Csak bírd szusszal a szombatot – Fesztiválvilág 2

Régi tapasztalat, hogy szombaton csak az menjen könyvfesztiválozni, aki bírja a tömeget, a trópusi meleget, mosolyogva tűri, hogy percenként nekimennek, jól tud tülekedni és sorban állni. Persze, a jutalom sem marad el, hiszen a szombati csúcson találkozhatunk a legnagyobb eséllyel kedvenc írónkkal-költőnkkel.

És hogy a fenti bevezető után helyrebillentsük a mérleg nyelvét, az alábbi képes riport csupa olyan pillanatról fog szólni, amiért viszont megéri a szombati küzdelem. Idén sem maradtak el a nagy és kellemes meglepetések – például a (majdnem) sikertelen bejutási kísérletek a hatalmas érdeklődés mellett zajló programokra. A Király István frissen megjelent naplójáról szóló beszélgetésre csak úgy lehetett beférni, mint a japán metrókocsikba, s bár erősen más műfaj, de az egykor rendkívül népszerű, és most sok év után újra kötettel jelentkező Tisza Kata könyvbemutatójára még ennyire sem. Maradtak azért még csemegék bőven.

Például a REPOSZT bemutatója, aminek már a címe is telitalálat. A Móra Kiadó új sororzatában a kamaszokhoz hozza közel a klasszikus magyar költészetet, mégpedig úgy, hogy "menő" kortárs költők, slammerek ajánlják a nagyokat: Pion István, Kemény Zsófi és Gábor Tamás Indiana. A kiadó abból indult ki, hogy ők sokkal hitelesebben tudják megragadni a kamaszvilághoz jobban kötődő érzelmeket, jelenségeket. Minden kötetet más szlemmer szerkeszt, és egy kötet 70-80 verset tartalmaz, s mellettük a válogató kommentjeit arról,  miért érdekes számára egy-egy vers, miért szereti vagy éppen miért nem. Kemény Zsófi például arról beszélt a bemutatón, hogy nála ennek a felkérésnek köszönhetően vette át az első helyet Arany János, és "ütötte ki a nyeregből" Petőfit.

Ők hasonló generáció, mint Kemény Zsófiék, csak nem magyarok, hanem Európa minden tájáról érkezett debütáló tehetségek. A hagyományosan megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján Gács Anna és  Forgách András beszélgettek a külföldi vendégekkel, akiket mindig élvezet hallgatni.

Gerlóczy Márton egyre népszerűbb, már nem is merjük csak úgy "marcizni", mint a régi, nagy, kölyökkori berobbanása, az Igazolt hiányzás idején.

A tudósítónak minden mentsége megvan a gyatra felvételhez: ez az a bizonyos bemutató, Király István frissen kiadott naplójáról szóló beszélgetés, ahol leghátul, egy dobozra felállva tudtunk csak fotózni, mert a tömeg az ajtón túl is szorongott. György Péter és Katona Ferenc a nagy irodalmár lánya, és a kéziratok felfedezője, Király Júlia moderációja mellett beszélgettek. Király Istvánt, ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből mindenki ismeri, Ady értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem a Kádár-korszak meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is. György Péter épp e szerepére tért ki részletesen, és szó esett a tudós jóhiszemű és kevésbé jóhiszemű nézeteiről, az ötvenes-hatvanas évek átmenetéről, és a lassú kiszorulásról, a Kádár-kor végéről.

Nem olyan rég távozott az egyik legnépszerűbb magyar színész, Sztankay István. Léner Péter az ő életét írta meg kötetben, a rajongók nagy örömére.

Benyák Zoltán (jobbra) és Bíró Szabolcs a fiatalok körében a legnépszerűbbek, részben történelemi tárgyú, részben fantasy-regényeik okán. Mindketten utazásaikról meséltek, és a regénybe beemelt valós helyszínekről, történelmi eseményekről. A dunaszerdahelyi születésű Bíró Szabolcsnak meghatározó táj a Felvidék, míg Benyák Zoltán a képzeletbeli tájakat preferálja. 

