezéből kikerült színpadképeket is.
Az esti bemutató előtt Gedeon József hangsúlyozta: Gyula méltóképpen emlékezik szülöttére. Felidézte, hogy az Hommage á Erkel című vasárnapi esten egy 70 perces mű hangzott fel nagy sikerrel: a 60 Erkel-díjas zeneszerző közül 27-en vállalták, hogy rövid zenei hódolatot írnak, ezeket Márta István zeneszerző foglalta egységbe. Augusztus 3-án pedig a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában a Hunyadi Lászlót adják elő.
A keddi bemutatót, a Sakkjáték című darabot igazi kuriózumnak nevezte a várszínház igazgatója. A táncjáték ötletét egy pantomim adta: Erkel egy 1853-as operabálra Sakk-játék címmel komponált, illetve népszerű táncdallamok beillesztésével állított össze egy művet. A zeneszerző – lévén híresen kiváló sakkozó – 81 lépéses játszmát konstruált, amelyet akkor le is játszottak.
A mű partitúrája elveszett, de a korabeli tudósításokból sejthető, hogy a darab milyen lehetett. Az OSZMI-ban megtalálták a sakkjátszmát is, ez indította az Erkel-leszármazott Kentaurt, hogy elkezdjen foglalkozni az üggyel. A Gyulai Várszínház felkérésére Horváth Csaba rendező-koreográfussal, a Forte Társulat vezetőjével két éve dolgoznak egy a történethez hű, mégis új alkotás létrehozásán.
A Sakkjáték szövegkönyvét Szálinger Balázs költő írta, aki szerint a táncos-színészek egy-egy sakkfigurát jelenítenek ugyan meg, de az egyfelvonásos leginkább társadalmi riport a Bach-korszakból. Az elveszett zenei anyag helyett Erkel-zongoraművekből és egy zongora-hegedű duóból (előadók Kassai István – zongora, Szecsődi Ferenc – hegedű) készült válogatás szólal meg felvételről, de élőben az egyik színész, Krisztik Csaba is játszik.
Az előadás díszletét és jelmezeit – a bevallása szerint sakkozni közepesen tudó – Kentaur készítette, aki a Margitszigeten bemutatandó Sakk című musical színpadképét is tervezi.
A Sakkjátékot egyelőre egyetlen alkalommal, a keddi bemutatón láthatja a közönség, ám Gedeon József szerint nagyon alkalmas lenne a továbbjátszásra más helyszíneken is. (MTI)