„Ahogy öregedett, úgy lett egyre szebb”

A nyár első igazán forró napján nézhettünk be az „írói kincsesládák” közé a PIM-ben, a kedden megnyílt Szabó Magda-kiállítás színfalai mögé. Háy János az írónőnél tett látogatása humoros és tanulságos pillanatait idézte fel, Für Anikótól Szabó Magda-művekből hallhattunk részleteket, Hauser Adrienne a zongoránál kápráztatta el a közönséget.

Sikeresek a magyar írók német nyelvterületen

Kétezer-háromszáz magyar könyv – Janus Pannoniustól Mikes Kelemenig, Arany Jánostól Kertész Imréig – német fordítása található Ehingenben, a Duna melletti kis városkában Gudrun Brzoska magángyűjteményében. Ilyen grandiózus magyar szépirodalmi könyvtára egyetlen németországi egyetemnek sincs, s a gyűjteményben egy magyar írónőket bemutató lexikon és egy 1956-tal foglalkozó fényképes kiadvány is fellelhető. – Böszörményi Zoltán Regál című, németül In den Furchen des Lichts címmel megjelent németországi felolvasókörútján találkozott Brzoskával, s a rendhagyó kezdeményezésről kérdezte.

Intimissimi – Böszörményi Zoltán verse

Milyen szépen hazudunk a világnak,
milyen mély meggyőződéssel magunknak is!
A valóság tetten ér bennünket, s felfegyverez,
ezernyi voltot sűrít ereinkbe a mutáló, képzelt sérelem.

"Több én és több hang beszél bennem" – beszélgetés Nagy Zopánnal, az Irodalmi Jelen prózadíjasával

Nagy Zopánt, a neoavantgárd mesterét Simon Adri kérdezte Látens című regényfolyamáról, a rendhagyó szövegkezelési technikákról.

A semmi mustáríze – Varga Borbála versei

rúgással hasítok magamnak
égtájakat a levegőből

Latens, no. II. – XXI. rész – Nagy Zopán regényrészlete

A tébolydarendszerek fokozatosan megnyíló tereibe, szellemi fokozataiba bekerülve, nonszensz helyzetekbe keveredve, már-már: zen-dada / csan-dada mesterré, esetenként patologikus (vagy pata-logikus) kispappá, netán skizofrén pápa-jelöltté avanzsálódik az ember (a magunkfajta, belső utazó). A szürrealizmus itt meghaladta önmagát, ha létezett egyáltalán.

Elegancia, ízlés, gyermekszépségverseny

„A groteszk, bizarr randibugyik, parizerrudak, karikatúraszereplők közepesek, nehéz ma már ilyesmivel szemantikai detonációt előidézni, ilyen az egész világ. A triviális figurák és heroikus törekvéseik kontrasztja lehetne a finomabb – vagyis nem ripacskodó – humor, a szellemesség forrása; ennek kiaknázása azonban legalábbis egyenetlen.” – Maros András könyvét Bene Adrián vette szemügyre.

Rovatok

Líra

A költő nem néz idegen arcba – Petőcz András verse

A költő hallgat, tehát a Kastély csendes.
Valami elveszett. Ebbe a veszteségbe nem,
nem lehet belenyugodni semmiképpen.

Helyszíni tudósítások

54. Jókai Napok – színjátszó fesztivál Felvidéken

A Jókai Napok a Felvidék egyedülálló, és egyben legnagyobb magyar nyelvű amatőr színjátszó fesztiválja, mely immár 54 éve találkozóhelye a szlovákiai magyar színjátszócsoportoknak. Székhelye minden évben Révkomárom. Első alkalommal 1964. májusában került megrendezésre, akkor 6 irodalmi színpad mutatta be előadását. Ekkoriban még úgy emlegették, mint az országos magyar szavalóversenyt és irodalmi színpadok fesztiválját. A 3. Jókai Napokon már 9 csoport mutatkozott be, ebből 5 színjátszó együttes volt, 4 pedig irodalmi színpad. Az évek során az irodalmi színpadok eltűntek, és helyüket átvették a színjátszó együttesek produkciói.