Szintén felvidéki kolléga: Tóth László költő, a pozsonyi Irodalmi Szemle főszerkesztője, a szovákiai magyar kultúra és irodalom egyik legfontosabb őrzője, terjesztője, s ezt a munkát kiadóvezetőként is végzi. Itt éppen egy kötetét deidkálja.

Ő is fontos "őrszeme" a magyar kulturális életnek, és egyben a legkeményebb "odamondogató": Puzsér Róbert. Farkas Attila Mártonnal közösen dedikálták Apu azért iszik, mert te sírsz című esszékötetüket, melyben a legellentmondásosabb társadalmi jelenségeket vették górcső alá. A kötete egy élő sorozat írott változata, és aki kedveli a "fiúk" szókimondó stílusát, ne hagyja ki.

A Millenáris B csarnokának galériáján rendezett kiállítást is érdemes volt megnézni: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Cirkusz és Varietének közös művészeti projektje során kiváló alkotások születtek.

Például Mara Kinga alkotása, amit nem is kell magyarázni, csak nézni.

A Kortárs Kiadó nagyszabású rendezvényén Zelei Miklós A kettézárt falu című kötetét mutatták be a szerző és többek között Ambrus Lajos, a Kortárs Kiadó vezetője részvételével. Zelei Miklós egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a Kisszelmenc (Ukrajna) és Nagyszelmenc (Szlovákia) közötti határon álló kapu kinyitását. A kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye arról szól, hogy miként választották szét ezt az eredetileg magyarországi kis települést. Mint a bemutatón elhangzott, Zelei Miklós nélkül a 20. századi kárpátaljai magyar történelem bizony másként alakult volna. 

Kerékgyátó István, akinek több művéről is írtunk az Irodalmi Jelenben, újabb kötettel jelentkezett, és már a címlapján sem kertel a Kalligram Kiadó. A rendszerváltó című regény egy rendkívül izgalmas történet, részben politikai krimi, mindamellett kitűnő szépirodalom. 

Nagy érdeklődés övezte a Románia standjánál rendezett könyvbemutatót, melynek vendége volt Claudiu M. Florian, és a Játszadozások kora – Erdélyi gyerekkorom regénye című művéről beszélgetett vele Koszta Gabriella fordító és Csordás Gábor.

Aki David Szalay eddig két, magyarul megjelent kötete bármelyikét is kezébe veszi, utána mindig fel fogja kapni a fejét az író neve hallatán. Nemcsak csengése miatt, hiszen a magyar apától származó alkotó továbbra is magyarnak vallja magát, mint ezt hangsúlyozta is a bemutatón, de azért is, mert mindkét regénye letehetetlen. A Typotex Kiadónál megjelent Ártatlanság után most a Minden, ami férfi című regénye metszően pontos ábrázolása a huszonegyedik századi férfilétnek. A könyv kilenc történetének főszereplői olyan férfiak, akik életük különböző stádiumaiban, az otthonuktól távol próbálják megérteni, hogy mit jelent a jelenben élni. Az írót Kiss Gábor fordító faggatta.

Egy kis madártávlat.

Végre megtudtuk azt is, milyen egy biblioterápiás foglalkozás. A Közkönyvtári Egylet Sóron Ildikó biblioterapeuta vezetésével Léleklapozgatás a könyvtárban címmel tartott órát, amely azonban korántsem tanóra. Amikor becsöppentünk, éppen Tóth Krisztina Elvesztett tárgyak írnoka című verse kapcsán beszéltek arról a résztvevők, ki milyen számára értékes (és miért az) tárgyat veszített már el, s hogy élte meg ezt a veszteséget. Kedvet kaptunk a biblioterápiához.

Legkedvesebb és örök fotóalanyunk: Payer Imre és partnere, Bak Rita

Egy bemozdulós lesifotó erejéig elcsíptük Peer Krisztiánt, aki sok-sok évi hallgatás után újra verseskötettel jelentkezett, s talán visszatér az irodalmi életbe. Itt most azonban nem költőként, hanem vásárlóként volt jelen.

