Szirtes Gábor: „Ragyogó porodba vetem szívemet…” – Weöres és Pécs, Pécs és Weöres

„A Város sosem feledte, mindig becsülte, szerette költőjét, akivel a helyi hatalom, az irodalmi nyilvánosság (a hivatalos irodalompolitika megítélésének megfelelően) a Pécsről távozását követő másfél évtizedben ugyan mostohán bánt…” – Szirtes Gábor előadása az MMA szeptemberi Weöres-konferenciáján hangzott el.

Lakatszerelem – Csornyij Dávid versei

már nélküled
pirkad s én
bocsánatos
bűnnel írom át
a csend imáját

„Akit nem szidnak, vagy nem dicsérnek, az nincs is”

Bár a hazai irodalmi közélet jó ideje tartós feszültségi állapottal jellemezhető, abban hiszek, hogy hosszú távon a magyar irodalom egy és oszthatatlan” – a kerek születésnapját ünneplő Turczi Istvánnal beszélgetett Simon Adri.

Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról – Böszörményi Zoltán versei

A testemből vétetett teher vagy,
űrben száguldó fémes kacagás,
rügy a halhatatlanság színpadán.

Félelmetes erőm, mégis kevés,
segítsed át az idő tutaján
lelkemet, tisztító felismerés.

férfi: Névtelen – Wágner Szilárd novellája

Nem engedhette át a prédát. A merev végtagok ropogásoktól hangosan hajtották végre a kábult férfi akaratát. Pár dülöngélő mozdulatot követően sikeresen rávetődött a meleg dögre. Fogait belemélyesztette a csupasz nyakba, a vért nagy kortyokban itta, majd a felsértett bőrt tovább tépte, hogy a belsőségekhez is hozzáférjen. A rágósabb hússal nem boldogult, a kibelezett madarat odadobta az egyre közelebb araszoló keselyűknek.

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

„Fenékbe rúgjuk a józan észt”

Elsőkötetes francia író lépett színre vállaltan érzelmes és hangulatában utánozhatatlanul egyedi kisregénnyel: az elbeszélő fiú szülei mesékkel, izgalmas hazugságokkal helyettesítik a gyerek számára az unalmas valóságot. De vajon meddig lehet elmenekülni a realitás elől, és kell-e egyáltalán? – A könyv különös álomvilágába Muth Ágota Gizella kalauzol el.

Önbizalom, kontra… – Kántor Zsolt prózája

Az önelszigetelés sikeresen megvalósult, legalábbis a külvilággal szemben. De a tudatalattiban eddig tetszhalottként elfekvő gondolatok betörtek a lelkébe. Furcsa szöveg épült az agyában, minden erőlködés nélkül alakult, mintha valaki belenyúlt volna az elméjébe és felírta volna a textus betűit a homloka belső falára.

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Rovatok

Líra

Vakmerő szubsztancia – Turczi István versei

A lelkekben csigalépcsőn száll alá a vágy, s istent
káromló csend honol.

Helyszíni tudósítások

Költőtandem

Simon Adri, Zsille Gábor

Humorral teli, „hálószobatitkokat kifecsegő” és megindító pillanatokat is tartogató költészeti esten vehetett részt, aki meghallgatta Simon Adri és Zsille Gábor felolvasóestjét. A kitűnően megkomponált műsor versei szinte minden hangulatot életre keltettek az elégikustól az erotikuson át a kacagtatóig – és még swingeltünk is egyet.

Interjú

„Az emlékek gazdája én vagyok”

„Lehet érdekes, ha valaki arról ír, hogy ő olyan, amilyen, de nekem érdekesebb arról írni, hogy én tulajdonképpen nem olyan vagyok, mint amilyen szeretnék lenni, és olyan sem szeretnék lenni, amilyen vagyok, de azért mégiscsak olyan vagyok, tehát valamiféle konfliktus van a vágyaim és az életem között” – vallja költészetéről Nádasdy Ádám, akivel műfordításról, emlékezésről és a nyelvről is beszélgetett Hevesi Judit.

Tárca

A csukott ablak mögül – Varga Melinda tárcája

Az ősz a záró sorok, a katarzis, a pont, az utolsó mondat ideje. Az ősz az, amikor becsukjuk a frissen megpucolt ablakot, és rácsodálkozunk a tarka tájra.

Epika

Amikor a kötél szakad – Szabó Szabina novellája

Azt hittem, megnyílik a föld alattam! A kakasom véres cafatokban hever a meggyfa alatt, a két tyúk a fa tetején! Kirohanok. A két hisztérika egymáshoz bújva toporog az ágon. Azt a krisztelejszomát! – kiáltok fel. Ahogy közelebb lépek a házukhoz, mozgolódást hallok bentről. Közelebb megyek, benézek a csibehálós ablakon. Mit látnak szemeim!? Azt hittem, álmodom.

Kritika

Az ellopott rendszerváltás

Kerékgyártó István: A rendszerváltó

„Kerékgyártó regénye súlyos írói látlelet. Látlelet egy ellopott rendszerváltásról, egy magát újra és újra meglopni hagyó, a politikától pedig lassan elidegenedő társadalomról, és annak e társadalom gyengeségeit a végletekig kihasználó politikai elitjéről.” – A rendszerváltóról Kántás Balázs írt.

Fűalatt

Finta Edit: Elfolyó homok csöndje. Töredékek (11.) – Székelyhidasi emlék

A Székelykő keleti oldalán éles és hasítóan hideg volt a levegő. Ebben a csodálatos faluban, ahová érkeztünk, a búzát, a lisztet is muzeális, torockói színes, tulipános ládában tárolták, és a tyúkokat értékes, régi cseréptányérokból etették.

Láthatár

La Figlia Che Piange – T.S. Eliot verse Török Anna fordításában

T.S. Eliot első verseskötete, a "Prufrock and Other Observations" megjelenésének 100. évfordulója alkalmából.

Debüt

Térkövezik a jelent – Kolosits Zoltán versei a Debütben

Az akadály egy szó,
ronda fogalom-szülemény,
a lusta elme kreálja.

Arcot a versnek

Arcot a versnek – Pál Sándor Attila

Ezúttal Pál Sándor Attila olvasott fel verseiből kameránk előtt Pontozó című kötetéből.

Vers és valóság

KARÁCSONYI ÉNEK - Charles Dickens elbeszélése, 1. rész - Marley, a kísértet

Scrooge ide s tova lebbenő, szüntelenül zajongó, kavargó szellemek nyüzsgő csapatját látta. Valamennyi meg volt láncolva, akárcsak Marley szelleme. Voltak olyanok is, akik egymáshoz voltak bilincselve; ezek életükben cinkosok lehettek. Jobban szemügyre véve őket, Scrooge egy csomó ismerőst látott a szellemek között. Valahányan csak voltak, mind azt panaszolták, hogy nem tehetnek jót embertársaikkal; most már késő, amit életükben elmulasztottak, azt pótolni nem képesek többé.
Második rész: Az elmúlt  Karácsonyok szelleme