Balázs Attilának a Könyvhétre jelent meg legújabb kötete, melyben a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorstörténetei mellett számos abszurd és mulatságos história is felvonul. „Szép kis történetekről” beszélgettünk az íróval pesti törzshelye, a Zappa napernyői alatt.

Herczeg Ákos kritikust, szerkesztőt kérdeztük a disszertációja tárgyául választott Ady Endréről, sorozatszerkesztésről, a FISZ és a JAK közti egyensúlyozásról és a KULTerről.

Felkutatta már sok száz neves magyar művész, tudós, politikus önéletrajzát, leveleit, búcsúszavait; feltárt „rejtett arcokat”; a fürdővilágtól a sportig kötetbe rendezte a magyar kultúra múlhatatlan értékeit. Hamarosan jeles személyek iskolai kudarcaival készül megismertetni az olvasót. Csiffáry Gabriella főlevéltáros az archívum falain messze túlmutató szellemi kalandokról mesélt.

Nem érzi magát rokonnak a kortárs szerzőkkel, de a világirodalommal sem. Úgy véli, a boldogság a bordák alatt lakozik, a novella pedig a regénynél nehezebb műfaj. Nem szereti az idilli Erdély-képet és a felolvasásokat sem. Bodor Ádámmal beszélgettünk.

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk harmadik részében Jász Attila, Király Farkas, Oláh János, Thimár Attila és Weiner Sennyey Tibor válaszát olvashatják.

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk második részében Füzi László, Gyurácz Ferenc, Lapis József, Mizser Attila és Zemlényi Attila válaszát olvashatják.

"Aki azt hiszi, hogy egy abszolút szépségideál vagy egy abszolút igazság mellett kell állást foglalnia, az előbb-utóbb valamiféle művészeti vagy politikai diktatúra elkötelezettje lesz. És akkor abban szépen berendezkedik, vagy csodálkozva a szemét dörzsöli, vagy titokban könnyeket ejt."

L. Simon László, az állami támogatásokért felelős Nemzeti Kulturális Alap leköszönő alelnöke radikális lépéssel korlátozná a nyomtatott kulturális folyóiratok számát. Kizárólag az online lapokat támogatná. Kulturális folyóiratok főszerkesztőit, szerkesztőit, munkatársait kérdeztük a témáról. Összeállításunk első részében Áfra János, Hász Róbert, Jenei Gyula, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin és Szalay Zoltán válaszát olvashatják.

Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című történelmi regényéből Báthory Annáról és a 16. századi nemesasszonyok életéről, a boszorkányperek hátteréről tudhatunk meg érdekes dolgokat. Az írónő a női szempontból megírt történelmi regényről, a lektűrről és erdélyiségéről is beszél interjúnkban.

A közelmúltban Dian Viktória vette át a legnagyobb múltú hazai ifjúsági kiadó, a Móra főszerkesztői tisztségét. Tradíció és modernség folytonosságáról, olvasó (vagy nem olvasó) gyerekekről beszélgettünk, a kiadó múltjára is visszatekintve.

Részeg egyetemistáknak oszt pezsgőtablettás vizet, irodalmi műhelyt vezet, prózát ír, és szóvicceket gyárt. Somogyi Tiborral, az Amúgy online irodalmi folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.

Regényének fordítását The Club at Eddy’s Bar címmel Dublinban és Londonban mutatták be, a BBC is interjúzott vele. Az angol próbaolvasók és a Booktrust, az angol könyvkereskedők hivatalos oldala kiválónak tartja a művet, a magyar kritikusok viszont hallgattak Az éj puha testéről. Böszörményi Zoltánnal beszélgettünk.

Huszonkilenc évesen József Attila-díjat kapott, amelyet bőrszerkóban vett át. Idén Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. Orbán János Dénessel beszélgettünk, aki jelenleg egy agresszív spielregényen, valamint egy kötetnyi Janus Pannonius-átköltésen dolgozik, és legszívesebben átírná a magyar irodalom tanításának kerettanterveit.

„Tetszik, nem tetszik, Bibinke is hamismás”

Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

Berényi Emőke szabadkai magyartanár, kritikus, újságíró, kultúrcsempész amazon, az Olvass be! rendezvénysorozat szervezője és a Híd Kör tagja. Az újvidéki Magyar Tanszék belharcairól, a vajdasági magyartanításról, kritikaírásról és kultúraszervezésről beszélgettünk vele.

Monográfiát ír a kortárs magyar líráról, nemrég köszönt le az Alföld versszerkesztői posztjáról, miközben a Fiatal Írók Szövetségének egyik sorozatszerkesztője lett. Irodalmi folyóiratokat nyomtatva olvas és főként az árnyékszéken, a Facebook-vitákat kocsmai beszélgetéshez hasonlítja. Lapis Józsefet kérdeztük.

A slam poetry „megtagadta a szépirodalmi klikkesedések generációkon végigsöprő konfliktusait” – mondja a Slam Poetry Erdély alapító tagja. A mozgalom egyéves történetéről, a műfaj erdélyi és anyaországi különbségeiről, a román slamről és hamarosan megjelenő gyermek-horrorpornó könyvéről kérdeztük Márkus Andrást.

Dr. Bódi Katalin irodalomtörténésszel, A Vörös Postakocsi debreceni szerkesztőjével beszélgettünk képzőművészetről, online és nyomtatott folyóiratokról, felvilágosodásról, feminizmusról, kasztrációról, hallgatókról és családról.

Gaborják Ádámmal beszélgettünk első, Megtalált helyed című kötetének megjelenése alkalmából többek között divatműfajokról, könyvdizájnról, ambícióiról, popkultúráról, és a József Attila Kör tiltakozásáról a német megszállás emlékműve kapcsán.