Aki szétszeretkezte a transzszilván nyavalygást

Helyszíni

Orbán János Dénes könyvbemutatóján jól megfért egymás mellett svéd metafizika és duhaj pornóköltészet, amiképp szó esett még Kolozsvárról, ivászatról, Faustról, kocsmákról és megannyi vonatkozásáról az OJD-univerzumnak. Az írót Nyáry Krisztián kérdezgette, Nagy Koppány Zsolt és Farkas Wellmann Endre parodizálta.

 

 

Az Uránia Filmszínház impozáns kávézójában egy idő után az általános zsongás is elcsendesedett, és az is a felolvasott szövegrészekre kezdett figyelni, aki egyébként csak egy mozi utáni kávéra ült be. Nem mellesleg a kötet is egy kávéházat idéz meg, ama bizonyos Swedenborgot, amelynek a névadója a svéd tudós és misztikus – róla is bőven szó esett az esten, de ne szaladjunk előre.


Elek Ferenc olvasott fel a regényből

 

Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője, mint megosztotta, régóta nyaggatta a szerzőt e regénye miatt; nem is csoda, Orbán János Dénes már 2005-ben ígérte, hogy hamarosan elkészül – tudtuk meg a főszerkesztőtől, aki mint az Előretolt Helyőrség babérkoszorús költővé-íróvá lett vezéregyéniségét mutatta be a szerzőt. A kolozsvári ifjak „szétitták, szétszeretkezték a transzszilvanista nyavalygást” – jellemezte a kilencvenes évek fenegyerekeit Szabó Tibor. A tabukat nem ismerő író-költőcsoport kultikus egyénisége lett OJD, akiből Nyáry Krisztián egész enciklopédiát állított össze az estre: betűrendben sorolt hívószavakra várta az író feleleteit, kommentárjait.

Szabó Tibor Benjámin évek óta nyaggatta OJD-t a regény miatt

 

Kezdte mindjárt az André névvel, aki A Swedenborg kávéház főhőse, és Elek Ferenc színművész előadásában el is merülhettünk kissé életfilozófiájában. André amellett, hogy nőimádó, egy magát váteszként aposztrofáló egzaltált költő, s ennek köszönhetően 12-13 versbetét is szerepel a regényben. Aztán ott van Ágnes, a szerelem záloga, a szerelem pedig központi kérdése a műnek, a főhős akár ölni is hajlandó érte – vallotta meg OJD. Emellett persze metafizikai és nemzedéki regényről is beszélünk: a kolozsvári egyetemisták életének legduhajabb pillanatai elevenednek meg benne. Játszódhatna bármely térség hasonló méretű városában, vélte a szerző, de jellegzetességei miatt Nyáry Krisztián mégiscsak erősen Kelet-Európához köti a helyszínt.

Az Uránia mozi gyönyörű galériáján tartották a bemutatót

 

S hogy miért fontos az írónak a kávéház mint motívum? (B mint Bulgakov hívószóra jött a kérdés.) „Kávéházi író vagyok, mint a nyugatosok” – vallotta meg Orbán János Dénes, aki írni is jól tud a zsongásban. S ha már nyugatosok, szóba jöttek a mai mesterek is a regénybeli Doktor Hugó alakja kapcsán, akiben felfedezhetjük Bréda Ferencet, a csodabogár egyetemi tanárt. De az író még sok más mesterét is megemlítette, Sántha Attilától Faludyn, Szőcs Gézán és Fried Istvánon át Margócsy Istvánig. Ők mind foglalkoztak írásaival, előmozdították a pályáját. Amely most ugyancsak termékeny szakaszába érkezett: A Swedenborg kávéházzal párhuzamosan egy Faust-darabját is bemutatták Debrecenben. OJD elmondta, mindig foglalkoztatta az ezoterika kultúrtörténete, ahogy a boszorkányság, az ördögök és egyéb túlvilági hitek, vallások múltja is. De még a gonosz is erősen megjelenik a művekben – emlékeztetett Nyáry Krisztián, amire az író úgy reagált: érdekli a gonosz metafizikája, még egy nő is izgalmasabb, ha van benne egy csepp gonoszság. Amiképp az őrület is vonzza az alkotót, aki irtózik a „szürke egerektől”, viszont szereti a „hisztis, egzaltált” embereket.

