Sántha Attila

    Sántha Attila erdélyi magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke. Középiskoláit szülővárosában végezte (1986); a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát (1995), majd Szegeden doktorált (1999). 1992-től az Echinox magyar oldalainak szerkesztője volt; 1994 decemberében létrehozta az Előretolt Helyőrség c. folyóiratot, amelynek – később könyvsorozattá átalakult formájában is – szerkesztője. 1999–2000-ben az Oktatási és Nevelési Minisztériumban államtitkári tanácsos, 2000–2002 között a Sapientia EMTE irodavezetője, 2002–2004 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezetője, 2004–2005 között elnöke, a kézdivásárhelyi Zelegor Kiadó alapítója (2006).2006-ban hazaköltözött Székelyföldre, azóta Kézdiszászfaluban él, szabadúszó.

    Első versei az Utunkban jelentek meg 1985-ben, azóta rendszeresen közöl hazai és magyarországi lapokban. Ahhoz az írói csoporthoz tartozik, amely az Előretolt Helyőrség c. folyóirat és az Erdélyi Híradó kiadó körül tömörült. Ő az újdonságnak számító transzközép elindítója, ideológusa és teoretikusa. „Az Előretolt Helyőrség programos kiadványának szerzője – írja róla Fried István –, aki antiideologikus ideológiát szegez egyfelől a küldetésesként artikulálódó költészetteória ellen, másfelől nem hisz, pontosabban nem eléggé hisz abban a palimpszesztus-mód­szerben, amely (a »költőiség« őrzőjeként) a hagyománytörténésben beleszövi a maga költészetét a világköltészet szövedékébe, áttetsző maszkokat öltve, egyetlen költészetváltozatot sem utasítva el, számosat az önmagáéba integrálva.”

    Első kötetének verseiben – Balázs Imre József szerint – többféle irodalmi hagyományból merít, leggyakrabban Christian Morgensternből, de találkozunk verseiben Edward Lear-reminiszcenciákkal, Nietzsche-aforizmák sugallatával, sűrű utalásokkal Münchhausen báróra vagy a Rejtő Jenő-ponyvaregényből ismert Trop­pauer Hümérre. Ennek a költészetnek a nyelve tudatosan nyit a szubkultúra felé: szándékoltan köznapi, sőt olykor az obszcenitásig menően közönséges. Második kötetében a székely nyelvjárás és népköltészet elemeiből merít, ebből kiindulva teremt egy fiktív nyelvet, amely az abszurd felé nyit, de ugyanakkor egyfajta titokzatosságba is burkolja világát. Később ezt a vonalat viszi tovább, eljutva a poétikai regiszter határáig, sőt át is lépve azon. Egyfajta „anti-irodalom” ez, amellyel programszerűen kívánja meghökkenteni olvasóit.

    Írásait újabban a Helikon, Korunk, Látó, Echinox, Székelyföld, Alföld, Tiszatáj, Magyar NaplóPompejiSymposionBárka és a ContrapunctDilemaPoesisArt-Panorama közli.

    Gondozásában jelent meg Laji bá’ Szini Lajos Küzsdeg nyüszkölődések (Kézdivásárhely, 2005 és Kézdivásárhely, 2007), Duma István András Csángó mitológia (Kézdivásárhely, 2005) és Hosszu Zoltán Dani bá’ (Kézdivásárhely, 2007) c. kötete.

  • Sántha Attila (Ádám Gyula fotója)

    Egy mű akkor él, ha valakié lesz

    Beszélgetés Sántha Attilával a székely irodalomról, pályája fontosabb állomásairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évek kolozsvári irodalmáról, legújabb nyelvészeti munkájáról, a Bühnagy székely szótárról.
  • Sántha Attila: Bühnagy székely szótár
    Varga Melinda

    Hol éltek a honfoglalás előtt a székelyek?