Interjú

Van terápiás haszna az irodalomnak

„Van terápiás haszna az irodalomnak, ki tudjuk írni magunkból a lelki traumákat. Ám a következő pillanatban már ott leselkedik a profi, és méregeti, vajon mit lehetne kisikeríteni ebből a darab véres húsból, melyet az imént téptünk ki a szívünk közepéből.” – Los Angeles-i beszélgetés Lackfi Jánossal.

Tárca

Molnár Miklós: Sinka Istvánnal Velencében

"Megszaglásztam, körbetapogattam és gondosan átpörgettem: nem rejt-e benne felejtett fényképet, szerelmes levelet, préselt virágot, bankjegyet vagy a tejútrendszeren túlra suttyantó csodaszerkentyű műszaki leírását (a 246. és a 247. lap között találtam is egy szárazra sajtolódott borostyánlevelet), elolvastam a kiadási adatokat meg a tartalomjegyzéket, és haladéktalanul a kötet első írásának olvasásához láttam, aminek „Viszontlátásra, pankotai juhászok” a címe."

Epika

Zsófi naplója – Döme Barbara novellája

Istenem, mit ír ez a gyerek? Hogy végez mindkettőnkkel? Persze abban igaza van, hogy így minden gondunk egyszerre megoldódna. De az nem lehet, hogy Zsófira tegyem ezt a terhet! Inkább megölöm magam! Rajta talán még segíthet, ha én nem vagyok!

Kritika

Mattszürke szoció meg költői lélek

„Aki a könyvet megveszi, vélhetően azért veszi meg, mert szörnyülködni akar az alulnézetből látott emberi sorsokon, meg akar mártózni egy számára idegen, egzotikus alvilágban, ahol pénzért minden kapható, ahol előbb ütnek, mint kérdeznek, és mindenki tetováltatja a családi fényképalbumát.
De nem fognak fegyverek dörögni. Pál Dániel ugyanis olykor megrendít, elcsodálkoztat, óvatoskodón tán meg is botránkoztat, de a direkt, szociós, riportszerű leírások arany középútjáról nem lendül el a brutalitás felé, nem osztogat pofonokat.” – Pál Dániel Levente kötetéről Juhász Kristóf is megírta gondolatait.

Film és Hang

A Gutenberg-galaxis köszöni szépen, él és virul

Könyvheti filmes körképünk újabb részében Payer Imre optimistán nyilatkozik a nyomtatott világ jövőjéről; Bak Rita sokakkal egész évben csak a Vörösmarty téren tud összefutni, ami így a közösségi élet fontos színtere; Szappanos Gábor mennybéli ügyekben utazik, és Berka Attila kisfia elárulja, szívesen felülne-e az óriáskerékre.

Fűalatt

Bíró László József-emlékkiállítás nyílt Budapesten

„1936-ban Bíró feltalálta az elektromágneses továbbító berendezést, ami a nagysebességű japán szupervasútnál került bevezetésre, 50 évvel később. Megkérdeztem, hogy miért fektetett pénzt a találmányai levédetésére, ha nem tervezte azok gyártását vagy eladását. A vasúttal kapcsolatban egyszerűen annyit válaszolt, hogy a világ még nem készült fel rá.” (Biro Mariana)

Debüt

A sárga téboly – Kopriva Nikolett versei

Szilánkok közt
pedig rájössz,
hogy a szavak íze sós,
akár a tegnapi tenger vize.
Remélted, hogy levedletted bűneidet,
de ők vedlettek téged.

Arcot a versnek

Arcot a versnek – Böszörményi Zoltán

 
FILM

Böszörményi Zoltán ezúttal Füst című kötetéből olvasott fel egy novellát kameránk előtt.

Vers és valóság

MaSzat – Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása 3.

Én csak nevettem őket és előszedtem Ciceró beszédeit. Felháborodás kell nektek? Gyertek csak Catilináriák! Mutassak nektek egy semmirekellőt, aki a »fórumon csatangol kacér módon fésült és szagos kenőcstől fényes hajjal?« Gyere csak pro Roscio! Akartok látni egy horgas ujjú jómadarat, aki miatt »jobb a vadállatok közé költözni, mint Rómában élni?« Ide csak anti Verrem!
Kép: Hannibál átkel az Alpokon, ismeretlen festő műve