Nyáry Krisztián szóbeli OJD-enciklopédiát állított össze

 

A C mint coitus hívószó a múlt kapuit nyitogatta: OJD elmesélte, hogy a cenzúra alóli felszabadulás időszakára esett a fiatalságuk, ami olykor botrányos performanszokat, publikációkat eredményezett. Sántha Attila egy versének megjelenése után százan mondták le a Helikon előfizetését. Egyébként a váradi püspök Sánthával együtt kiátkozta OJD-t a katolikus egyházból az „ifjúság irodalom általi megrontása” indokkal. A vicc az, hogy egyikünk sem katolikus – tette hozzá az író, és a respektjük is gyorsan helyreállt: még nyugdíjasotthonba és a bánáti nőegyletbe is hívták felolvasni a szabadszájú fiúkat. Más népek irodalmában sokkal bátrabban veszik elő a klasszikusok jóízű malackodásait; ott van például Voltaire – emlékeztetett az író.

Költő és (volt) üzletember

 

A J betűnél szó esett Jaussról, a narrátorról, akinek a nevében könnyű felismerni a János alakot – „de azért remélem, annál kiismerhetetlenebb vagyok, hogy velem azonosítsák”, jegyezte meg a figura kitalálója. S hogy kicsit mégis jobban megismerjük magát az alkotót, Nyáry Krisztián magányról, nosztalgiáról, otthonról faggatta őt. „Sok barátom van, de mint minden őrült költő, belül én is kicsit magányos vagyok” – vallotta János (a valóságos), aki Eminescu egy magyarra nem fordított sorában találta meg ennek pontos megfogalmazását. OJD elmesélte, hogy tavaly olyat lépett, amit senki nem hitt volna róla: áttelepedett Magyarországra. „Pedig Kolozsvárott kiskirályi életet éltem, és az a székely vagyok, aki verekedni is hajlandó Erdélyért.” De a helyváltoztatás ma már, a Skype, a Facebook korában nem probléma – „digitális nomád vagyok, mindenhol jól érzem magam”. A dalmáciai Trogirban a legotthonosabb számára a létezés, ide évente többször visszajár, és persze havonta meglátogatja az édesanyját Brassóban.

"Digitális nomád vagyok"

 

Az Ü mint üzletemberség korszaka már véget ért, János nem titkolta, hogy Közép-Kelet-Európában nem lehet nyereséges vállalkozás a vendéglátás. A két Bulgakov jelentős forgalmat bonyolított, de így is  jóval nagyobb volt a befektetett energia. Jó kocsmárosról lévén szó, a beszélgetés kitért a P mint pia témájára is: a kilencvenes évek sokszor másfél napig tartó ivászatai a művekben is lenyomatot hagytak. Szálinger Balázs elkezdte megírni az anekdotákat – mesélte Orbán János –, aztán ez félbeszakadt. A sűrű élet szeretete nem jelenti azt, hogy a kicsapongások mellett OJD ne tudna fanatikusan dolgozni: néha heteken át pörgeti a munkát, mesélte. Az S betűnél magáról Swedenborgról hallhattunk, aki Leonardóhoz mérhető zseni volt, haladó vallást is alapított, amiért a katolikus egyház el is tüntette a köztudatból. Pedig találmányai, álmoskönyve, filozófiája méltán emelik halhatatlanná. Borges egy előadását szentelte neki, így ismerte meg OJD, aki Borges-fanatikus, az íróból készíti disszertációját. Nyáry Krisztián stílszerűen Swedenborg-idézettel zárta a beszélgetést: „Ha valaki tenni akar, de elmulasztva a kedvező alkalmat, nem cselekszik, valójában nem akar tenni semmit.”

Nagy Koppány Zsolt, a paródia mestere

 

A műsornak azonban még korántsem volt vége, mi több, az igazán szórakoztató pillanatok csak ezután következtek. Kaphattunk ugyanis egy kis ízelítőt abból, hogyan írnak hommàge-műveket egymáshoz az Előretolt Helyőrség immár középkorú férfivá érett tagjai. Elsőként Nagy Koppány Zsolt olvasta fel travesztiáját, melyet A Swedenborg kávéház egyik fejezetére komponált: a kötet Álmoskönyv-részéből ragadott ki motívumokat, és építette be egy vaskos paródiába. A könnyfakasztóan mulatságos szöveg az OJD-univerzumot alaposabban nem ismerők számára is igencsak plasztikus képet festett a pornográf fixációkkal megáldott „vátesz költő” látomásos utazásairól, amelyekben valamiképp mindig férfiasságához tér vissza. Nem maradt el e szöveg mögött Farkas Wellmann Endre versezete sem, melynek inkább le sem írjuk a címét, elég a kezdőszava, az Ária, melyet egy kertelés nélkül megnevezett női testtájhoz címzett a költő. De hogy ne a vaskos szólamok zárják az estet, Orbán János Dénes búcsúzóul két költeményt olvasott fel a regényből a főhős, André versei közül.

Farkas Wellmann Endre és az épphogy szalonképes költemény

 

OJD dedikál

Szöveg: Laik Eszter

Fotók:  Laik Eszter és  Bach Máté

Kommentek elrejtése, megjelenítése