• Lajtos Nóra

    Betonba zárt sorsok

    A panelek mögött meghúzódó emberi sorsok gyakran ütköznek falakba. A bebetonozott szabadságvágy néha olyan, mintha ürügy lenne a túlélésre. Losonczy Attila jól ismeri gyermekkorából az óbudai panel-létet, a Flórián üzletközpontot mint „szocialista plázát” is megjelöli egyik novellájában.

  • Ferencz-Nagy Zoltán

    „Egyszer az ősöket is elosztjuk”

    Nehéz a gyökerek láthatatlan kacskaringójára, a talpunk alatti rezgésekre figyelni, ha a távolban hegyeket sejtünk. Pedig nem ártana néha lefeküdni és átengedni magunkon e frekvenciákat: a föld alatt sokkal intenzívebb az élet, mint a messzi, sejtelmes hegycsúcson. Az Ágtól ágig című kötet e gyökerek rezgéseit erősíti fel, áramoltatja.

  • Oláh András

    Amiről hallgatni kellett

    Hézagpótló munka Medvigy Endréé. Egyrészt egy elhallgatott nemzedék jeles alkotóira hívja fel az olvasóközönség figyelmét úgy, hogy tárgyilagosan feltárja a velük szemben felvetett problémákat is, másrész irodalmunk kordokumentumnak tekinthető műveit veszi górcső alá. Kendőzetlen, korrekt bemutatásra törekszik.

  • TOP10 – 2022. április

    Az Irodalmi Jelen áprilisi TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.
  • Biró Mónika-Anita

    Sóvárgástól sorvadásig

    Test és lélek szoros kapcsolata minden humán entitás létfeltételeinek alapját képezi. Böszörményi Zoltán kisregénye egy olyan problémakört tár fel, amely egyrészt ezen kapcsolat természetére mutat rá, másrészt pedig napjaink munkamigrációjának mértékét, s annak szociálpszichológiai vetületeit világítja meg egy külföldön dolgozó anyját súlyosan hiányoló gyermek szemszögéből. A Sóvárgás fontos társadalmi kérdésekre hívja fel az olvasó figyelmét.

  • Pusztai Ilona

    „A kritikus tehát bátran fanyalogjon”

    Bodor Ádám bár szellemi és politikai értelemben is világéletében autonóm, öntörvényű ember volt, mégis azon, napjainkban egyre ritkább konszenzusos személyiségek közé tartozik, akik inkább összekötnek, mintsem elválasztanak szekértáborokat. Ízig-vérig európai ember, aki nemcsak beszél, de életével, írásaival példázza is a szabadság, a tolerancia, az elesettekkel való együttérzés fontosságát. Ahogy Bori Erzsébet megjegyzi a bevezetőben már említett interjújában: „Balla Zsófia… sajnos nagyrészt elette a kenyerét minden további interjúkészítőnek”, mégis Az értelmezés útvesztői számos új adalékkal járul hozzá az életmű és az író megértéséhez.

  • Muth Ágota Gizella

    Erdélyi embermesék

    Hegedűs Imre János novelláskötetében a magyar és ezen belül az erdélyi történelem egy-egy szelete, meghatározó eseménye jelenik meg. Szereplői ugyan történelmi személyek, de egyben idealizált vonásokkal gazdagított hús-vér emberek is, akik az író elképzelte szituációkban egyéniségükkel és tetteikkel emberközelbe hozzák a történelmet. A vér színe emberi sorsokat tár fel a régmúltból, közelmúltból és a jelenből.

  • Farkas Nikolett

    „Rejtelmek, ha zengenek...”

    A könyv 27 rövid fejezetből áll össze, ugrálva az idősíkok között, ám ez mégsem zavaró, a szöveg koherens marad. A narrátor egyes szám harmadik személyű, mindentudó elbeszélő, aki még azt is elárulja, milyen történelmi események zajlottak a kilencvenes években, miközben P. és Mandola mit sem törődött a külvilággal. Bene Zoltán remek érzékkel ragadja meg azt a lélektani folyamatot, amelyen keresztülmehet egy ilyen veszteséggel együtt élő, bomlásnak indult elméjű ember.

  • TOP10 – 2022. március

    Az Irodalmi Jelen márciusi TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.
  • Szabó Fruzsina

    Lődörgés a világegyetemben

    Rónai Balázs Zoltán történetei tele vannak abszurd fordulatokkal, humorosan fanyar kiszólásokkal, és Woodstock hangulatát idéző politoxikomán élménykereséssel – igaz, a háttérben nem Jimi Hendrix szól, hanem az AC-DC, de ez már részletkérdés. Szóval olyasmi az egész, mintha Hajnóczy szövegeit egy London Dry Gin-es palackon keresztül próbálnánk olvasni varázslósipkában és Batman-köpenyben. Rendkívül egyedi szövegek.

