Hermann Hessét a huszadik század gazdag német irodalmának legnagyobbjai közé sorolja az utókor ítészeinek hada. A Narziss és Goldmund, valamint a Nobel-díjat nyert Az üveggyöngyjáték tökéletességre törekvő remekművek. Pályája korábbi szakaszában írt két kurtább regénye a széles olvasóközönség kedvencévé vált az elmúlt évszázadban.

Lénárd Jenő (1878-1924) a századelő különleges alakját, filozófusát, orientalistáját, íróját az irodalomtörténet nagyrészt elfelejtette, talán csak a németnyelvű keletkutatás nem, köszönhetően németül megjelent cikkeinek. Pedig kiemelkedő munkáit magyarul írta, mint amilyen a kétkötetes Dhammó, vagy a Buddho-rupam esszéje, mely „Buddha testiségével” foglalkozott.