„Töretlenül tisztelem, amit apám csinál”

Kemény Lilit kérdeztük első kötetének verseiről, nemzedékéről, az apai örökséghez való viszonyáról, valamint a Petri-díj kurátoraként végzett munkájáról és az ellentmondásos döntésről.

 

 

A PILLANAT FOGLYA - Kántor Zsolt versei

Minden marad a régiben. Mondtad.
Épp angyal rak össze egy hegedűt.
A másik unikumot kortyint. Ez a legkeserűbb.
Milyen jó, hogy nem mászkálnak el
Isten könyvéből a betűk!

INKUBÁTOR

A koppánykodás helyére a másféle civilizáció elfogadása lépett, de annak a fenntartásával, hogy egy demokratikus társadalomban mindenkinek joga van ragaszkodni ahhoz a régi-régi kultúrához, amelyből származik. Az egyéniség egyensúlyát megbontó identitászavarról tehát nincs szó. – Sárközi Mátyás tárcája

Kivételek márpedig vannak

Ellentmondásokat találtunk a 2011-es Petri-díj körül. Utánajártunk.

Kapcsolódó anyag: Kemény Lili válaszai a Petri-díjjal kapcsolatos kérdéseinkre

 

SPEKTRUM – bordó, barna, fehér, arany – KORÁNYI MÁTYÁS versciklusa (1)

barna, kis vonalak amorf drapériája,
mintha millió,
barna hangyára estem volna szét,
nem maradt le egyetlen pont,
egyetlen, rovarnyi
tollvonás sem.

Háromfelől más szemmel: cigánysorsok

Korniss Péter–Závada Pál, Vathy Zsuzsa és V. Detre Zsuzsa művei, illetve műfordítása egyaránt sajátos roma sorsokat ábrázolnak. De mit keresnek „sikertörténetek” a cigányság soraiban? Egy est a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol messze nem volt egyetértés.

 

 

 

 

„…az volt a baj, hogy veled nem volt baj!”

„Spiró regénye nem ötvenhatot, hanem a diktatúra kafkai rendszerét tematizálja. De jelenünk regényirodalmában rég nem az a kérdés, miként lehet megírni a diktatúra működését, hanem sokkal inkább az, hogyan ábrázolható az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása.” – A Tavaszi Tárlatról

A jövő nem a miénk

A József Attila Kör Világirodalmi sorozata ezúttal Latin-Amerikába kalauzolja el az olvasót A jövő nem a miénk című antológiával. Az erről készült prezentációt láthajták.

 

 

 

Páros játék A-val - ONAGY ZOLTÁN regénye, 13. rész

Beleírja a versbe a gesztenyesütés kékre égő vaslemezét, bele a cseresznyefák susogó lomját a méhekkel, bele a végtelen páfrányszüretet, bele, nem bírják lecipelni a nászünnepre lekaszabolt kazalnyi zöldet.

„Az alázat felől írtam”

Lovas Ildikót kérdeztük a vajdasági irodalom Csáth-komplexusáról, a Spanyol menyasszonyról, a Rotary Díjról, a történelemhez és a nyelvhez fűződő viszonyáról.

 

 

DÖNTŐ EPIZÓD - Lászlóffy Csaba elbeszélése

Csak annyit konstatáltam utólag, hogy öreg fejjel gyáva lettem. Felriadva gyertyát gyújtottam. Az volt az érzésem, hogy valaki kintről rám sunyít, a zsalugáteren keresztül alattomosan figyeli minden mozdulatomat. Tán még a gondolataim után is spionkodik.

A történetmesélés filmes bibliája magyarul

A Filmtett Egyesület gondozásában, Erdélyben jelent meg Robert McKee Story című, a hollywoodi forgatókönyvírás alapművének számító könyve, méghozzá két nyelven. Magyarra Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs fordította le, a román szöveg Ana Raduleţ munkája.

Versek

"mi vagyunk a háromkirályok jöttünk hóból jöttünk sárból / jöttünk a sivatag porából hogy megkeressük az újjászületettet / megkeressük mesterünk..." 

Weiner Sennyey Tibor: Három király éneke

Prózák

Ez volt az a pillanat, amikor a nagyanyámban feltámadt a félelembe ágyazott életösztön. Ránézett a gyerekeire, akik még jóformán föl sem fogták, hogy apa nélkül maradtak, és az jutott eszébe, hogy ha eztán majd dolgozni megy, nem tudja kire hagyni őket.

NAGYKANÁLIS – Majoros Sándor regénye, második rész – A fekete kendő

Az Irodalmi Jelen a Kalickában

Lapunk szerkesztői és szerzői a budapesti Kalicka Bistróban nyitották meg az irodalmi évadot beszélgetéssel és felolvasással. Videóösszeállításunkat láthatják.

