-
Nagyvarjasi Szabó István
Emlékek, nem csak felkérésre...
Rég volt... 1972 szeptemberétől 1988 novemberéig tartott szentegyházi világom. Hangulatok, érzelmek, pillanatok, esetek, tervek emlékei nyüzsögnek. Csak a szépre, igazra, emberségre emlékezhetem, nem tehetek róla, nekem ilyen emlékeim vannak, és nem az idő szépíti meg őket. Ülhetsz a záptojáson évekig, akkor se lesz belőle csirkepaprikás. Ami hamisság, hitványság és bunkóság előfordul mondandómban, arról nem a székelyek tehetnek. Együtt tapasztaltunk, reméltünk és hittünk.
-
Pessoa-parafrázisok képekben
MET: a Magyar Elektrográfusok Társaságának kiállítása nyomán. (Art Market, Bálna, Budapest, 2023. 10. 18 – 10. 22.)
-
„Belenézni egy világegyetembe” – Krasznahorkai László 70 éves
Az Irodalmi Jelen Krasznahorkai Lászlóról készült összeállításával köszönti a 70 éves alkotót.
-
Abafáy-Deák Csillag, Kölüs Lajos
Látsz engem? – Szemünk fénye
Kívül közöny, belül tériszony – olvasható Vonnák Diána Látlak című novelláskötetében (Jelenkor Kiadó, 2022). A Kodály Körönd, mint tágas tér a huszonkét kép által drámai szögletek és kiszögellések halmazává vált. A Látlak cím mögött ott a kérdés, az érzékelésben van-e a másikat értő gesztus, bizalom, vágy. Van-e világban és egymásban helyük a látónak és a látottnak? Mózes egy, huszonkettő – adta még Szabó Magda 1967-ben a Bibliát idéző címet parabolaregényének. Szabó Magda Izsákjai azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérő istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhető.
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 7.
Kis hellén gasztro
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek hetedik, befejező része.
-
-
Juhász Kristóf
Idill és vihar
Fábián Zoltán, Jancsik Károly, Kiss Zoltán és Szlabey Zoltán Geometry and Gesture by the 3Z+1K Quartet című kiállításának megnyitóbeszéde a budapesti Próféta Galériában.
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 6.
Zsabós teraszok
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek hatodik része.
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 5.
Kurta katedrálisok
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek ötödik része.
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 4.
Szerpentina, az olajbogyó és a rózsaszín tenger
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek negyedik része.
-
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 3.
Ódon harmónia
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek harmadik része.
-
Szélyes-Pál Dániel
Akkor milyen is az a metamodern?
Gondolatok Juhos Sándor és Szabó András közös kiállításáról
Kiállításlátogatóként mindig két nagy szempontot igyekszem figyelembe venni: az elsajátított technikai tudást és a megosztani kívánt mondanivalót. Mert hiába erős az egyik, ha a másik hiányos, már nem beszélhetünk műalkotásról. A technikai elváráson túl – tesszük fel a kérdést – mennyire elemi az alkotók mondanivalója? Juhos Sándor és Szabó András kiállítása a Bánffy-palotában részben választ adhat a címben feltett kérdésre: Mi is ez a nézőpontjaik által fémjelzett „metamodern lencse”? -
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok 2.
Kalauznők és más félistenek
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek második része.
-
Halász Margit
Krétai ujjlenyomatok
Első: Kőmadonna
Görögország az európai kultúra kőbölcsője, mondom és kényelmesen elhelyezkedem a nyugágyon, mely fölött nádlevelekből takarosan és hibátlanul font napernyő vet árnyékot a földre. – Halász Margit görög úti jegyzeteinek első része.
-
Ónody Éva
Hiánycikk a szép művészete, azaz: „Nem baj, ha valami szép!”
Gross Arnold emlékezete
Az Arnoldó Kávézóban jártam a Bartók Béla úton, a Szent Gellért tér után egy megállóra. A meghitt kis helyiséget még Gross Arnold, a nemzet művésze, a világhírű magyar grafikus-festőművész nyitotta meg 2014-ben, nem sokkal halála előtt. A vidám mesevilágot ábrázoló színes rézkarcaival kitapétázott helyiség emeleti galériájával együtt a szépség nyugalmát árasztja; igazi oázis a rumlis fővárosban. A művész fia, Gross András belsőépítész tervezte, remek stílusérzékkel.
-
Erdély felett az ég
Érzelmes lírai darabok Erdélyről és fergeteges székely irodalmi humorest díjátadóval egybekötve – ezt kínálja idén az Irodalmi Jelen gálaestje. A rendezvényre, amelyre szeretettel várunk mindenkit, szeptember 15-én 17 órától kerül sor a Jelen Házban. -
Köszöntjük a 80 éves Hans-Henning Paetzkét
HansHenning Paetzke 1943-ban született Lipcsében, 1960-ban a keletnémet Walter Ulbricht államelnök elleni uszítása miatt az NDK összes gimnáziumából kizárták. 1960 és 1963 között színészképzésen vett részt, 1963-ban a Stasi parancsára azonnali felmondással elbocsátották az Állami Faluszínháztól állampolgári kötelezettségek megsértése miatt. 1963 és 1964 között börtönbüntetését töltötte szolgálatmegtagadás miatt Az érettségit követően klasszikafilológiát, germanisztikát és pszichológia hallgatott Halléban, Budapesten és Majna-Frankfurtban.
-
Sohár Pálra emlékezünk
Életének 87. évében elhunyt Sohár Pál költő, műfordító, az Irodalmi Jelen szerzője.
-
Kertem gyümölcsei 6. – Ambrus Lajos: Gyönyörű dalú kikelet
Részlet az író Mezei szorgalom című kötetéből
Már vagy huszonöt éve építettem méhesházat – szalmafonatú rakodókaptárakba telepítve a méheket, de az első rajzás földöntúli élményét sosem feledem. Most nem részletezném e pillanat fenséges körülményeit – viszont a kiszállt rajt követni kellett, hová települnek. Mert kevesen tudják, hogy kaptárból kirajzó család első leszállása fa tetejére, galagonybokorra, kéményoldalba és ezer elképzelhető helyre történhet, de csak időlegesen.