    Sántha Attila Bühnagy székely szótára olyan, akár egy humorral fűszerezett nagyregény
    A szavak eredete bevezet bennünket a huszonegyedik században is önálló néptudattal rendelkező székely nép történetébe, egész korai időszakig, az V–IX. századig. A nyelvészeti mű segítségével a magyar nyelvet s annak működését is sokkal jobban átlátjuk.
  • Sántha Attila

    Londonban, egy dél után

    És jó, hogy jöttünk Kelet-Európából, azóta nem a feketéket okolják mindenért az angolok, hanem a lengyel-román-magyarokat.
  • Sántha Attila: Bühnagy székely szótár
    Mandics György

    A telefonkönyvtől a tündérvölgyig

    „Bízvást osztható Orbán János Dénes véleménye, aki Sántha Attila kitüntetésekor a Janus Pannonius-ünnepség keretében kifejtette, hogy ez a szótár nemcsak szótár, hanem egyfajta erdélyi novella- és versgyűjtemény, mely az erdélyi szavak kapcsán utazást tesz lehetővé az erdélyi magyar nyelv tündérvölgyében.” – Sántha Attila monumentális vállalkozását, a Bühnagy székely szótárt Mandics György mutatja be.
  • Sántha Attila

    Iszkiri a guruzsmás berbécs elől

    Sántha Attila olvas fel verseiből
    Sántha Attila olvas fel verseiből az Irodalmi Jelen olvasóinak.
  • Irodalmi Jelen

    Mai krimi a pesti alvilágról

    „Nem ismerem a szerző élettörténetét, de abból, amit ír, az a sanda gyanúm támad, hogy ő bizony belülről tapasztalta meg ezt a világot, és nemcsak ismeri, de érti is.” – Csabai Márk könyvéről Sántha Attila osztotta meg gondolatait velünk.
  • Irodalmi Jelen

    Kortárs versdialógus – az Irodalmi Jelen költészet napi versösszeállítása

    …a költészet végtelen hatalma nyűgözzön le. Ezért, és csakis ezért ér …a költészet végtelen hatalma nyűgözzön le. Ezért, és csakis ezért érdemes élni!
  • Irodalmi Jelen

    Kányádi Sándor köszöntése

    "S noha nem tisztem nekem dicsérni Sándor bátyámat, mégis el kell mondanom, olyan életet mondhat magáénak, értsd: olyan verseket írt, amelyek nyelvünket, értsd: világunkat beragyogják. S ha ugyanezzel az érzéssel térnék vissza én is majd az anyanyelvbe, én lennék a legboldogabb a világon." (Sántha Attila)
  • Milyen hazája van egy székelynek?

    Távoli beszélgetés Sántha Attilával
    Sántha Attila legújabb verseskötetében, a Razglednicákban megrendítő családtörténetet, felmenőinek sorsát, a két világháború alatt átélt tragédiákat tárja az olvasó elé. A költőt az új kötete mellett a székely irodalomról és nyelvészeti kutatásairól kérdeztük. – Varga Melinda interjúja
  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: Apám bundasapkája

    Aztán teltek az évek, már nagy lettem a térdlovagláshoz.
  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: A néma kovács

    József fia Albert is cifrázta, igaz, kisebb kedvvel, mint az apja, és semmiképp sem Arhangelszkban, ahol a táborban ottmaradt.
  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: A Nappal szemben

    Hát méges van Isten, nyugtázta a pap, s úgy tűnt az őszi melegben, Pókahalma régi helyén az ősi nyíres fái is látszottak.
  • Irodalmi Jelen

    Székely razglednicák, bolygó tüzek, monostori angyalok

    A Kolozsvári Magyar Napok hétvégi irodalmi rendezvényeire meglepően sokan voltak kíváncsiak. A Bulgakov terasza zsúfolásig megtelt Szilágyi István szerzői estjén, de Sántha Attila új kötete, Bréda Ferenc könyvbemutatója és a panegirikusz-péntek is szépszámú közönséget vonzott.
  • Irodalmi Jelen

    A Csíki Székely Krónika Tusványoson

    Sántha Attila – több verses- és prózakötet szerzője, a transzközép egyik alapítója – az idei Tusványoson, a Csűr Teraszon ezúttal rendkívül izgalmas kutatásairól beszélt, amelyekben utánajár a Csíki Székely Krónika hitelességének, vagyis a székelyek eredetének.
  • A rézfaszú bagolytól a nagy székely marketingfogásig

    Sántha Attilát, a transzközép „blöff” és írócsoportosulás ötletgazdáját, a Székely Szótár, az Amál és Kemál „versbesztszellerkötet” szerzőjét kérdeztük székely irodalomról, nyelvről és észjárásról, szadomazóról és jövőbeli terveiről.