Az impozáns Ybl-villában, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében került sor a Magyar Írószövetség rendezte Ady-konferenciára, amelynek előadásai a máig ható Ady-viták története mellett Ady költészetének zenei kapcsolódásaira és a modernség számos aspektusára is kitértek.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága az Országház felsőházi termében
rendezett konferenciát, ahol kulturális intézmények vezetői beszéltek jelen működésükről és jövőbeli terveikről. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az irodalom helyzetét Demeter Szilárd főigazgató járta körül előadásában.

A végéhez közeledő esztendőben több rendezvény – köztük egy sikeres diákvetélkedő – hozta közelebb Vas Gereben alakját és életművét napjaink közönségéhez, a nevét viselő művelődési ház és könyvtár szervezésében. Enyigen 2018-at – az író születésének 195., halálának 150 évfordulóját – Vas Gereben emlékévnek-nyilvánították. – Hudy Árpád tudósítása.

„Ő Dsida Psalmusa, ő Kinizsi tánca a kenyérmezei csatatéren, és ő Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István és Zápolya szobra Kolozsvár főterén. Ő a csatából elkéső Zápolya, és ő a temesvári piacon megégetett Dózsa György.” – Szőcs Géza beszéde Az erdélyi magyar szellemi élet a 21. században címmel megrendezett konferencián hangzott el.

A Magyar Művészeti Akadémia Csoóri Sándor emlékére rendezett konferenciát február 6-án és 7-én a budapesti Vigadóban. Az előadások a költő, az esszéista, a közéleti szereplő és nem utolsósorban az ember alkotásait elemezték a két nap alatt, három-három szekcióban. – A nyitónap első két szekciójának előadásait foglaljuk össze.

Kétnyelvű kötetet mutatott be az Erdélyi Szövetség – a két éve rendezett Embermentés-konferencia előadásai immár angolul és németül is olvashatók, hogy nemzetközi szinten is ismertté tegyék a második világháborús Magyarországon végzett áldozatos munkát.

A fenti címmel rendeztek konferenciát Esterházy Péter emlékére az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol barátok, kollégák idézték fel az írót, a közéleti embert, a matematika, a zene, a képzőművészet lelkes csodálóját, és a nem-politizálással is meghatározó véleményformálót.

A romániai magyar felsőoktatás szakmai-szervezeti kérdéseit járta körül az Erdélyi Szövetség legutóbbi konferenciáján, amelynek védnöke és egyik előadója dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt.

„Idén már kissé szelídült a koncepció: a bölcsész- és társadalomtudományi szekciókba például a közgazdaságinál – a paksi beruházás eseménytörténete – távolabbi téma nem került. S az is bölcs döntés volt, hogy a medikusok maguk közt vitatták meg orvostudományi kutatásaikat.” – Gilbert Edit jegyzete.

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara – a korábbi évekhez hasonlóan – idén tavasszal is sokszínű rendezvénysorozattal várta a határon túli magyar irodalom iránt érdeklődőket. Ennek eseményeiből adunk ízelítőt.

A fenti címmel rendeztek konferenciát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ráhangolásképp a 2015 őszén indítandó kreatív írás és művészeti kritika mesterszakhoz. A délelőtt a költőké, a délután a prózistáké volt, a kettő között pedig a kritikaírás kulisszái mögé pillanthatott be a hallgatóság.

Európában a legszervezettebb zsidómentés Magyarországon zajlott a második világháború idején. Az Erdélyi Szövetség a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a témában.

Többször átértékelt, ellentmondásosan megítélt és maga is ellentmondásokat hordozó művész és politikus, akire azonban biztosan igaz: nagy író volt. A kétszáz éve született Kemény Zsigmondról irodalmárok és történészek részvételével rendeztek kerekasztalt, az apropó két kötet megjelenése.

Izgalmas vita bontakozott ki az Irodalmi Jelen és PEN Club szervezésében lezajlott konferencián a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Márai Sándor Hallgatni akartam című művének tanulságait elemezték történészek és irodalmárok.

Egész napos konferenciával emlékezett a Magyar Írószövetség holokauszt-áldozat írókra, egy-egy előadást szentelve többek között Halász Gábor, Karácsony Benő, Pap Károly, Sárközi György, Szerb Antal munkásságának.

"Adaptációk" címmel rendezett minikonferenciát a József Attila Kör a Nyitott Műhelyben, izgalmas irodalmi, színházi és filmes témákkal, előadásokkal és beszélgetésekkel, kortárs költők, írók felolvasásával.

Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

Erdélyi gróf, író, külügyminiszter, Bartók színpadra állítója, a Helikon kulcsfigurája, díszlet- és jelmeztervező. Dúsgazdagon született és koldusszegényen halt meg. – A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján Bánffy Miklós emlékét idézték meg irodalmárok, történészek, kutatók.

A Pannon Egyetem Gárdonyi-emlékülésén a 150 éve született író műveinek újszerű értelmezésével és több modern megközelítésével is találkozhattunk.

Ady Kelet- és Nyugat-képe, erdélyisége, az iskolai „macsó” és a slammerek ihletője is megelevenedett azon a konferencián, amelyet a Politikatörténeti Intézetben rendeztek a költőről. A szekciók végén Erdős Virág, Kovács András Ferenc, Nyerges Gábor Ádám és Térey János rímeltették műveiket Adyra.