Mann Lajos sokoldalú költő-író-műfordító, aki szinte kedvtelésből ültetett át magyarra sok ezernyi sort angol és német szövegekből: köztük tréfás gyermekmondókákat, veretes nyelvezetükben is üdén humoros, 16. századi vásári komédiákat, vagy épp egy 19. századi Faust-drámát. A kifogyhatatlan munkakedvű alkotóval 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk.

A szegedi Grand Café Mozi és Kávézó programszervezőjével beszélgettünk a fővárosi és a vidéki művészmozik helyzetéről, a működés feltételeiről, a technikai visszalépésekről, a reneszánszukat élő filmklubokról és Európa legnagyobb celluloidtekercs-megsemmisítőjéről: Magyarországról.

A fiatal íróval, publicistával, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjével beszélgettünk az alanyi prózáról, nőkről, férfiakról, macskákról, az újságírás fontosságáról, valamint arról, miért érzi magát etruszk fejedelemnek és bolyongó Szindbádnak, mit jelent neki a nemrégen megkapott állami kitüntetés.

Újra együtt… M. Kovács Lenke és meghívottai címmel mutatott be nemrég operettgálát a Kolozsvári Magyar Opera. A művésznő 1973-ben lett a társulat tagja, szinte minden szubrettszerepben láthatta-hallhatta őt a közönség. Visszavonulása után 15 évvel lépett most újra színpadra. Pályája fontosabb állomásairól, az ünnepi produkcióhoz kapcsolódó gondolatairól kérdeztük.

A Korunk főszerkesztőjét kérdeztük a József Attila-díj apropóján az egymást keresztező szerepekről, az eseményként és nehéztüzérségként elképzelt kulturális folyóiratról, valamint költészetről, kritikaírásról, tanításról. 

A gábor-cigány kultúrától a jövő számítógépéig, a boszorkányoktól a Drakula-kultuszig, a sör kultúrtörténetétől a pszichiátriai betegségek behatárolásáig több izgalmas témát vetett föl az Almásy László Kultúrtörténeti Kör, amely csaknem egy éve működik a kolozsvári Spritz Caféban. Alapítója és szervezője a kör megalakításának alapötletéről, előadóiról, témáiról, terveiről beszélt.

A fiatal fotóművésznek 2011. március 10-én nyílt meg első magyarországi kiállítása a Fonóban, ahol 22 kortárs művész portréját tekinthetik meg. Pályája kezdetéről, kibontakozó németországi karrierjéről, merész terveiről és egyéb titkairól kérdeztük. – Boldog Zoltán interjúja

A Kosztolányi-levelezés kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét kérdeztük az eddig feledésre ítélt publicisztikai írásokról, a kutatás új eredményeiről és a 21. századi műhelymunkáról. – Boldog Zoltán interjúja
 
 

 
 
A Takáts Tamás Dirty Blues Band erdélyi turnéjának egyik állomása a Bulgakov Irodalmi Kávéház volt, ahol a legendás énekes zömében fiatal közönséget szórakoztatott. A művész szerint a blues kortalan műfaj, az óvodás gyerekekhez és a nagymamákhoz egyaránt szól.
 

Az Ujgur PEN elnöke, a több mint tíz éve száműzetésben élő író fáradhatatlanul dolgozik a kínai elnyomás alatt élő ujgurok függetlenségéért. A Budapesten megrendezett Ujgur PEN-konferencia és kulturális találkozó alkalmával beszélgettünk vele az életéről, valamint az ujgurok helyzetéről és történelméről. – Sári Júlia interjúja

A Kossuth-díjas írót születésnapja alkalmából alkotásról, az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet viszonyáról, és a számvetésre késztető személyes ünnepekről kérdeztük.

„A bábszínház nem a rajzfilmek, mozik, nem a színház, nem a játéküzlet világa, ez egy csodavilág, egy elvarázsolt doboz, amelyben a gyerekek hisznek” – vélekedik Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője, egykori társulatvezetője, akivel az intézmény 61. születésnapja alkalmával beszélgettünk.

Az egyik legismertebb magyar fotós, Eifert János három alkalommal is járt Kínában. Az alábbi beszélgetésben nemcsak pályakezdéséről mesél, hanem arról is, hogy milyen hasonlóságokat fedezett fel az ujgurok és a magyarok között. Emellett képet alkothatunk arról, milyen politikát folytat a kínai állam az ujgurokkal szemben, és megtekinthetik az ott készült fotók egy részét is.

Szekeres Kinga szakiskolában tanult, majd szakközépiskolában érettségizett, jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója. Az irodalomtanítással kapcsolatos diáktapasztalataira voltunk kíváncsiak.

 
A Petőfi-dagerrotípia ügye a mai napig – nagy szavakat mondok – nemzeti ügy. Komoly tanulmányt kellene írni róla, képekkel, illusztrációkkal, történetekkel – de ilyesmire jelenleg nincs igény. Ugyanez várható egyébként a Janus Pannonius-arcrekonstrukció ügyében is. – Weiner Sennyey Tibor beszélgetése Szentmártoni Szabó Gézával

Hogyan lesz valakiből sztárfilológus? Befolyásolnak-e a minket a költőkről készült portrék? Milyen ismeretlen Janus Pannonius-versek bukkantak elő mostanában? Eddig nem volt hiteles képünk Petőfiről? Mire használhatja egy irodalomtörténész a számítógépet? – Weiner Sennyey Tibor beszélgetése Szentmártoni Szabó Gézával
A hiteles arc – Janus Pannonius megtalált versétől Petőfi Sándor hiteles portréjáig (2. rész)

A kortárs magyar képzőművészet kánonformáló központjává kívánja tenni a Műcsarnokot a múzeum február 1-jén hivatalba lépett új ügyvezetője. AZ MTI-Pressnek adott interjújában Gulyás Gábor nemzetközi terveiről, jövőbeli kiállításokról és a látogatók hatékonyabb becsábítását célzó ötleteiről is beszélt.
 

​​​​​​​Szenti Dórát, a szegedi Kossuth Zsuzsanna-középiskola egykori szakiskolás, majd egy országos irodalmi versenyen való sikeres szereplése után érettségire készülő 11. évfolyamos diákját kérdeztük az irodalomtanítás mai helyzetéről, a tantárgy 2011 szeptemberétől esedékes leépítéséről.

Cserjés Katalin a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékén magyartanárok generációit készíti fel szakmódszertan-órák keretében az iskolai munkára. Az irodalomtanítás helyzetéről kérdeztük, központban azzal a problémával, hogy a szakiskolai osztályokban megszűnik a tantárgy.

A szakiskolai képzésben 2011 szeptemberében megszűnik az irodalom mint önálló tantárgy. Ennek hátteréről, a magyar diákok írni-olvasni tudásáról, a magyartanítás és a tanárképzés jövőjéről kérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárát.