A gábor-cigány kultúrától a jövő számítógépéig, a boszorkányoktól a Drakula-kultuszig, a sör kultúrtörténetétől a pszichiátriai betegségek behatárolásáig több izgalmas témát vetett föl az Almásy László Kultúrtörténeti Kör, amely csaknem egy éve működik a kolozsvári Spritz Caféban. Alapítója és szervezője a kör megalakításának alapötletéről, előadóiról, témáiról, terveiről beszélt.

Felfedezőutak Almásy László szellemében 

Beszélgetés Boros Lóránd etnológussal

Hogyan alakult meg az Almásy László Kultúrtörténeti Kör, mi volt a célod vele és miért ezt a nevet viseli?

Az alapötlet itt született meg a Spritz Caféban. Bréda Ferenccel beszélgettünk arról, hogy alapítanunk kellene egy kultúrtörténeti kört. A fő gondolat az volt, hogy olyan témákról ejtsünk szót, amelyek nem igazán jelennek meg, esetleg olyan személyiségekről, akik kicsúsznak más intézményes keretből. Mindezt nagyon erősen összefogja Almásy László személyisége.  Ő a maga korában világhírű volt, sőt utána is, de ötven éven keresztül teljesen el kellett hallgatni a nevét.  Egykor a kairói repülőteret is róla nevezték el, kiképezte az ottani pilóták nagy többségét, felfedezte a Szaharának a legrejtettebb zugait, persze ebben voltak társai is, de ő volt köztük az egyik legkarizmatikusabb személyiség. A műholdak felfedezéséig a Szaharát az ő térképei alapján ismerték. Részben származása miatt a második világháború után teljesen indexre került, üldözték a különböző titkosszolgálatok, mint ahogy a magyar is. A Rákosi-érában egy szerencse folytán menekülhetett meg. Germanusz Gyula jól ismerte és kölcsönösen tisztelték egymást, ő egy híres Kelet-kutató a maga korában, akinek Rákosi a tanítványa volt egy gyorstalpaló történelmi kurzus erejéig, emiatt tudta megmenekíteni Almásyt is.  De az orosz titkosszolgálat, a KGB elődje tovább üldözte, a britek menekítették vissza Olaszországon keresztül Egyiptomba, ahol aztán komoly májbetegséget kapott és rövidesen elhunyt.
Az egyik legnagyobb magyar felfedező, ennek ellenére egyedül az Érdi Földrajztörténeti Múzeum udvarán lehetett egy kicsi mellszobra, 1990 után sem foglalkozhattak vele. Egy ausztrál származású, Hollandiában élő filmrendező készítette el a híres Angol beteg című filmet, ennek következtében lehetett Almásy világhíres, Hollywoodnak köszönhetően, ezzel egy időben kezdtek el többet írni és beszélni róla.

Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör csaknem egy éve alatt több, kuriózum számba menő témáról is beszélgettetek. Milyen izgalmasabb meghívottakat, előadásokat tudnál kiemelni?

A legelső kör, a nulladik tavaly augusztusban született, kéthetente szoktuk megrendezni, nem tudnék kiemelni egy bizonyos témát vagy meghívottat, mindegyik est a maga nemében érdekes volt. A legutóbbin Marosán Tamás A humor joga, a jog humora témával lépett föl, ezt megelőzően Simon Károly a mesterséges intelligenciáról és a természet informatikájáról beszélt, aztán korábban megfordult nálunk Benedek Dezső, aki a  valóságérzetünk határairól tartott előadást. Még korábban Vargha-Jenő László az Őrült normalitás, normális őrületről értekezett. Ez egy nagyon izgalmas témának bizonyult, hiszen az őrült és a normális között elég nehéz határt húzni. Karácsonyi Zsolt is meghívottunk volt, aki a műfordításról tartott előadást. Lakatos Róbert A boszorkányok feltámadása című legújabb filmjét hozta magával, ez György Attila azonos címet viselő könyvéből ihletődik, a filmvetítést követően Lakatos beszélt is a boszorkányokról. Filmrendezőknél maradva Jakab-Benke Nándort is ki kell emelnünk, aki ezúttal nem filmes témát hozott magával, a sör kultúrtörténetéről beszélt, Nándi ugyanis amatőr sörfőző. Ezt megelőzően pedig Szántai János a Drakula-mítoszokról értekezett. Gábor Lajos, mindannyiunk Lalija pedig a cigányok kultúrtörténetéről, cigány ezoterikáról, varázslatról tartott előadást egy sajátos megközelítésben, nem tudományosan, hanem az ilyen közösség egyik tagjaként. Bréda Ferenc előadása Seffedin Sefket és Gheorghe Sbarcea barátságáról nagyon erősen kötődik Almásy szelleméhez, hiszen mindkét figura élete hasonló volt, mint a kör nevét viselőé.  A próbaelőadást Az Ízisz-kultusz hatása a korai kereszténységre címmel én tartottam.

Több esten is részt vettem, azt tapasztaltam, hogy egyes előadásokra zsúfolásig megtelik a terem, viszont van olyan is, amelyen csak páran vesznek részt. Mi ennek az oka?

Abszolút teltház háromszor volt, Vargha-Jenő László előadásán, Benedek Dezső előadásán és Lakatos Róbert filmvetítésén, valamint Marosán Tamás és Gábor Lajos körén is sokan voltak. Mindenképp számít az előadó ismertsége. Lakatos, Benedek és Vargha egyetemi oktatók is, valószínűleg a diákok jobban rákattantak erre, na meg érdekes is volt, amiről beszéltek. De volt hasonló kaliberű előadás, ahol csak páran voltunk.

Milyen kritériumok alapján választottad ki az előadókat, illetve a tematikát?

Ez változó. Van, amikor én ajánlom a témát, van, amikor ők mondják, miről szeretnének beszélni. Lakatos Róbert, Karácsonyi Zsolt, Bréda Ferenc, Benedek Dezső hozták magukkal a témájukat. Vargha-Jenő Lászlónak, Marosán Tamásnak én sugalltam, Jakab- Benke Nándorral közösen egyeztünk meg. Az előadók egy része a barátom, jó ismerősöm, úgy gondoltam, érdekes dolgokról beszélhetnek, ezért esett rájuk a választás. Mindannyian voltunk egyetemisták, tudjuk, hogy van olyan kurzus, előadás, amit szívesen hallgatunk, mert az előadó jó rétor, karizmatikus személyiség. De olyan is van, hogy a téma nagyon izgalmas, de olyan savanyúan beszélnek róla, hogy elalszunk, nem tudja felkelteni a figyelmet.

Milyen meghívottakra számíthatunk az idei Almásy-évadban?

A következő est vendége Néda Zoltán, a híres kolozsvári fizikus dinasztia tagja lesz, ő valószínűleg a jövő számítógépeiről fog beszélni, hogy azok milyen fizikai elvek szerint fognak működni. A jelenlegi számítógépek szilíciumalapúak, a modern fizika újabb kutatásai alapján ez át fog alakulni, ezt is kifejti majd az előadó. Másik meghívottunk, Márkus-Barbarossa János, Európa egyik leghíresebb hangszerkészítője és restaurátora, a bécsi Dorotheum egyik főszakértője a zene és a társadalom kapcsolatáról fog beszélni.

Miért éppen a Spritz Café lett a kör helyszíne, szándékos volt, hogy a kávéházak közül erre esett a választás, vagy véletlenszerűen alakult így, egyáltalán miért a „kocsmai” közeg volt szimpatikus?

Szándékos volt, mert a tulajdonos, Kiss-Budai Tibor egy nyitott ember, helyet ad szinte bárminek, ami jó dolog. Molnár Attila itt rendezi meg a különböző gasztrofesztjeit, valamint nagyon sikeres zenei estek is helyet kaptak itt. Az Obsesionban vagy a Dieselben nem lehet ilyet szervezni, túl steril, sznob hely.
Ez egy igazi kocsma és egy igazi kávéház is egyben, ahová az Almásy „befér”. Léteznek hasonló előadások, mint amilyet mi csinálunk, csak azok előadótermekben zajlanak. Itt lehet cigarettázni, inni, utána szabadon beszélgetni – a meghívott vendéggel is. A tudományos, ismeretterjesztő közeg és kocsma közötti kompromisszum, amely nyitott és barátságos légkört biztosít.
 

Varga Melinda