A magyar dráma napjának előestéjén benézhettünk a Radnóti Színház kulisszái mögé, és ízelítőt kaphattunk az új éved bemutatóiból. A repertoárban lesz zenés irodalom, Alföldi-rendezés, Mohácsi-, Ibsen- és Schnitzler darab is.

Weöres Sándor munkásságáról írt tanulmánykötetet Harmath Artemisz Szüntelen jóvátétel címmel. A könyvről Dr. Szirák Péter beszélgetett a szerzővel az Írók boltjában.

Megrendítő a költőóriások nemzedékének utolsó képviselőjét személyesen látni, hallani. Mintha Radnóti, Nagy László, Weöres Sándor vagy Pilinszky elevenedne meg szemünk előtt. Juhász Ferenc nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte, s ami még nagyszerűbb: mind a mai napig alkot! Tudósítás Hegedűs János fotóival.

Első ízben rendezték meg országszerte az Olvasás Éjszakáját, amelyen a könyvesboltok izgalmas programokkal csábították be az olvasókat. Miközben Budapesten többek között Karafiáth Orsolyával, drMáriással, Csányi Vilmossal töltekezhettek az éjszakai felfrissülésre vágyók, a Libri Könyvpalotában a könyv „éjszakájáról” folytattak éles vitát kiadók, terjesztők és könyvtárosok.

Mohás Lívia szépirodalmi művei mellett számos önismereti, lélektani mű szerzője. Augusztus 20-án „a közelmúlt és a jelenkor emberi történéseit feltáró regényeiért és esszéírói munkásságáért” vehetett át állami kitüntetést. A sportpályától az irodalmi pályáig ívelő életútjáról és a bennünk lakó görög istenekről beszélgettünk az író-pszichológussal.

Wiktor Woroszylski lengyel újságíró és költő számára 1956-os magyarországi tartózkodása igazi fordulópont volt. Magyar nyelven először olvasható önálló kötetét – amelyet az Irodalmi Jelen adott ki, Gömöri György és Kerényi Grácia fordításában – a Lengyel Intézetben mutatták be.

A Magyar PEN Club estjén Konrád György többek között első külföldi megjelenéséről, a történelem drámai fordulatairól és pszichológusi múltja groteszk pillanatairól mesélt. Az íróval Márton László, Hans-Henning Paetzke és Szőcs Géza beszélgetett az általuk választott és felolvasott szövegrészletek alapján.

Szijj Ferencet új oldaláról, a vizuális művészetek alkotójaként ismerhették meg olvasói az Írók Boltjában, a „szanatóriumi” együttlét alkalmával.

Reményi Róbert neve sokaknak összefonódik a Gellért tér közeli, barátságos kis „kultúrtér”, a Moha kávézó pincéjében működő Godot Filmklubbal. A vetítések után a beszélgetések olykor alig akarnak véget érni, pedig a nézők sokszor akkor találkoznak egymással először. A boltíves helyiségbe alászállva egy más világba csöppenünk, ahová aztán muszáj újra és újra visszatérni. Beszélgetés Reményi Róberttel.

Papp Anikó Míra illusztrátor munkáiból nyílt kiállítás a Lítea Könyvesboltban a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe hétvégéjének előestéjén. A rendezvény középpontjában idén a gyermekirodalom áll majd, melynek apropóját a Weöres-centenárium is adta.

Van, aki versei által ismerte meg, van, akit a tánca hódított meg, első kötetét sokan művészi aktfotói miatt vették kézbe. A költészet mellett „számomra jó érzés lemászni a papírról és húsnak lenni, táncolni, szépnek lenni, fiatalnak, modellkedni…” – mondja a fiatal költő, aki a Bakui Költészeti Fesztiválon képviselte Magyarországot.

„Maga bizonyára francia” – mondják lépten-nyomon Hercule Poirot-nak Agatha Christie regényeiben, aki udvarias biccentéssel helyesbít: „Belga, ha szabad kérnem”. A filmfeldolgozásokban remekül érvényesülnek a válaszpillantások – féloldalasan felszaladó szemöldök, egy alig hallható kis „oh”, furcsálkodva kérdő tekintet: számít ez valamit?

Ellátogattunk a Városkommunikáció blog meghirdette I. Várospiknikre, ahol megtudtuk, mi az urban poetry, és megismertük a főváros néhány megkapóan sokoldalú lakóját.

Lekoppintható versek, 3D nyomtatóval megjelenített, kitapogatható sorok, térbe kivetülő Weöres-galaxis és versfújás: a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres-kiállítása olyan látványosság, amely kilépett a hagyományosan tisztelettudó-didaktikus tárlatvilágból, és szó szerint a kezünkbe adja a költészetet.

Rendhagyóan szórakoztatóra sikeredett Pál Dániel Levente szerzői estje és beszélgetése Czapáry Veronikával a Godot Irodalmi Estek sorozatban. „Hát lehet engem moderálni?” – hangzott el a költői kérdés a szerző szájából a műsor csúcspontján, és az est végére elég egyértelmű lett a válasz.

A szegedi Thealter fesztiválon Arany János Toldijának akciódús feldolgozását és Agota Kristof A nagy füzet című regényéből készült előadást tekintettük meg.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Szőcs Petrát Kétvízköz című, első verseskötetének megjelenése apropóján kérdeztük Kolozsvárról, Budapestről, álmokról, pókokról és irodalmi estekről.

A New York Művészpáholy estjén Janikovszky Évára emlékeztek fia, Janikovszky János és egykori barátai, Gálvölgyi János, Gálvölgyi Judit, Rigó Béla, valamint a hajdani gyereksztár, Ullmann Mónika.

Szűcs Lajos József Attila- és Petri György-verseket mondott a Nyitott Műhelyben. Csak a versek szóltak tisztán, kíséret és hangosítás nélkül. Tizenhárom éve halt meg Petri Görgy.