Szabó Magda az az író, aki halála után több mint tíz évvel is képes meglepetést postázni olvasóinak, sőt, látni véltük, ahogy november huszadikán lekukkantott a felhők közül a Hadik Kávéházba, és elégedett mosollyal nyugtázta Jolsvai Júlia és Juhász Anna beszélgetését újonnan előkerült, eddig ismeretlen regényéről. – A Jaffa Kiadó sajtótájékoztatóján jártunk.

„Mert végül, bolyongásunk, útkeresésünk, tévelygéseink, függőségeink, kritikus tömegével önmagába zuhanó, összeroppanó egónk bemutatása során, a színdarab befogadásakor önmagunkkal találkozunk, ez volna talán a színházba járás egyik értelme.” Formanek Csaba Hádész – Látomások az Alvilágból című darabjának előadásán Simon Adri járt.

A svábhegyi Jókai Klub látta vendégül Térey Jánost és Szöllősi Mátyást, akiknek friss prózakötetei – a Káli holtak és a Simon Péter – minden bizonnyal az idei év legfontosabb megjelenései közé tartoznak. Egyébként mindketten a „szomszédból” ugrottak át a Jókai Klubba, de budaiságukon kívül még több más közös nevezőre is fény derült az esten.

Az Irodalmi Magazin boszorkánytematikájú számának estje iránt akkora volt az előzetes érdeklődés, hogy az ember már-már boszorkányságot sejtett a háttérben. De semmi bűbáj, csak az irodalom vonzereje: Bánki Évával és Bartal Máriával Molnár Krisztina beszélgetett a sötétség egykori és mai asszonyairól, akik a polkorrekt világában már jócskán megszelídültek.

A Jelenkor folyóirat 60. születésnapját ünnepelték felolvasásokkal és sok zenével a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerkesztők és szerzők. Egy régi filmbejátszásból az is kiderült, milyen várakozás élt a rendszerváltás után az írókban a kultúra és művészet sorsát illetően.

„Varázslatos” könyvbemutatón vehetett részt, és Doina Ruşti román írónővel is találkozhatott, aki részt vett az Orpheusz Kiadó szervezte beszélgetésen – sőt még egy különleges recepttel és a hozzá tartozó, személyre szóló jóslattal is gazdagabban mehetett haza. Az Ártó receptek könyvéről beszélgetett a szerzővel és a fordítóval Erős Kinga és Király Farkas.

Néhány nappal ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték Szilágyi Istvánt, az Utunk egykori főszerkesztő-helyettesét, a Helikon kéthetilap alapító szerkesztőjét, akit nemcsak az idősebb, a kommunizmus idején szocializálódott olvasók ismernek, hanem a fiatalabb nemzedék is, a Kolozsvárott, az irodalom másik fontos bástyájában legalábbis biztosan.

Csatáink nemcsak a világgal, inkább önmagunkkal voltak. Az illúziókkal és a kételyekkel külön-külön kellett megküzdeni, s ez a pokoli harc volt, akinek sikerült, volt, akinek kevésbé. Nem tudtuk egymást segíteni abban, hogy démonjainkkal megküzdjünk.

Temesi Ferenc új regényét mutatta be a Magyar PEN Club és a Scolar Kiadó. Az esten összeforrott zene és próza, dallam és mondatok – még a felolvasásban is, ahogy ezt Temesinél szeretjük. Száraz Miklós György barátokról, őszinteségről, férfihiúságról és persze a szerelemről kérdezgette az írót, de arra is fény derült, mit fed a különös 49/49 cím.

A Mirotvorec nevű honlapon egyre bővülő halállista dacára a magyar politikus, polgármester, önkormányzati képviselő, tanár, kultúrmunkás stb. a helyén marad, és továbbra is teszi a dolgát. Így van ezzel dr. Dupka György történész, lágerkutató, lap- és könyvkiadó, mecénás, templomépítő stb. is, aki hosszú ideje minden évben megszervezi a Kárpátaljai Irodalmi Karavánt.

A világ legnagyobb könyvvásárán százkét országból 7300 kiállító vesz részt idén, s mintegy háromszázezer vendég látogatja a nemzetközi sajtónyilvánosság övező eseményt.

Boka László Peremek és középpontok című nagyszabású összehasonlító irodalomtudományi tanulmánykötetéről beszélgetett a szerzővel Reményi József Tamás és Tverdota György a Balassi Könyvesboltban. A kötet „szíve” Nagyvárad, de mégis a modernség hajnalának teljes magyar irodalmi palettáját áttekinti.

Október 4-én 18 órai kezdettel a budapesti Nagykörúton található Magyar Napló Könyvesboltban két határon túli szerző frissen megjelent könyvét mutatták be: Vári Fábián László Vásártér és Király Farkas Sortűz című művét.

Ellopták a nácik, túlélt egy bombázást és egy hatalmas tűzvészt, majd megtalálta egy bölcsen gondolkodó vasutas, és a negyvenes évek végén az Országos Széchényi Könyvtárba került: ez csupán egy-két epizód a hihetetlenül kalandos sorsú, 1559-ben kiadott Székely-krónika történetéből.  A könyvritkaság most visszakerült jogos tulajdonosához Sepsiszentgyörgyre, az átadásra az OSZK-ban került sor.

Bella István-díjasok antológiáját mutatták be egy jó hangulatú esten a Magyar Írószövetségben, ahol a megszólaló költők mind megemlítették a díj közösségkovácsoló erejét. Az est végén azt is megtudtuk a díj névadójának feleségétől, hol tartotta otthon Bella István a maga elismeréseit.

Átadták az idei Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, valamint a műfordítóknak – egy magyar és egy külföldi alkotónak – járó elismeréseket. Yang Lian kínai és Clive Wilmer angol költő akár találkozhattak is volna korábban Londonban, emelte ki Szőcs Géza, ám erre most Magyarországon adódott alkalmuk. – Összeállításunk a pécsi és a budapesti eseményekről, gazdag képanyaggal.

„A költészet egy és egyetlen anyanyelvünk”

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.  

Erdély-történetek volt a címe az Erdélyi Magyar Írók Ligája XVII. írótáborának, amelyet immár hagyományosan Árkoson (Kovászna megye) tartottak meg szeptember 6–9. között. A tábor hangulatát Király Farkas fotóriportja hivatott szemléltetni.

Kányádi Sándor-emlékkiállítás nyílt a Budai Vár tövében álló Virág Benedek-házban, egészen közel Sándor bácsi egykori tabáni otthonához. A tárlat anyaga a költő budai otthonából került a szép környezetbe, köztük olyan friss „leletek”, mint a csupán néhány napja előkerült kéziratok.