 

Ekhósszekér és digitális televízió

Szőcs Géza felavatta a MaNDA TV-t, a modern kor „felégethetetlen Alexandriai Könyvtárát”, Pokorni Zoltán pedig a hétköznapok viselkedéskultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen. Tudósítás a helyszínről.

ZALÁN TIBOR: és néhány haiku... 9.

 

Néma mondatok
idegen mondattanát
betűzi a szél

Lantművész, osztályfőnök, férj és családapa

Mintegy ráhangolásként a Magyar Kultúra Napja ünnepi rendezvényeire, a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerdán adták át a Tinódi-lantot. Az elismerést a Magyar Régizenei Társaság ítéli oda azoknak, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers terjesztéséért. Tudósítónk nem csak nézőként-hallgatóként vett részt az eseményen, hanem mint a díjazott régi kollégája is.

A tortsalmyzmus

Akárhogyan áll is a dolog, a tortsalmyzmusról, nevén kívül, semmit sem tudunk – és éppen ez teszi olyan izgalmassá! Semmi, de abszolút semmi (Heidegger!) lehetőség a tételeit cáfolni vagy félreértelmezni. Ezt csinálják utána a prominens bölcselőkollégák! – Hudy Árpád tárcája

Nemzetben gondolkodó

"Nem tudom szétválasztani a szerepeimet. Sok dolog érdekel, sokak szerint el is aprózom magam. Lehet. De ebből a sok színes elemből áll össze az életem és az életművem, akár egy kaleidoszkóp ábrája" – mondja L. Simon László, Hevesi Mónár József kérdéseire válaszolva.

Kísérletező, karakterisztikus líra

Kedvesen kamaszos, csapongó lírai hang csupán, vagy máris hol pimasz, hol érzékenyen szemlélődő költőé? Akár elhamarkodottnak is vélhető, de mindenképp reményt keltő bemutatkozás. Kemény Lili Madaram. Magvető, 2011.

 

 

 

Helyszíni tudósítások

Nem zárták kalickába a gondolatokat az Irodalmi Jelen évnyitó estjén; a helyszínéül szolgáló Kalicka Bisztró neve inkább az otthonosságot jelentette a felolvasásokkal tarkított beszélgetésen. – Laik Eszter beszámolója.

Tárcák

A népszerű Könyvesblog 2011 decemberében könyves magazinná alakult, amely erőteljesen nyit a popkultúra és a bulvár felé is. Első lapszámukat az újdonságnak kijáró figyelemmel olvastuk.

BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN: Meleg este, telihold; Két miatyánk; A vak, aki látta a halált – novellák

Az öregasszony sietve érkezett a paplakhoz. Bement a beteghez. Elmondta kétszer a Miatyánkot. Végezetül lehajolt a füléhez s belesúgta: ha segít, jó, ha nem segít, az is jó. A padre szeme felpattant az ismerős szavakra, véget nem érő kacagásban tört ki. Felszakadt torkában a tályog.

Olvasni szexi

A Moly.hu egyik játékában az olvasást népszerűsítő, meglepő kísérletbe kezdett: pucér testekkel reklámozza az egyes köteteket.

 

Felnőtt a „plázageneráció”

 

Az Új Könyvpiac Imprint[ing] című sorozata első alkalommal Lakatos Leventét  és Darvas Adrienne-t hívta meg, az Ulpius-ház képviseletében. – Németh Dorka tudósítása.

Megfejtendő mítoszok

A Trafóban Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről beszélgettek. – Csepcsányi Éva írása.

Kapcsolódó írás: recenzió a kötetről

 

Vers/Történés – NAGY ZOPÁN: Aludni szeretnék

Aludni szeretnék, de az előző játékosságra még néhányat biccentenem kell, és csak azután riadok a következőkre: a múlt-koptatta tisztáson megismert medve mászik fel galéria-ágyamra. Karmaival hasítja, szaggatja szilánkosra a lakkozott fenyőfát.

Mire jó a magyar kultúra, avagy hajtani a forgalommal szemben

L. Simon László Személyes történelem című esszékötetének bemutatóján, a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézóban aktuális kultúrpolitikai kérdések is terítékre kerültek, például egy magyar kulturális intézet létrehozásának igénye Kolozsvárott. A rendezvény másik főszereplője Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója volt. A meghívottakkal Király Zoltán és Lakatos Mihály beszélgetett.

Testtel, hanggal, képversekkel

A Hvar-sziget dalnoknője a rá jellemző vendégszeretettel jófajta borral kínálta közönségét könyvbemutatója kezdetén. A pincehideggel nem is volt gond, de a Ladik Katalin természetességén, hiteles személyiségén átszűrt versek szerencsére a belső átmelegedést is biztosították.

Feliratkozás hírlevélre

Név:
E-mail cím*: