HELYSZÍNI

Hatvanéves lenne Szervác József költő. Emlékét idézték költőtársai, barátai a PIM dísztermében tartott ünnepségen beszélgetéssel, filmrészletekkel, szavalatokkal és megzenésítéssel.



Az Ózon kulturális-összművészeti magazin harmadik lapszámát vehette kezébe az érdeklődő az Írószövetség klubtermében, A hónap folyóirata márciusi rendezvényén.

Jász Attila költő, az Új Forrás főszerkesztője és Acsai Roland költő volt Turczi István vendége az idei év első Open Reading estjén.

A Hvar-sziget dalnoknője a rá jellemző vendégszeretettel jófajta borral kínálta közönségét könyvbemutatója kezdetén. A pincehideggel nem is volt gond, de a Ladik Katalin természetességén, hiteles személyiségén átszűrt versek szerencsére a belső átmelegedést is biztosították.

A költőké persze, övék elsősorban a fenti karakterisztika, de mégis: soraikba átszivárogtak a lényeges külső-belső vonások, lágyság és keménység, hosszú hullámzás és ütemes rövidség –  Simon Adri sokat sejtető, titokzatos mosolya, Magyari Andrea megfontolt tekintete és Boldogh Dezső csendes következetessége. Hármas könyvbemutatónak adott helyet az Írók Boltja: a Parnasszus könyvek Új vizeken sorozatában megjelent verseskötetekről beszélgetett a szerzőkkel Sütő Csaba András irodalomtörténész és Turczi István, költő, szerkesztő, kiadóvezető. - Laik Eszter tudósítása az Írók Boltjából.

"A vers áll az első helyen. Sose gondoltam volna, hogy a költészet ennyire beleivódik az ember idegrendszerébe. Talán mulatságosnak hangzik, de gyakran van úgy, hogy verssorokkal, rímekkel álmodom. Pszichiáternél még nem jártam, ha esetleg megkérdeznéd." – Ádám Tamás interjúja Turczi Istvánnal.

Január 28-án a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának és a Magyar Versmondók Egyesületének szervezésében ismét megrendezésre került a Kortársalgók OPEN READING felolvasó estje. Ezen alkalommal Szőcs Gézát és Stiller Krisztát látta vendégül a házigazda, Turczi István. A helyszínen járt lapunk tudósítója, Csepcsányi Éva és szerkesztője, Weiner Sennyey Tibor.  

A műfordítást én ugyanolyan alkotói műfajnak tartom, mint bármelyik „eredeti” alkotást. Különösen most, Kazinczy éve táján jó ezt hangsúlyozni. Hiszen a tizennyolcadik század végén megújuló magyar irodalom éppen műfordításokkal jelentkezett először. Válaszul egy kihívásra: Herder jóslatára. Az öreg korában Weimarban tiszteletesként élő német filozófus – talán egy szlovák nyelvész sugallatából tájékozódva – ugyanis azt írta le, hogy a magyar nyelv kiveszőben van, egyre kevesebben beszélik, „félő”, hogy nemsokára el fog tűnni a föld színéről. Ez váltotta ki – legendás erővel -- a nyelvújítást, és irodalmunk nagyszerű felvirágzását.

A Tokaji Írótáborról lapunk közölte Sáray Ákos, a tábor hivatalos fényképészének fotóriportját is, s most közzétesszük a tudósítónk által készített képeket is, melyek inkább az egyes írókra koncentrálnak, s talán közvetlenebbek is. A képek alatt készítőjüknek rövid jegyzeteit olvashatják.

Turczi István író, költő, műfordító, irodalomszervező és egyetemi doktor. A Parnasszus című folyóirat és Kiadó alapító főszerkesztője. A Magyar P.E.N. Club alelnöke, a Magyar Írószövetség választmányának tagja; az Írószövetség Költői szakosztályának elnöke, a World Congress of Poets UNESCO-világszervezet vezetőségi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kuratóriumi tagja. Itt hallható versei az Erotikon című kötetéből valók.