  • Némethi Lajos

    Árnyak és halál – a halál árnyékában

    Fecske Csabáról és Árnyűző élet című kötetéről
    Némethi Lajos tanulmánya Fecske Csaba költészetébe vezeti be az olvasót.
  • Lakatos-Fleisz Katalin

    A nő mindig máshol van

    Bár a nőt a társadalom elvárásai ezerkarú polipként ölelik-fojtják magukhoz, az írásokban folyton érezzük: a nő valójában nem ez. A nő nem lelhető fel sem a társadalmi szerepmintákban, sem az aktusban, sem az anyaságban, sem a kozmetikai üzlet tükrében, de a mániákban és a kényszerekben sem. A nő mindig máshol van. Szüntelen önkeresés, felkiáltójel, lefutó szem a társadalom szövetében.

  • Varga Melinda, Biró Mónika-Anita

    Rétegek – Nőkről, szexről és más (társadalmi) tabukról

    Az Ezért nem alszom nálad című kötet összes írása költői szöveg, és Kosztolányira több novellában is találunk utalást. Izer Janka prózát ír ugyan, de poéta szíve van, efelől nincs kétségem. A sorok kiérnek a papír széléig, és néhány tipikus jegy arra utal, hogy novellát, elbeszélést olvasunk, de ezek igazából versek, és úgy is kell őket olvasni, mint költészeti produktumokat.

  • Muth Ágota Gizella

    „Olykor jó volna hinni a csodában”

    A kötet a szerző sokszínű írásművészetét tárja elénk. Változó a narráció is, hol az író mesél, hol az egyik szereplővel mondatja el a történetet, a választott figura sajátos nyelvhasználatával, amely lehet archaikus, népies vagy a mai köznyelvet követő. A helyszín általában Erdély, az idő több évszázadot ölel fel.

  • Bittner Mónika

    Útkereszteződés alárendelt úttal

    A kötet negyvenöt novellát tartalmaz, megkönnyítené a befogadást, ha (például a verseskötetekben megszokott) ciklusokba tagolva olvashatnánk a műveket. Szabó T. Anna erőssége az atmoszférateremtés, a kontemplatív leírásmód a legtöbb szövegben megjelenik, ezenfelül olyan novellákat is találunk, melyeket elejétől a végéig ez a szemlélődő hangnem jellemez.

  • TOP10 – 2022. február

    Az Irodalmi Jelen februári TOP 10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.
  • Pusztai Ilona

    Pirene hercegnő titkai

    Irene Solá mágikus realista prózája költőien szép, szemet-lelket gyönyörködtető, ugyanakkor vad és durva, néhol naturalisztikusan kegyetlen. E két pólust a regényben leginkább a férfiak: Doménec, illetve Hilari és Jaume figurái testesítik meg. Mert a hegyek világa egyszerre teszi az embert fogékonnyá a természet szépségére, ugyanakkor az életben maradásért rákényszerül a természet nyers erejével való örökös küzdelemre.

  • Kovács Újszászy Péter

    Bosch jégmadara és a XXII. század

    A kötet sokszínűségét fémjelzi, hogy a szerző nemcsak szembesít dolgokkal, hanem képzeletbeli utazásokra hív. Ezek a bejárt utak nem ugyanazok, amiket Hamvas Béla megélt, és amelyekről beszámolt a Babérligetkönyv, Téli tervek című darabjában. Szőcs Géza utazásai egészen a művész gyerekkoráig, a csokoládéfogyasztás öröméig kalauzolják el az olvasót: „Gyerekkoromban kétféle csokoládét ismertem. Egyik a brassói Dezrobirea gyár terméke volt. A másik, a finomabbik, a Vinga nevet viselte. Brassóról tudtam, hogy létező város, két álneve is van: Brașov meg Sztálinváros, azaz Orașul Stalin. De soha senkiről nem hallottam, aki vingai lett volna, vagy valaha is járt volna ott, vagy lett volna Vingán rokona vagy ismerőse. És ha államnyelven Vinga, akkor magyarul vajon mi?”
  • Kadlót Nikolett

    Egy szuszra

    A könyv népszerűségének egyik titka, hogy közel érezhetjük magunkhoz. Bárki lehetne a főhős, akit ismerünk: egyik kolléganőnk vagy barátunk, ismerősünk ismerőse, valamelyik rokonunk. Zárt világunk aligha fedi fel az ehhez hasonló traumákat, kálváriákat, amelyekkel nap mint nap megküzd valaki.

  • Frei Gabriella

    Skizofrénián innen és túl

    A négy ciklusból álló Angyalt reggelire jó néhány szövegben járja be ismét az emberi sors és a psziché azon mélységeit, amelyek alapján megkaphatná az Újabb történetek Skizofréniából alcímet. Már a nyitó írás (Függöny) visszaránt ebbe a kétségbeeséssel és téveszmékkel teli „országba”, ahol a halottakkal társalgó, zavart szereplők csak egy dologban biztosak: hogy ők bizony nem bolondok.