A Győztesek köztársasága különleges és tökéletesen kivitelezett írói technikával rajzolja meg egy fiatal, kortárs értelmiségi portréját. A több hangon mesélő, töredékekből teljes képpé álló történet egyben reflektál napjaink kulturális és politikai életére is. Gerőcs Péter Artisjus Irodalmi Díjat kapott művéért.
20
16. március 1-jén (kedden) veszi át Gerőcs Péter a Győztesek köztársasága című regényéért próza kategóriában az Artisjus Irodalmi Díjat. A regényt olvasva mozaikként áll össze előttünk a főszereplő, Vincze Sámuel portréja. Ő maga csupán egy levélben „szólal meg” a műben, azonban az ő arcait, emlékét megidéző elbeszélők szavaiból lassan kikerekedik egy felismerhető kép és egy disztópiába forduló társadalmi kezdeményezés. „Egy figura érdekelt”, nyilatkozta a regényről Gerőcs Péter. „Az én olvasatomban fontosabb a főhős, mint a társadalmi metszet” – ugyanakkor a világ, amelyet Gerőcs megalkot, reflektál mai társadalmunkra, az értelmiségi-lét legfőbb kérdéseire, a kulturális életre és politikára.
A regény különlegessége, hogy négy, Vincze Sámuelhez (egy-egy adott időszakban) közel álló szereplő mesél négy jól elkülönülő hangon a férfiről, életük közös pillanatiról, múltjuk fontos eseményeiről. Egyes recenziók titokzatos, intellektuális detektívregénynek nevezik a Győztesek köztársaságát, mivel lassan összeálló töredékekből rajzolódik ki a teljes kép, ráadásul mindig más szereplő szemüvegén keresztül látjuk a figurát. Így ismerjük meg kamaszkorát, szerelmét, személyiségének alakulását, azaz életének történetét. „Izgatott a figurák különbözősége, hogy lehetőség szerint minél különbözőbb nyelvek tudjanak megszólalni ebben a szövegben”, mondta az író erről az elbeszélés-technikáról.
Tóth Krisztina a regény fülszövegében így beszél a Győztesek köztársaságáról: „Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Tévedéseik, vakságuk, fanatizmusuk vagy épp kiégett cinizmusuk a konkrét, apránként rekonstruálható eseményeken túl a történelmi ismétlődések mintázatára mutat rá.” Gerőcs Péter regénye éppen ettől a hátborzongató ismerősségtől lesz különösen izgalmas. A kiváló írástechnikával összerakott történet mai és mostani, közel kerül az olvasóhoz, és ahogy az Élet és Irodalomban Bárány Tibor írja, az ember a mű végére érve legszívesebben elölről kezdené a regényt, mert „a Győztesek köztársasága szerkezete úgy lett kitalálva, hogy rabul ejtse az olvasót”.
Gerőcs Péter 1985-ben született Budapesten, az ELTE esztétika–magyar szakán szerzett diplomát, 2006. óta publikál különböző irodalmi folyóiratokban. Első, Zombor és a világ (Scolar Kiadó, 2009) című kötetével az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján képviselte Magyarországot. Ezt követte Tárgyak (Scolar Kiadó, 2012) című novelláskötete és A betegség háza (Kalligram Kiadó, 2013) című regénye. A Győztesek köztársasága a negyedik könyve, a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Alapítványt, amely minden évben kiemelkedő irodalmi művek alkotóinak ítéli oda a díjakat. Az Artisjus Irodalmi Díj célja, hogy lehetővé tegye és ösztönözze több tehetséges művész további alkotómunkáját. A díjat vers, próza, esszé és tanulmánykötet kategóriában is átadják, egy-egy, az előző évben megjelent kötet szerzőjének. A díjazottak kiválasztására az egyesület Vezetősége által kijelölt szakmai zsűri ajánlása alapján kerül sor. Az elmúlt évek során Artisjus Irodalmi Díjban részesült többek között Háy János, Závada Pál, Tóth Krisztina és Borbély Szilárd is.
A 2016-os díjazottak március 1-jén veszik át ünnepélyes keretek között az Artisjus Irodalmi Díjat. Az idei év díjazottai: Tőzsér Árpád (Artisjus Irodalmi Nagydíj), Beck András, Bognár Péter, Gerőcs Péter és Takáts József.