Az idei fesztiváli kötetek egyik legizgalmasabb darabja Astrid Lindgren, a népszerű ifjúsági szerző Háborús napló című műve. Ezzel egy időben mutatják be Magyarországon az Astrid című dokumentumfilmet. A fesztiváli rendezvényt Niclas Trouvé, Svédország nagykövete nyitotta meg, majd Hollander Judit fordító (balra) és Dóka Péter szerkesztő mutatták be. Tizenhét ​bőrkötéses füzet lapult egy ruháskosárban Astrid Lindgren hajdani lakásában, és csak egy évtizeddel az írónő halála után, 2013-ban kerültek elő. A füzetek egyetlen naplóvá állnak össze, amelyet a háború kitörésétől egészen 1945 szilveszteréig vezetett. 

"Ki dedikál, Shakespeare?" – kérdezte egy olvasó a kb. százméteres sort látva, amely végignyúlt a B épület két csarnokán. Hát nem, kedves Olvasó, eláruljuk, ki dedikált. Az úgynevezett Vaják-ciklus lengyel szerzője, Andrzej Sapkowski. Ne szégyenkezzen senki, ha nem hallott róla, ez a sorozat afféle lengyel Conan, a barbár. Szóval, valami fantasy, sci-fi, krimi és ki-tudja-milyen keverék, amelyek mostanában tarolnak a népszerűségi versenyben. Vagyis: nem, nem Shakespeare.

Szerzőnk, Pál Dániel Levente Az Úr Nyolcadik Kerülete című regényének részleteit már az Irodalmi Jelenből is ismerhetik az olvasók. A kötet bemutatója igazi showműsorrá kerekedett, és itt most nem is a szerzőt emeljük ki, bár ő is nagyban emelte az est fényét, hanem a közreműködő Őze Áron színművészt és Nagy Koppány Zsoltot, akik szinte élő előadást kerekítettek a felolvasott részletekből. Persze Pál Dani is nagy mókamester, és még Kovács Vanda is társult a beszélgetést követő felolvasószínházhoz.

Talán nem mindenki tudja, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumnak van egy kis boltja, ahol jobbnál jobb ajándéktárgyak kaphatók irodalomszeretőknek. A radírtól a könyvjelzőn át a képeslapig és határidőnaplóig minden van.

Még PIMKItűzők is.

Petőcz András Óbudai Mágusképző című új gyermekkönyvét a Napkút Kiadó jelentette meg, az író éppen dedikál. Bemutatóján Lovász Andrea, a gyerekirodalom avatott szakértője beszélgetett vele.

Ignacy Karpowicz a visegrádi országok díszvendégsége meghívottjaként vett részt a Könyvfesztiválon. Korábban már lépett fel nálunk az író, Égiek és földiek című szatirikus regénye nyomán. Metsző humorral társuló bölcseleti hajlamát most sem hagyta otthon, a Szálkák című új kötetének bemutatóján. A regényt a kiváló lengyel fordító, Körner Gábor ültette át magyarra. Itt kell megemlítenünk, hogy a programmal párhuzamosan zajlott a Magyar Műfordítók Egyesületének eszmecseréje, melynek egyik programpontja az úgynevezett Jeromos oroszlánja-díj átadása volt. Ezt az elismerést idén először ítélték oda annak a kiadónak, amely mind közül a leginkább megbecsüli műfordítóit, mintegy oroszlánként védelmezve őket, értékelve munkájukat. A díjat a Karpowiczot is megjelentető Typotex, valamint a Magvető Kiadó kapta. 

Ugyan nem dedikálnak, csupán az irodalom körüli "papírmunkát" intézik, de azért érdemes volt együtt megörökíteni Karádi Évát, a nemrég elbúcsúzott Magyar Lettre Internationale folyóirat főszerkesztőjét, valamint Csordás Gábort. A háttérben a szombati forgatag.

Szöveg és képek: Laik Eszter