Örömittas lett a vágy – Böszörményi Zoltán versei

Tekintetem bejár mindent,
hajnali szelet, álmos tincset,
merengő meztelenséged.

Univerzum gombostűnyi pontban – Drávucz Zsolt versei a debütben

Ölelésed gondolatába zárkózom
míg idegenné válik újra a hozzád görnyedés.

Attila apa – Sántha Attila versei – A hónap alkotója

a munkatársat Laci apának szólította,
mert a lányától hallotta,
hogy ő apa, ő egy apa,
és az voltam én is.

Frankfurti Könyvvásár fiatal kortárs magyar alkotókkal

Hetvenedik Frankfurti Könyvvásár egyik kuriózuma: a népszerű, közismert írók mellett hazai fiatal költők és írók is tiszteletüket tették, többek között az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályakezdő ösztöndíjasainak műveiből kaptak ízelítőt az olvasók, és képviselte magát a Fiatal Írók Szövetsége is a nemzetközi könyves eseményen. Olyan kiemelkedő elsőkötetes alkotók verseit ismerhették meg az érdeklődők, mint Dezső Kata vagy Kali Ágnes.

Az utazó – Juhász Zsuzsanna novellája

Szép lassan kizárta magát mindenhonnan. Kiközösült valahogy, pedig ezt biztosan nem akarta. Ki, mert nem dicsekedhetett, nem büszkélkedhetett semmijével, nem, mert akkor lebukott volna. Senkinek se mondhatta, hogy nekem lányiam futnak. Csak neked mondta el, és neked is csak múlt időben, hogy ez volt. Strici volt.

Szeifert Natália: Az altató szerekről

Fantomfájdalom

Két olvasó – egy eset. Szeifert Natália mélylélektannal és finomsággal átszőtt, valódi nőkről szóló álmatlanság-regényét Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos olvasta. Két nézőpont, a férfié és a nőé, amint egymást megközelítik; összeérnek, egymáshoz simulnak. Két olvasónapló Az altató szerekről.

A versíráshoz szükség van a tűzre, a vízre, a földre és a levegőre

Ne akarjuk minden leírt szövegről azt hinni, hogy az vers. Ha valamit leírunk terápiás céllal, az még nem jelenti azt, hogy költők vagyunk. El kell távolodnunk önmagunktól ahhoz, hogy költészetet műveljünk, de én is még csak kísérletezgetek – Bíró Tímeával, az Irodalmi Jelen költészeti díjas alkotójával beszélgettünk.

Szeifert Natália: Az altató szerekről

Rovatok

Líra

Gyufásdobozország – Sütő Csaba András prózaversei

a közéjük ömlő hideg áram a test hőjébe akad, a perem rücskeibe fogódzik, áthúzza magát az ismeretlen keresztszélben, árnyéka előőrs

Helyszíni tudósítások

Nagyváradtól a nagyvilágig

Boka László Peremek és középpontok című nagyszabású összehasonlító irodalomtudományi tanulmánykötetéről beszélgetett a szerzővel Reményi József Tamás és Tverdota György a Balassi Könyvesboltban. A kötet „szíve” Nagyvárad, de mégis a modernség hajnalának teljes magyar irodalmi palettáját áttekinti.

Interjú

Egy alteregó vége – Király Farkas interjúja Bogdán Lászlóval

Akkor éppen nem lehetett leírni a helységneveket magyarul. A kézirat már a nyomdában volt, amikor telefonált Egyed Péter, hogy utazzak fel Kolozsvárra, mert meg kell oldjuk a helyesírási problémákat. Kitaláltuk, hogy a városokat a nevük kezdőbetűje jelölje: K, mint Kolozsvár, Cs, mint Csíkszereda és így tovább…

Tárca

Szöllősi János: Az alkotó abszolutizmusa és az alkotás kozmológiája

Ez az egész csupán élet: unalmas élet. S az élet legfeljebb csak munkaanyag lehet.
Mindenből, ami élet, csak az válhat valósággá, aminek formát adtak.

Epika

B. Angéla hazatalál – Varga Katalin novellája

Mikor az anyja egyszer elvitte templomba, a plébános lemondta a misét, hogy csikar a hasa, fosik. Nem kell ő senkinek. Azt a likat is azért vájta magának a csűr alá, hogy tudjon elbújni, hogy ne lássák, s ő se lásson senki normális embert. Ott hallgatózik egész nap, várja, hogy sötétedjék bé, s jöhessen ki enni. De hát nem vakond, hanem csak egy leánka. Egy torzszülött leánka. Négy lábbal született, ennyi a baja, s hogy az arca olyan szőrös, mint a macskának. Hány éves is lehet, ejsze megvan tizennyolc. De nem eszen embereket, s még egyszer se hallottam, hogy valakinek ártott volna.

Kritika

A magányos ördöglovas – avagy a pikareszk hős mint vágy és képzet

Pataki Tamás: Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt

„Murokffy a magyar virtus allegóriája. Urbánus körülmények között is létezni képes szerencsefi ő, nem szegénylegény, kuruc, betyár vagy bujdosó – mégiscsak középnemesi sarjadék –, de az ő társaságukban is elboldogulna, még Rózsa Sándor sem rúgná el a tábortűz mellől.” – Pataki Tamás modern pikareszkjét Juhász Kristóf mutatja be.

Fűalatt

"Vérfolt ingen és földön"

Kivégzés

A tizenhárom aradi vértanú kivégzésének évfordulójára Both Balázs és Faludy György versével emlékezünk.

Láthatár

Válasz nélkül – Szergej Pantsirev versei

Találkoztunk, Istennő! A világegyetem űrében
Te voltál az alig-hang, amelyet követtem.
És ma – márványban, sétányán
a nyári kertnek.

Debüt

A tagadás helye – Polgár Kristóf versei a debütben

Világod, egy tüllrostos odú.
Kívülről is csinos.
Abban a fában én vagyok a daganat,
te meg virágporos szellők.

Arcot a versnek

Arcot a versnek – Debreczeny György (2.)

FILM

Videovers-sorozatunkban ezúttal Debreczeny György olvasott fel verseiből.
 

Vers és valóság

Együtt.járás - KALICZKA Patrícia - JÁSZ Attila ; DEBRECZENY György - ORR Máté

szöget verni a
nadírba nem is olyan
könnyű ugye?
(visszatartott fény)

sört igyunk vagy ásványvizet
ha csak kajszibarackszörp kapható?
és ki fizet?
(Berlioz késik)